Az áthagyományozódástól az őrző-újratanulásig – Hétvégén ismét Táncháztalálkozó

“Ha mindent nem is tudunk felvonultatni, de átfogó képet valóban szeretnénk adni a városi táncház és a köré csoportosuló művészeti ágak ma érvényes irányairól a Táncháztalálkozón. A népzene, a néptánc, a tárgyalkotó népművészet alkotóiként és gyakorlóiként arra keressük a választ, hogy ki-ki a maga tudásszintjén, érdeklődési körében és szűkebb-tágabb környezetében hogyan tudja beépíteni azt a hihetetlenül gazdag értéket, ami a népi műveltségből ránk hagyományozódott” – mondja Berán István, a Táncház Egyesület egyik ügyvezetője az Országos Táncháztalálkozó  és Kirakodóvásár kapcsán, ami szombaton az Arénában nyitja meg kapuit.

MM – 061.hu

A Táncháztalálkozó egy sokrétű színtér minden területét próbálja összefogni, mindezt úgy, hogy nem hagyja figyelmen kívül a népzenét, néptáncot, népművészetet érő új hatásokat sem. Mi hozza mégis harmóniába ezeket a sokszor egymástól igen távol esőnek tűnő törekvéseket?
Ha mindent nem is tudunk felvonultatni, de átfogó képet valóban szeretnénk adni a városi táncház és a köré csoportosuló művészeti ágak ma érvényes irányairól a Táncháztalálkozón. A népzene, a néptánc, a tárgyalkotó népművészet alkotóiként és gyakorlóiként arra keressük a választ, hogy ki-ki a maga tudásszintjén, érdeklődési körében és szűkebb-tágabb környezetében hogyan tudja beépíteni azt a hihetetlenül gazdag értéket, ami a népi műveltségből ránk hagyományozódott. A műfaji sokszínűséget a kreativitás, a rögtönzés lehetősége, az őszinte önkifejezés hozzák harmóniába. A határok is elmosódnak az előadók és befogadók között, hiszen a közönség gyakran maga is részt vesz az alkotásban, legyen szó akár kézműveskedésről, táncolásról, éneklésről vagy mesemondásról.

Ön szerint mennyiben térnek el a mai táncházak a régiektől?
Ha régieken a például Erdélyben még néhány évtizede is viruló falusi táncházakat értjük, azok zárt közösségekben, a saját hagyományos zenékre és táncokra, szokásokra épültek, s amelyek viszonylag lassan fogadták be a külső hatásokat. A hetvenes évek elején a még élő táncház élménye mozgásba lendítette a saját gyökereik iránt érdeklődő városi fiatalok fantáziáját, az addig csak lapról ismert dallamok érzelmekkel telítődtek, a koreográfiába merevített tánclépések életre keltek. A táncházmozgalom persze a most már négy és fél évtizedes története során folyamatos változásban van, ami talán fennmaradásának záloga is. A kezdeti időket inkább a közművelődési szándék jellemezte, majd egyre terebélyesebbé vált a népművészettel hivatásszerűen foglalkozók köre. Lehetővé vált, hogy ma már népzenét és néptáncot alsó foktól egyetemi szintig lehet tanulni, együttesekben és alkotóműhelyekben intenzíven lehet gyakorolni, így a hétköznapi táncházak gyakran inkább kötetlenebb formában működnek. De ez nem azt jelenti, hogy a szakmai hitelesség csorbát szenvedne. A hitelesség azonban nem mindig esik egybe a hagyományhűséggel, hiszen az utóbbi szükségképpen csak egy adott pillanat metszete.

Berán István (Fotó: Vermes Tibor)

Adatközlők részt vesznek az idei eseményen?
A Táncháztalálkozón eleinte tobzódhattunk a tudományos értelemben is adatközlőknek számító nagy előadóegyéniségekben. Hozzám Pál Pista bácsi, az utolsó magyar dudás és Neti Sanyi bácsi (Fodor Sándor) kalotaszegi prímás állt a legközelebb. A faluközösségek fölbomlása, a szokások ritkulása, a táncalkalmak megszűnése már nem kedvezett az áthagyományozódásnak, így ma már egyre inkább a helyi folklóremlékeket őrző-újratanuló együttesekre helyeződik a hangsúly. Idén például a küzdőtéri tánctanításban a mezőségi Zselykről, a szombat esti gálában a Palócföldről érkező hagyományőrzők szerepelnek.

