Különleges előadással készül Tata az Arany János-emlékévre a költő születésének 200. évfordulóján: a Vörös Rébék című Arany-ballada alapján készülő musicalt a tervek szerint júliusban mutatják be a város szabadtéri színpadán. Az autista művészek közreműködésével megvalósuló előadás részleteibe annak megálmodója és rendezője, Pesty-Nagy Kati avatott be minket.

MP – nullahategy.hu

Az idei, Arany János-emlékévnek nyilvánított esztendőben március elejétől számos programmal ünnepelik meg országszerte a költő születésének évfordulóját. Aranyról ugyanakkor nem csak hazánkban emlékeznek meg: A walesi bárdokban megörökített Montgomery város a napokban posztumusz díszpolgárává avatta a magyar költőt, akiről a BBC is megemlékezett. A költőóriás egy talán kevésbé ismert, bár nemkülönben erőteljes műve a Vörös Rébék című ballada, amelyet idős korában, 1877-ben írt a Margitszigeten, ezért Őszikék verseihez sorolják. Ahogyan Arany késői alkotásaira jellemzőbbé vált a paraszti élet gazdagabb, komorabb hangvételű ábrázolása, ebben a balladájában a paraszti élet misztikummal és babonával való kapcsolata kerül terítékre.

Nem véletlen, hogy Pesty-Nagy Kati rendező épp a Vörös Rébéket álmodta színpadra Arany születésének évfordulójára, szerinte ugyanis ez a népmondai töredék alapján írott mű a legeredetibb a késői Arany balladák közül. A cím a Rebeka nevű, misztikus erejű, alakváltó képességű “kerítőnőre” utal, aki varjúként és öregasszonyként is megjelenik a műben. A boszorkánygyanús Rebi néni összeboronál egy ifjú párt, Pörge Danit és Terkát, ármánykodása révén azonban a feleség megcsalja az urát és teherbe esik, mire a férj kidobja a házából. Dani lelövi Rébéket, így menekülnie kell, bujdosás közben azonban megöl még egy embert. Sorsát már nem kerülheti el: kettős gyilkosságért felakasztják.

Pesty-Nagy Kati, a musicalballada megálmodója és rendezője

„Arany János nem csupán költő, hanem jelentős színházi alkotó is volt, akinek a szavai a mai napig velünk élnek” – hangsúlyozza Pesty-Nagy Kati, és elárulja, hogy az azonos címen készülő musicalballada nemcsak történetében, hanem szerkezetében is Arany versére épül. A műfaji alapvetéshez igazodva megőrzi titokzatosságát és töredezettségét, ugyanakkor továbbszövi az aranyi balladát és egyfajta kortörténeti magyarázattal is szolgál. Mint mondja, a karakterek borzasztóan izgalmasak és összetettek, ezért a színpadon vétek volna egyoldalúan ábrázolni őket.

A darab tehát választ keres arra is, mi sarkallja Rebekát boszorkányos cselekedeteire, mi a személyes sorsa, története. Emellett olyan univerzális, ma is érvényes kérdéseket is feszeget, hogy létezik-e eredendő gonosz, meghatározza-e életünket egyetlen rossz döntés és hogy van-e visszaút, ha egyszer rossz útra léptünk? Semmi sem fekete-fehér: a pap figurája például nagyon is pozitív a darabban, mégis óriási a felelőssége abban, hogy a Rébék azzá vált, ami.

Kecskés Tímea (Rébék) és Vadkerti Imre (Kasznár) az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón (Fotó: Czéh Lonka)

A musicalballadának több missziója is van. Egyrészt tiszteleg Arany János szerteágazó és örökérvényű költészete előtt, amely a színház világának rendkívül mély ismeretéről is tanúskodik. Pesty-Nagy Kati a darabbal ugyanakkor emlékezni kíván a 2015-ben elhunyt Ács János színházrendezőre is, egykori tanárára a Színművészeti Főiskolán. Mint mondja, a neves szakember, akinek színháztörténeti jelentőségű rendezése volt a Marat halála Kaposváron, Arany balladáin keresztül tanította a dramaturgiát diákjainak a színházrendező szakon.

Pesty-Nagy Kati kiemeli: fontos küldetése az előadásnak, hogy a felhívja a figyelmet az autizmus jelenségére és felvállalja az autizmussal élő “vizuális gondolkodók” munkáinak népszerűsítését. Ennek megfelelően az alkotók már felvették a kapcsolatot az Autistic Art Alapítvánnyal, így valószínűleg autista művészek rajzai adják majd a zenés színdarab vetített díszletét. “A szimbólumokban, a nem megfogható, de sokat adó érzetekben hiszek, ezért a színpadi térben nem egy realista világ jelenik meg, hanem dramaturgilag meghatározó állapotokat hangsúlyoz: a félelmet, az álmot, az elvarázsolt pillanatok színét és mélységét, amit az autista művészek rendkívül mély és izgalmas alkotásai tesznek majd igazán élővé” – mondja a rendező.

A zenéről szólva Pesty-Nagy Kati elárulja, Derzsi György zeneszerző példaképe Puccini, ami visszaköszön a darab muzsikájának operai igényességében, de a zene “a mai fülnek emészthetőbb, musicalasabb”, ráadásul magyar népzenei elemek is megjelennek benne. Műfaja tehát jobbára behatárolhatatlan, ám a zenés színház hagyományait követve az előadás közérthetően fogalmaz, “csodálatos dallamokon át, színészi mélységeivel, Sándor Dávid nagyszerű és látványos koreográfiával kalauzol a végkifejletig” – állítja a rendező.

Pásztor Ádám Pörge Danit alakítja a darabban (Fotó: Czéh Lonka)

Rébék szerepét Kecskés Tímea játssza, a főbb szerepekben Pásztor Ádám, Petrozsényi Eszter, Vadkerti Imre, Bucsi Annamária, Turek Miklós, Mezei Kitty és Bodnár Vivien szerepel. A város néptáncosai is szerephez juthatnak a darabban, a 16 és 25 év közötti szereplők részére hamarosan válogatást hirdetnek. Az előadáshoz keresnek még hat, női démonfigurát megformáló alakot, valamint bevonják a Tatai Versbarátok körét.

A tatai premier (július 28.) után Felvidékre vinnék az előadást – az alkotók közül többen is onnan származnak -, majd a rendező vágya szerint Gyulára és a határhoz közeli városokba is eljuttatnák a musicalballadát.

Vezető kép: Vörös Rébék plakátterv