Mindannyian tanultunk Arany Jánosról az iskolában, nagyon sok versét olvastuk, de mit tudunk magáról a költőről? A Petőfi Irodalmi Múzeum az Arany János emlékév keretében arra vállalkozott, hogy az Arany Jánosról kialakult képet árnyalja, az életút kevésbé ismert epizódjait is megismertessék a látogatóval. A májusban nyílt és jövő év novemberéig látható Önarckép álarcokban című tárlat termein Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a kiállítás kurátora, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi vezetője kalauzolt végig minket.
LEIRER TÍMEA – 061.hu
A kiállításra belépve már az első pillanatban kiderül hogy nem egy hagyományos, Arany életét bemutató tárlatra érkeztünk. A falakon rengeteg kép, képzőművészeti alkotás fogad, a korabeli kéziratok és Arany portréi mellett a költő verseinek hősei tekintenek ránk. Ha megállunk a terem közepén és elgondolkodunk, mit is tudunk valójában Arany Jánosról, rá kell jönnünk, hogy leginkább verscímeit soroljuk, jobb esetben sorait idézzük, de magáról a költőről nagyon keveset tudunk. „Fogyatkozóban van a fejünkben ez a fajta tudás, az Arany Jánosról kialakult kép halványodni látszik. Maga, az imázs élénken él, Arany hősei ma is közel állnak hozzánk, de élettörténetéről talán kevesebbet tudunk.” – mondja Kalla Zsuzsa. – „Ezért gondolta úgy a múzeum, hogy a verseken és Arany János hőseinek történetén keresztül közelíti az olvasót a költőhöz.”
Kalla Zsuzsa (Fotó: Horváth Péter Gyula)
A kiállítás termein haladva végigkövethetjük az Arany János hősei, karakterei, történetei és korszak nagy témái közötti párhuzamokat. Életrajzi tények, a művekből vett idézetek és a költeményekből jól ismert sztorik között egyensúlyozunk. Kalla Zsuzsa elmondása szerint afféle korrajzot szerettek volna adni, amely a dokumentumok, a feljegyzések és iratok segítségével betekintést nyújt abba az adott időszakba, amikor a mindenki által ismert versek születtek. A kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye együttműködésében jött létre, ez az archívum őrzi – részben – Arany János kéziratos hagyatékát. Ennek köszönhetően olyan ritkaságok láthatók eredetiben a kiállításon, mint a Kapcsos könyv, az Ágnes asszony vagy a Walesi bárok kézirata, vagy akár a tanárember Arany Jánosnak diákokról készült feljegyzései. „Egy többgenerációs kiállítást szerettünk volna összeállítani, egy olyan tárlatot, ahol a közgyűjteményi összefogásnak köszönhetően eddig talán még nem látott válogatásban jelenik meg az Arany János hagyaték” – mondta Kalla Zsuzsa.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A kiállítás különlegességét azonban mégsem maguknak a kéziratok jelenléte, hanem a rengeteg kép, illusztráció és vizuális elem együttese adja. Az Ágnes asszony eredetije mellett korabeli női portrék, a Letészem a lantot sorai mellett a kiegyezés időszakának képei, a Szondi két apródja mellett Ferenc József 1857-es látogatásának jelenetei láthatók. „Az életrajzi elemek sajátos megjelenítése volt a cél a kiállításon. Természetesen nem beszélhetünk forráshiányról, hiszen hatalmas írásos hagyaték maradt ránk, de a mai látogatót körülvevő vizuális környezet megköveteli azt a dinamizmust, sűrűséget, amelyet a tárlatot jellemzi.” – mondja Kalla Zsuzsa – „A kiállításon Arany János szövegeit és hőseinek történeteit a korabeli képzőművészeti jellemző, kiváló vagy küĺönleges alkotásaival együtt mutatjuk be. Ha körülnézünk, nagyon sok értékes, impulzív képet látunk. Ezek mind olyan festmények, rajzok, litográfiák, amelyek konkrét Arany versekhez, vagy verssorokhoz kötődnek, de nem illusztrációk. Az Arany-szövegtudás megkopóban van, ezért érdekes felhívni a figyelmet olyan mondatokra, gondolatokra, amelyek egy része talán már kiesett az olvasók fejéből.”
Fotó: Horváth Péter Gyula
Az úgynevezett “emlékkiállítás” rész, érdekes, ritkán látott képzőművészeti alkotásokat, fotókat és dokumentumokat mutat be. A magaskultúra és a populáris regiszter egyaránt megtalálható a tárlaton, vagyis a jeles művészeti alkotások mellett ott vannak a kor karikatúrái, melyek a hétköznapi emberek gondolatait, véleményét mutatják. Látjuk a Kossuth-bankót, amelynek elértéktelenedése Arany családjának is óriási csapás volt a forradalom után. Nézegethetünk tablóképeket és tanári portrékat a nagykőrösi évekből, sőt még Arany János tanári értékelését is elolvashatjuk. Látunk családi fotókat, beleolvashatunk a családi népmesegyűjtő könyvbe, de a korabeli fotókat szemlélve még a régi Budapest látképének változásait is nyomon követhetjük.
