Az eddig véltnél akár több tízezer évvel korábban is érkezhettek az első emberek Ausztráliába a tudósok szerint, akik egy barlangban 49 ezer éves emberi lakóhelyet tártak fel.
MTI
Kidolgozott eszközök és a valaha élt legnagyobb erszényes csontmaradványai kerültek elő a dél-ausztráliai Flinders-hegység egy magasan álló sziklájának barlangjából, a leletek korát 49 ezer évben határozták meg a kutatást vezető Giles Hamm régész és kollégái. Az ausztrál őslakosok, az úgynevezett aboriginal törzsek a világ legrégibb folyamatos civilizációja, az Afrikából először kirajzó emberek leszármazottai a Koppenhágai Egyetem szeptemberben megjelent genetikai kutatása alapján.
![0008064-364-c](https://nullahategy.hu/wp-content/uploads/sites/9/2016/11/0008064-364-c-300x200.jpg)
A Flinders-hegység az Ikara-Flinders Nemzeti Park területén (forrás: wilpenapound.com.au)
A tudósok vitatják, mikor érkezhettek az első emberek a kontinensre, az eddig elfogadott nézet szerint mintegy 50 ezer éve, azonban Hamm szerint a 49 ezer éves dél-ausztráliai emberi település léte arra utal, hogy az első embereknek már jóval korábban el kellett érniük a földrész északi partjait.
“Ha csak 50 ezer éve jöttek, akkor nem sok idejük maradt volna, hogy ilyen messze délre eljussanak. Sokkal korábban el kellett kezdődnie a földrész meghódításának, akár 55-60 ezer évvel ezelőtt”
– magyarázta Hamm. Az új lelőhelyen talált csontok arról is árulkodnak, hogy az ember érintkezett a korabeli hatalmas állatokkal, többek között a Diprotodon optatum nevű két méter magas, több mint 2,5 tonna súlyú erszényessel.
![http-_o-aolcdn-com_hss_storage_midas_d3f57b0e2609f869cd94183e6c2e24a1_204540531_diprotodon](https://nullahategy.hu/wp-content/uploads/sites/9/2016/11/http-_o.aolcdn.com_hss_storage_midas_d3f57b0e2609f869cd94183e6c2e24a1_204540531_diprotodon-300x188.jpg)
A Diprotodon optatum leginkább egy óriási vombatra hasonlított (forrás: huffingtonpost.com.au)
A tudósok régóta kutatják, milyen lehetett a kapcsolat az óriás és az ember között, ám a magasan fekvő barlangban talált csontok, melyek fiatal állatra vallanak, arra utalnak, hogy az ember vadászott rá, mivel az állat nem lehetett képes a sziklamászásra, csak a vadászok cipelhették fel olyan magasra – mondta Gavin Prideaux paleontológus, a Flinders Egyetem munkatársa. Hamm a Guardiannek azt is elmondta, hogy a régi elmélet szerint a Kelet felől, Afrikából jövő emberek már a szerszámkészítés tudásával érkeztek Ausztráliába. “A barlangban talált, finoman megmunkált kőeszközök szerintünk helyi innováció eredményei, mely az itt élő emberek kulturális fejlődésével alakultak ki” – fogalmazott.
![sacred-canyon-001_948-1](https://nullahategy.hu/wp-content/uploads/sites/9/2016/11/sacred-canyon-001_948-1-300x186.jpg)
A Szent Kanyon a Flinders-hegységben (forrás: Ikara Safari Camp)
A barlangot Hamm és egy helyi törzsi vezető, Clifford Coulthard fedezte fel véletlenül, amikor a hegység szurdokait járták be. “Cliffnek ki kellett szállnia a kocsiból, mert szólította a természet. Egy patakvölgyben sétált felfelé, amikor egy gyönyörű forrást talált, körülötte barlangrajzok” – mesélte Hamm az ABC televíziónak. A kutatócsoport kilenc éven át ásott a barlangban, egy méteres mélységig tárták fel. Nagyjából 4300 tárgyat és 16 emlős állat mintegy 200 csonttöredékét fedezték fel.
Vezető fotó: about-australia.com