Mely programokat emelné ki az ideiek közül?
Szubjektív ajánlatom az „Ókútból friss víz” koncertsorozat (2019. április 6. szombat, 11.00–19.10, Kodály Zoltán terem) és vasárnap este a „Mindenki tánca – Világnak virága”, a Táncháztalálkozó „fesztiválzenekara” és amatőr táncegyüttesek előadásában. De azt hiszem, ha valaki ellátogat a tanchaztalalkozo.hu honlapra, ott a családi programok, kiállítások, játszóházak, koncertek és táncházak sokaságából megtalálhatja a kedvére valót.

XXXVIII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár

Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár az egyik legjelentősebb hazai folklórfesztivál – a népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet seregszemléje, amelyen műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek működnek közre, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében. Harmincnyolcadik alkalommal rendezik meg 2019. április 5-7. között, közel 2600 közreműködővel, a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseményeként. A fő helyszín most is a Papp László Budapest Sportaréna lesz, ahol a küzdőtéren zajlanak majd az egymást váltó táncházak forgataga, a népművészeti vásár, valamint az esti gálaműsorok. Az Aréna kisebb-nagyobb termeiben is folyamatosan várják az érdeklődőket a párhuzamosan futó programokkal.

PÉNTEK

Április 5-én este „Halljunk szót…!” címmel a Fonó Budai Zeneházban koncerttel egybekötött „bemelegítő” nyitótáncházzal indul a rendezvény.

SZOMBAT

A Táncháztalálkozó első napja szombaton, a Budapest Sportaréna küzdőterén a Tánchagyományaink programrésszel, táncházak és bemutatók sorozatával indul, a folklórban leggazdagabb Kárpát-medencei tájegységek és a hazai nemzetiségek felsorakoztatásával. A néptáncokkal csak most ismerkedők az élő zenére tanulhatják, akik tudják, szabadon táncolhatják az egymást követő, más és más hangulatú táncokat. Emellett az Aprók táncával, Tini táncházzal, kézműves foglalkozásokkal és játéktanítással a gyermekeket szórakoztatják. Az esti Gála után pedig a küzdőtéren zajló Táncház a javából teszi teljessé a szombati programot.

VASÁRNAP

A vasárnap már évek óta családi nap, a gyermekekre és a gyermekes családokra fókuszálva. Ezúttal a nyugat-magyarországi régiót bemutató Aprók Bálja különlegessége, hogy a küzdőtéren a gyermektáncosokkal együtt a közönség is részt vesz a táncokban, mindenki kipróbálhatja magát a népi játékokban és ügyességi versenyekben, de a kézműves foglalkozásokon is garantált az azonnali sikerélmény. Ezen programrész kiemelkedő pontja a Minden magyarok tánca, amely az évek során egyre nagyobb sikert arat. Alkalmanként közel kétszáz fő áll színpadra a világ legkülönbözőbb részeit képviselve. A program lényege, hogy a határokon kívül élő magyar néptáncosok és népzenészek teret kapjanak tudásuk bemutatására, amikor a megszokott hangulatú és színvonalú előadással örvendeztetik meg a Táncháztalálkozó közönségét. A szervezők ezzel a lehetőséggel szeretnék megtisztelni azokat, akik hazájuktól távol is nagy lelkesedéssel gondozzák a magyar néphagyományt. A vasárnapi programot interaktív foglalkozások, mese- és bábelőadások, népzenei és néptáncbemutatók, a felnőtteknek pedig „Ínyenc táncház” egészítik ki. Mindkét napon délutánonként kamaratermi népzenei koncertekkel várják a látogatókat.

A Táncháztalálkozó egyik nagy vonzerejét a Népművészeti Kirakodóvásár jelenti, amely a hagyományos tárgyalkotás, valamint az abból táplálkozó képző- és iparművészet együttes megjelenése. A programot mindkét nap fotókiállítások, könyv- és CD-bemutatók, valamint filmvetítések gazdagítják.

A vasárnap esti gálán fellép Szalonna és Bandája, a Cimbaliband Danics Dórával, akik a Népzene szárnyán című közös műsorukat mutatják be. Unger Balázs és Pál István gyermekkoruk óta jó barátok, pályafutásuk több ponton is keresztezi egymást. Közösen kezdték a Galga zenekarban, folytatták a Magyar Állami Népi Együttesben, a Fonó zenekarban, majd a Szalonna és Bandájában, ráadásul Szalonna a Cimbaliband több lemezén is szerepel, mint vendégmuzsikus. A koncertet követően a Mindenki tánca című, a Táncháztalálkozóra készült nagyszabású produkció zárja a rendezvényt. Ebben a műsorrészben a legkiválóbb énekesek és a Táncháztalálkozó „fesztiválzenekara” közreműködésével több száz, népviseletbe öltözött táncos a nagyközönséggel együtt idézi fel a hajdani falusi bálok hangulatát.

2019-04-06T07:21:31+02:00 2019. április 5.|