A játékos és formabontó kiállítás több generációhoz szól, a költő eredeti kéziratai, tárgyai és a korszak izgalmas vizuális világa, nagyszerű képzőművészeti alkotásai között bolyongva pillanthatunk Arany álarcai mögé: a tárlat a kételyeivel vívódó, esendő, mindannyiunkhoz közel álló, szerethető Arany Jánost mutatja be. „Nagy kihívás egy 19. századi költő életművét bemutatni a mai kor emberének úgy, hogy a látogató ne érezze távolinak a művészt, hogy bele tudja élni magát abba a világba, amely annak idején Arany Jánost is körülvette.” – halljuk Kalla Zsuzsától.„Nyolc főhős vezet végig minket a kiállításon, akik olyan, mindenki számára kézenfekvő dolgokat taglalnak, mint az életstratégiák, sikeresség, kudarc, a bűntudat, a szándékosság vagy a városiasodás és a természethez való viszony kettőssége. Feszültségpontokat kerestünk az életműben, Arany János verseiben és úgy érzem, hogy ezeken keresztül a személyiség is sokkal jobban megnyilvánul.”
Fotó: Horváth Péter Gyula
A kiállítás termei Arany János költői korszakait, életszakaszait mutatják be. Egyik oldalon a verseket, kéziratokat olvashatunk, látjuk a hozzájuk kapcsolódó képeket, sőt meg is hallgathatjuk őket Vecsei H. Miklóstól a kis képernyőhöz csatlakoztatott fejhallgatót a fejünkre téve. Ezzel párhuzamosan a másik oldalon a kort és a költő életét bemutató képek, fotók, dokumentumok és tárgyak fogadnak minket. A párhuzam különleges, átélhető világba repít, mintha magunk is jelen lennénk, amikor a versek megszülettek, a hősök pedig nagyon is mai, érhető karakterekké válnak azzal, hogy elképzelt arcuk a falakra helyezett képekről tekint ránk. Ágnes asszony áldozata és szinte krimibe illő története, Arany dilemmái a költői szerepvállalásról és a forradalmi szólamok hangoztatásáról, a vidéki élet és a budapesti lét közötti különbségek mind-mind érhető, szinte általunk is megélt, hétköznapi kérdéseknek és problémáknak tűnnek a termeken végighaladva.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A közönség bevonását segítő interaktív pontok, játékok még jobban segítenek az Arany „álarcok” lefejtésében. Ezek a különleges játékok, vizuális és hanghatások a kisiskolások, de a felnőttek és az idősek számára is izgalmas élményt jelenthetnek. Az első teremben 3D-s vetítés hozza közelebb Arany életének helyszíneit és tárgyait, a második teremben a Toldi-ötpróbát lehet kipróbálni, egy erőkar húzogatásával lehet legyőzni a dühös bikát, vagy elhajítani a malomkövet. Az Érezni arany számítógépes játékkal pedig a harmadik teremben azt lehet megtapasztalni, hogy Aranynak milyen sokféleképpen sikerült leírnia egy-egy érzelmet. A mai írásos kommunikációban szinte nélkülözhetetlen „szmájlikból” választhatunk egyet-egyet, majd megtudjuk, hogyan fejezte ki Arany János a ma már csak ikonokkal jelölt „szomorú”, „vidám”, „bánatos” vagy éppen „dühös” hangulatokat. Rendkívül szórakoztató játék, ahogy a mosolygós jelek nyomogatása nyomán Arany János hangulatai verssé állnak össze, melyeket zenés rapbetétként hallgathatunk végig a fejhallgatókban.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Mára már statisztikákkal alátámasztott tény, hogy Arany a legtöbb szavú költőnk – a negyedik teremben található interaktív játék keretében örökbe is lehet fogadni egy-egy szót. A feladat nagyon egyszerű, meg kell fejtenünk annak szónak jelentését, amelyet nekünk „dob a gép” és ha ez sikerült, az adott szó örökbefogadásával hozzáadhatunk egy képkockát a falon megjelenő Arany János portréhoz, amely végül így egy közös „Arany-képpé” áll majd össze. Az interaktív pontok része Ruszthi Zsolt kisfilmje, mely kilenc interjúalany válaszát örökítette meg a kérdésekre, melyeket a képernyőről lehet kiválasztani. A kérdések között szerepel például, hogy volt-e humora Arany Jánosnak, írt-e szerelmes verset és hogyan fordított Shakespeare-t. A kiállítás vége fantasztikus meglepetést tartogat, a zeneboxot. Talán kevésbé köztudott, de Arany dalszerző is volt, autodidakta módon tanult meg kottát írni és olvasni, gitározott, zongorázott, és saját, valamint Petőfi verseit is megzenésítette.
„Azon voltunk, hogy személyessé tegyük Arany János és az olvasók kapcsolatát. Azt reméljük, hogy a kiállítás megteremti azt a miliőt, amely miatt az emberek nem csak eljönnek hozzánk látogatóba, hanem úgy tekintenek majd a múzeumra, mint egy klassz helyre, ahová érdemes sokszor visszajönni. Egy kellemes helyszín, ahol előadások, koncertek, kiállítások, könyvbemutatók vannak, ahol beszélgetni és találkozni lehet. A kiállítás és a Petőfi Irodalmi Múzeum egy közösségi tér, ahová nemcsak elmegy, de rendszeresen eljár az ember”– mondta a kiállítás végén Kalla Zsuzsa.
Vezető kép:Horváth Péter Gyula