25 év után vinylen is kapható a P.Mobil Ez az élet Babolcsai néni! című albuma, amely 1994-ben csak CD-én és műsoros kazettán került forgalomba. A zenekar annak idején éppen hogy csak lemaradt a vinyl kiadásról, 1994 volt a fordulópont Magyarországon, amikor már annyira visszaesett a vinylek iránti érdeklődés, hogy a teljes hazai lemezkiadás áttért az akkor már kimondottan komolynak tűnő bizniszre, a CD-k gyártására. Egy negyed század kellett elteljen ahhoz, hogy a P.Mobil negyedik albuma 2019-ben végül a rockzene legjobb platformjára, vinylre kerülhetett.
PZL – 061.hu
Talán vannak, akik azt gondolják, hogy a lemez 1985-ös, hiszen a ’85-ös turnén (amely érintette az ország szinte összes olyan települését ahol művházat tartott fenn a helyi tanács, sőt az ún. vízi-turnén a duna-parti nagyvárosokat) belénk égett az akkor már játszott Ez az élet Babolcsai néni!. Talán volt egy reklámszpot is, amelyben ezt a dalt játszotta a zenekar, és mintha a közönség is olyan csatakiáltást csinált belőle, amilyen a Hajsza, a gálya, a Főnix éjszakája volt… Aztán amikor a kilencvenes éveke első felében a “kerekdombi alkotótáborban” (az egyik road tanyája volt) nagyon egymásra talált a csapat, ment a “röfögés”, az evés-ivás, a dalírás, és megszületett a P.Mobil klasszikus első három lemeze után a negyedik kulcslemez. (Ebbe most nem számoltuk bele a zenekar legjobb anyagát, a vinylen csak 2018-ban megjelent Lángban rögzített ’78-as koncert felvételét).
“Fogjál engem marokra!”
Megkockáztatjuk: a Babolcsai néni a Tunyós felállás legjobb albuma, mert a Mobilizmo vegyes műsor volt, sok Samuka-számmal, a Honfoglalás pedig a Bencsik-Vikidál korszak esszenciális válogatása. Szóval: jobban sikerült mint a Heavy Medal, valahogy nagyobb benne az életerő, és a nyolc év kihagyás ellenére is jobban együtt van a zenekar, mint 1985 telén volt a magyar live aid -koncerten, szóval, fickósabban, teltebben szólnak, ihletettebbek a dalok is. Az album olyan jól sikerült, hogy afféle kapudrogja azoknak a fiataloknak, akik még nem is éltek akkor, amikor megjelent 1978-ban a P. Mobil első kislemeze. Ebben a kiérlelt albumban az is nagyszerű, hogy bár egy újjáalakult zenekar munkája, mégis olyan, mintha 1985-ben elkészült volna el ez a bizonyos lemez. Tudjuk, hogy abból a bizonyos 1985-ös demóból nem sokat használtak fel, mégis valahogy az album szellemiségét átjárja a nyolcvanas évek, és átjárja az az öröm is, amelyben talán benne volt a zenekart övező 1994 körüli kivételes médiafigyelem is.
Ezek a lemezek, Babolcsai néni!
A P. Mobil néhány évig – míg ez a felállás is szétesett – olyan sztár volt, mint a fénykorában, 1978 körül, az 1994-es Fradi-pályás koncertre több, mint tízezren voltak kíváncsiak. Ez volt a zenekar történetének legnagyobb megmérettetése, hiszen ez önálló buli volt, nem lehetett azt mondani, hogy a közönség egy része mondjuk a Piramis vagy a HBB miatt ment el. Ez a P. Mobil balhéja volt, és abszolút győzelemnek tekinthető, ahogy a teltházas Pecsa-bulik is. Ez a jó három évig tartó sikerszéria nem valósulhatott volna meg, ha a zenekar csak a régi sikereit mondta volna fel. A legjobb reklám mindig egy jól sikerült sorlemez, amit meg lehet turnéztatni, és a Babolcsai nénin szinte az összes dal telitalálat, a Tunyó-féle felállás a legjobb formáját hozta, egészen addig nem írtak olyan komplex dalokat, mint amilyen mondjuk az Embered voltam, ami a zenekar történetének egyik csúcsteljesítménye, valószínűleg Bencsik Samu is nagyokat bólogatott volna rá.
Nincs mese, a P. Mobil csúcsra járatták a hard-rock alapú rock & rollt, túllépett saját árnyékán, az életművet alapvetően meghatározó Bencsik-féle korpuszon, és megalkotta az egyik legjobb honi rock and roll műsort. Vannak olyan régi mobilosok, akiknek csak 1985 végéig volt a P.Mobil az, ami, mert még 1985 előtt veszítették el és találták meg a szüzességüket, ebben az időszakban tudtak meginni egy láda sört, miközben kiásták a garázs alapját a sógorral… Nos, nekik mondjuk el újra és újra, hogy nem csak az első három lemez jelenti a köteles példányokat. Nem árt belehallgatni az olyan remeklésekbe, mint a címadó dal, de ott van a már említett Embered voltam, az újragondolt Élsz-e még, a Dugjatok a 220-ba, az Egyszer az életben, az Oh, Yeah! folytatásaként is felfogható Kiveszőben vagyok, a Ha újra kezdeném…., szóval, az egész lemezbe, ami – már a borító is – megmutatta: a rock and roll akkor szól nagyot, ha jól megmarkolják.
P. Mobil
Ez az élet Babolcsai néni!
Grund Records /Hungaroton
12 szám 42 perc