Lányos apának lenni a legjobb dolog a világon. Lara Croft például Londonból Hongkongig utazik, majd átkel a viharos Ördög-tengeren, hogy megküzdjön egy ősi japán démonnal és egy fantomhadsereggel. De apu nem tűnik hálásnak, mert neki nem az a küldetése, hogy kikérdezze a szorzótáblát és fagyizni vigye a kislányát. Apu hobbija és hivatása az emberiség megmentése. A 2018-as Tomb Raider nem más, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag akrobatikus rock and rollban elmesélve.

PZL – 061.hu

A filmben alapvetően rendben vannak a karakterek, bár a Larát játszó Alicia Vikander kissé törékenynek tűnik a történet elején ahhoz, hogy hirtelen jobb belátásra bírjon egy magánhadsereget és a kennelben tenyésztett ősi démonokat, de kb. rendben volt a dolog, a 29 éves színésznő van olyan tehetséges, hogy ezt a feladatot is megoldja. Szintén jó figura a Mathias Vogelt alakító Walton Goggins, aki leginkább a Konvoj Gumikacsáját alakító Kris Kristoffersont és a Taurus-idők Som Lajosát hozza nagy magabiztossággal. Az persze zavarba ejtő a sztoriban, hogy egy 21 éves lány inkább indiai kajákat szállít ki, mintsem átvegye hét éve eltűnt milliárdos apja örökségét, de hát láttunk már ilyesmit a popban, vö: Jim Morrison esetét.

Viszont Lara nagyon is büszke az apukájára, és semmi más nem érdekli csak az, hogy megsimogassa a buksiját. A Tomb Raider a filmörténet B-mozijainak kellemes koktélja, a Tarzan-moziktól a Ridley Scott-féle Alien-filmek képi beállításáig van itt minden, és persze az Indiana Jones-saga és a Da Vinci-kód éppúgy kísért a mesében, mint Tia Carrere Az elveszett ereklyék fosztogatói című sztaniolpapírba csomagolt mágikus kalandjai. Junkie XL zenéjére vágott mozi akciójeleneteit Spielberg másképp rakta volna össze, mindent még egyszer megpörgette volna, de azért Roar Uthaug rendező az 1945-ös japán repülőroncsban játszódó jelenetből mindent kihozott, amit lehetett, legfeljebb Spielberg tekert volna rajta egy letört szárnyon való szörfözéssel. 

Mondjuk az, hogy Lara miképp tudja kinyitni egy sziklába épített mágikus kódokkal lezárt ajtót, az jó kérdés. Oké, volt otthon egy bábeli csűrcsavarra emlékeztető tekerentyűje apja szobájában, de hogy az pont úgy kell majd tekergetni, ahogy ezt a bizonyos ősi mackót, nos, ezzel nagyvonalúan bánik a történet, de különben is: ha kekeckedünk, akkor ne is üljünk be a moziba, mert a kamionokat a szájával elhúzó Nick Árpád sem élné túl azokat az eséseket, amiket a kb. 45 kilós Laránál még sportsérülésnek sem minősül.

A történet azzal sem igazán törődik, hogy megmagyarázza: hogy lehet az, hogy ha a globális népirtást tervező Trinity nevű szervezetnek pont Lara apja az igazgatója és tulajdonosa, akkor miért nem tudja megakadályozni, mint cégvezető, hogy a vállalat emberei külszíni fejtéssel kitermeljék az ősi japán sírkamrát, és miért kell Lord Richard Croftnak (Dominic West) hét éve ezen az átokülte szigeten hédezenie. A halálban nincs semmi kalandos – mondja Lu Ren (Daniel Wu), hajóskapitány, és ezt is vitatnánk, de világos: a halálnál a túlélés jobban mutat a vásznon, ahogy remekül mutat a kiszálkásított Alicia Viknder is.

Tomb Raider (2018)
amerikai kalandfilm
Szereplők: Alicia Vikander, Dominic West, Walton Goggins, Kristin Scott Thomas
Rendezte: Roar Uthaug
Bemutató dátuma: 2018. március 15.