Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be szombaton a belvárosi Pesti Színházban a magyarországi premierje idején, 1961-ben formabontónak számító első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját. Az előadás korrajz egy háborús világ elveszett ifjúságáról. A Radnóti Miklós sorsa és egy Apollinaire-vers által ihletett mű különös hangzású slágerei Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor, Gyöngyösi Zoltán, Horváth Szabolcs és Varga Járó Sára előadásában lesznek hallhatóak.
061.hu
“És várlak téged tudhatod”
Az Egy szerelem három éjszakája című darabot először a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színház mutatta be a hatvanas évek elején. Az újító szellemiségű produkció a színház legnagyobb visszhangot kiváltó, hatalmas sikert arató előadása volt. A különös hangulatú musical a tragikus történetet ellenpontozó emlékezetes dalaival mára színházi klasszikusnak számít. A darab szerzője Hubay Miklós, Vas István, a dalszövegek szerzője és Ránki György zeneszerző elegáns könnyedséggel tudott beszélni egy “barbár” korról, annak minden betegségéről, és ez a legnagyobb lépés a gyógyulás felé.
A sikerdarabból 1967-ben Révész György rendezett filmet, a frontra tartó költő visszaemlékezéseként mesélve el az eredeti sztorit. A korábban csak egyszerű mellékfiguraként felbukkanó három komédiás katona ezzel központi szerepet kapott. Ők lesznek a pokolból visszatérő szemtanúk, akik az ókori drámák kórusához hasonlóan elmesélik és végig kommentálják a történéseket. A „háromkirályokat” Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Sinkovits Imre keltik életre, a főszereplők Venczel Vera és Tóth Benedek voltak.
Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor és Kern András játsszák a háromkirályokat
A mű librettóját Radnóti Miklós sorsa és az a Vas István által fordított Apollinaire-vers ihlette, amelyet Radnóti naplójában találtak. Vas István egyébként nagyon jó barátságban volt Radnóti Miklóssal, és maga is megjárta a munkaszolgálatot. “Letéptem ezt a hangaszálat / Már tudhatod az ősz halott / E földön többé sose látlak / Ó idő szaga hangaszálak / És várlak téged tudhatod” – szól a vers.
A történet szerint a költő (Ertl Zsombor) nem menekülhet a háború elől. Halála előtt a fronton összetalálkozik a “háromkirályokkal”, akik később elviszik halálának hírét a szerelmének. Ám az utolsó versét, amit rájuk bízott, már képtelenek felidézni… – írják a darab ismertetőjében.
“Mi vagyunk a három király: Kern András, Hegedűs D. Géza és én. Utoljára talán negyven évvel ezelőtt játszottunk így hárman együtt a Vak Béla király című Székely János darabban. Úgyhogy ideje volt már, hogy Attila újra összehozzon minket…”
– emelte ki a Boldizsárt alakító Lukács Sándor.
“Mindig a szabálytalanságra törekszem”
Ifj. Vidnyánszky Attila elmondta, Venczel Vera mesélt neki először a filmről, amelyben alig húsz évesen főszerepet játszott. Mint mondta, olyan anyagot keresett, ahol fiatalemberek szemszögén keresztül lehet látni a széthulló világot.
“Sokáig Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal foglalkoztam. Nem is tudok elszakadni tőlük. Nem is akarok. Innen nézve érthetetlen lehet a darabválasztás, de azért talán annyira mégsem, mivel egy Kodály-tanítvány szerezte a zenéjét. Mindig a szabálytalanságra törekszem. Inspirál, ha valami nincs kész, zenék, képek, befejezetlen szövegek. Most új típusú kihívást jelent számomra az előadás formája és a kivételes szereposztás” – mondta. “A darabot olvasni különös, mulatságos volt, majd később megéreztem, hogy a mélyén van valami titokzatos, fájdalmas vízió az időről. Fiatalok beszélnek az elmúlásról. A célom megérteni, és az eredeti alkotókhoz hasonlóan úgy felöltöztetni a darabot, hogy pimaszul a mából szülessen meg”
– fogalmazott ifj. Vidnyánszky Attila.
A Radnóti Miklós sorsa és egy Apollinaire-vers által ihletett mű különös hangzású slágerei Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor, Gyöngyösi Zoltán, Horváth Szabolcs és Varga Járó Sára előadásában hallhatók.
Az Egy szerelem három éjszakája december 17-i premier után december 18-án és 29-én, január 20-án, 21-én és 31-én látható a Pesti Színházban.
Átvészelni egy olyan időszakot, amikor a világ szétesőben van
Rudolf Péterrel, a Vígszínház igazgatójával a teátrum évadbejelentőjén beszélgettünk, többek között arról, mennyiben célja a Vígnek, hogy darabjai reflektáljanak a jelen közéleti, politikai és globális kérdéseire. Mint mondta, szerinte a Hubay-darab kifejezetten ilyen. “Ez Radnóti története, a háború alatt játszódik, arról szól, miként lehet átvészelni egy olyan időszakot, amikor a világ szétesőben van”, fogalmazott.
Az igazgató kiemelte még Shakespeare Szeget szeggel című művét is, melynek középpontjában egy igazi nagy politikai játszma áll, Kafka A kastélya pedig egy nagy gépezet fogaskerekeiként működő, kiszolgáltatott emberek bolyongásáról szól.
“A tematikák tekintetében nem kötöttünk kompromisszumokat. Ezek a darabok lefedik azt a szorongást, ami világunkat jellemzi. De célunk, hogy bármivel is szembesült a néző, a színházból kilépve ne mélyebbre lökjük, hanem mozgósítsuk az energiáit.”
Fotók: Juhász Éva