A Terror Háza Múzeum elé érkezett az Együtt, szabadon – Magyar Cigány Hősök című vándorkiállítás. A tárlat az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit mutatja be. A rendkívüli népszerűségnek örvendő tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt és tízezrek tekintették meg.

061.HU
 
Az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című kiállítás megnyitóján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentette: a magyar cigány hősök az alapértékeket ápolták, azokra építették a jövőt. A politikus közös felelősségnek nevezte egy olyan jövő építését, amelyben nem az a kérdés, hogy valaki „roma vagy sem”, hanem az, miként tud hozzájárulni a közösség javához, megerősíteni Magyarország gazdaságát. Megjegyezte, amikor a cigányságról esik szó, az emberekben két kép – a cigány kultúra gazdagsága és a nyomor, a szegénység – szokott „elővillanni”. Magyarországon azonban 2010 óta „soha nem látott egység” valósult meg – mondta, kiemelve, hogy az egység adja az erőt, a hitet és a reményt a nehézségek leküzdéséhez. Sztojka Attila beszédében üdvözölte a miniszterelnök azon szavait, amelyek szerint a cigányság felzárkózási folyamatait „programszinten támogatni kell”.

A vándorkiállítás célja, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez, vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket. Több mint harminc évvel a rendszerváltoztatás után ezzel a vándorkiállítással is tisztelgünk a magyar cigányság hősei előtt.

Akiknek élettörténetét a kiállítás segítségével megismerhetjük: Cziffra György zongoraművész, Csányi Sándor rendőr, segédmunkás, Dandos Gyula diák, Dilinkó Gábor Bizsu naiv festő, Fátyol István villanyszerelő, Hrozova Erzsébet „Pötyi” fonó, ápoló, Kolompár Mátyás vándoriparos, Kóté Sörös József „Holi” bádogos, drótos vándoriparos, Strausz Károly „Cigány Karesz” segédmunkás, Szabó Ilona „Kócos” szabadságharcos, Lakatos Menyhért író, költő, Kovács József Hontalan költő, újságíró, Debre Istvánné, Magdolna pedagógus, óvodaalapító, Fátyol Tivadar zeneszerző, kultúraszervező, Rostás László közösségi vezető, szociális munkás, Szegedi Tibor közösségszervező, politikus, Péli Tamás  festőművész, politikus, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Bogdán János pedagógus, iskolaalapító, Bari Károly költő, Berki Judit szociális és oktatási szakember, Choli Daróczi József költő, műfordító, Hága Antónia pedagógus, Hegyesiné Orsós Éva szociális szakember, Horváth M. Judit szociális szakember, Kovács Zoltán közösségszervező, Nagy Gusztáv költő, műfordító, Rézműves Mihályné Lina óvónő, Szegedi Dezső színész, Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, Dr. Szirtesi Zoltán orvos, valamint az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március hőse, Puczi Béla.

A Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a roma hősökről és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a magyar romák helytállására, bemutassa, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták. Az Alapítvány több mit tíz éve tekinti kiemelt feladatának cigány hősök felkutatását, sorstörténetük bemutatását és kiállításokkal, emlékbélyeggel, kiadványokkal fejezi ki tiszteletét történelmi teljesítményük előtt.

A videót készítette: L.Szabó Fruzsina, László Petra, Szabó Vivien