Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 2
  •  
    2
    Shares

Átadták kedden Oslóban a Nobel-békedíjat Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek, aki az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért kapta a kitüntetést, Stockholmban ugyanekkor 12 tudósnak és két írónak adták át a rangos elismerést.

MTI

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot, és kezdetét vette a béke és a barátság időszaka.

A 43 éves Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, és különösen meghatározó kezdeményező szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában – állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában. Reményüket fejezték ki, hogy a kitüntetés megerősíti majd Abij Ahmed Ali munkáját.

“Nincsenek +mi+ és +ők+” – jelentette ki kedden az oslói városházán Afrika legfiatalabb vezetője. “Csak +mi+ vagyunk, mert bennünket a szeretet, a megbocsátás és a megbékélés közös sorsa köt össze” – mondta a kormányfő a norvég királyi család részvételével tartott ünnepségen.

Eritrea 1993-ig Etiópia egyik tartománya volt, de függetlenségi harc árán kivált belőle, majd háborút vívott vele, és a két ország a közelmúltig ellenséges viszonyban állt. A diplomáciai olvadás csak 2018 nyarán indult meg, amikor Etiópia új reformista miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali bejelentette, hogy teljesen elfogadja a két ország között 2000-ben Algírban megkötött békemegállapodás feltételeit, amelyeket a korábbi addisz-abebai kormányok elutasítottak. Csaknem húsz év után újra találkozott egymással a két ország vezetője, kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket, és a hadiállapot megszűnésével az etiópiai légitársaság is újra járatot indított Eritreába. Abij Ahmed Ali és Iszajasz Afeverki eritreai elnök tavaly szeptemberben Dzsiddában békemegállapodást írt alá, amely a nyáron létrejött történelmi kiegyezés további megerősítése volt.

A megállapodás ellenére több kérdés holtpontra jutott, több fontos határátkelő továbbra sem üzemel, és a határvonal kérdése is függőben van. A belpolitikában Abij Ahmed szakított elődjeinek autoriter kormányzási stílusával, több ezer politikai foglyot engedett szabadon, feloldotta a betiltott politikai pártokra kirótt korlátozó intézkedéseket, és nemzeti megbékélési bizottságot hozott létre. Erőfeszítéseit azonban továbbra is beárnyékolják az Etiópián belül ellenségeskedések.

A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-án adják át Oslóban. Idén 301 jelölt közül válogatott a békedíjról határozó bizottság. Stockholmban a négy tudományos kategória 12 díjazottjának és két írónak – a tavalyi és az idei díj nyertesének – adták át a Nobel-díjat.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia minden tudományos kategóriában a maximálisan megengedett három személyt jutalmazta. A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe vehette át az orvosi-élettani Nobel-díjat, a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász a fizikait, a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira a kémiait, a globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért pedig három közgazdász, Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer a közgazdaságit.

A 2018-as irodalmi Nobel-díjat, amelyet a Svéd Akadémia ítélt oda, Olga Tokarczuk lengyel írónőnek, a 2019-es elismerést pedig Peter Handke osztrák írónak adták át kedden Stockholmban. Élénk tiltakozások övezték a kitüntetés átadását a délszláv konfliktusban hevesen vitatott álláspontot megfogalmazó, a háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt mentegető osztrák írónak. Hét ország – Afganisztán, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó és Törökország – nagykövete tiltakozásképpen távol maradt a díjátadó ünnepségtől, miközben az utcán több száz ember tüntetett Peter Handke díja ellen.

Szarajevóban a boszniai háború túlélőinek egyesülete hatalmas kijelzőt állított fel, amelyen gonosztevőként, koponyák mellett látható az osztrák szerző. Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök Twitter-üzenetében rasszistának és gyilkosnak nevezte Handkét, akinek kitüntetése – szerinte – az emberi jogok megsértésének megjutalmazását jelenti. Hashim Thaci koszovói elnök kijelentette, hogy “az igazság fog győzedelmeskedni, nem a hazugságok, a letagadás és az ál-Nobel-díjak”.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 2
  •  
    2
    Shares