Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 3
  •  
    3
    Shares

A ma éppen száz esztendeje született korszakalkotó filmrendezőre, Jancsó Miklósra emlékezünk. Sziszifuszi vállalkozás volna egész életútját bemutatni, emellett jó pár oldal is kevés lenne hozzá, ezért megpróbáltuk a rá jellemző vonásokat, személyeket és mozzanatokat hívószavak köré csoportosítani, s ekképpen villanófénybe helyezett momentumok segítségével rávilágítani a hosszú életet megélt és hosszú munkásságot felvonultató mester legrelevánsabb ismertetőjegyeire.

UNGER ZSOLT GÉZA – 061.hu

Meztelen nők

Jancsó filmjeinek egyfajta „védjegyévé” vált a meztelenség nyílt szerepeltetése. Ez persze metaforikus töltettel jelenik meg filmjei zömében, ami azonban nem zavartatta a kor nézőjét, aki ezzel mit sem törődött, csak egy kis kuriózumot akart látni a szocialista éra filmremekei között válogatva. Mindezek motivációiról a rendező maga így vallott egy beszélgetésben:

„Mészáros Márta azzal piszkált minket, hogy a mi filmjeinkben nincs női főszereplő. Mondtuk neki, hogy jó, akkor a következő filmben lesz. Sőt nemcsak hogy lesz, de sok meztelen nő lesz.”

Az 1958-as filmjében, A harangok Rómába mennek-ben és az 1963-as Oldás és kötésben is voltak már női főszereplők, de az első meztelen nőt a második világháború traumáját élő Magyarországon játszódó Így jöttemben (1964/65) villantja meg. A pusztában játszódó Szegénylegényekben (1965) gondolják sokan a debütálást, de abban a műben a meztelenség már a hatalom és az elnyomás érzékeltetésének az eszköze lett. Érdekesség, hogy amikor mások is használni kezdték a merész megjelenítést, akkor Jancsó elkezdte inkább hanyagolni, ahogy fogalmazott, márcsak egyszerű dekorációként használta. Későbbi interjúiban kissé méltatlankodva jegyezte meg, hogy kicsit leegyszerűsítve gondolnak az emberek az ő meztelen nőire, és ennek nem örül. Azonban tény, hogy még Ciccolina is nála kapott kedvet a meztelenkedésre, aki még Staller Ilonaként szerepelt a rendező Jézus Krisztus horoszkópja (1988) című opuszában. A sok névtelen táncos és statiszta mellett azért Jancsónak sikerült levetkőztetnie Drahota Andreát és Sáfár Anikót is, hogy már Balázsovits Lajosról ne is beszéljünk. Apropó: a legbotrányosabb filmje az éppen Balázsovits főszereplésével fémjelezett Magánbűnök, közerkölcsök (1976) volt, melyet Olaszországban forgatott. A filmet pornográfnak bélyegezték és a Szovjetunió mellett a katolikus Itália is indexre tette. Itthon sem láthatták sokáig még a nézők, nálunk is csak bő évtizeddel a bemutatója után, a ’80-as évek végén láthatta a hazai közönség.

Elismerések

Sorolhatnánk a két Kossuth-díjtól kezdve a neves külföldi filmszemlék díjaiig az elismerő szobrokat, de talán az még többet mond róla és munkásságáról, amit régi-új pályatársai nyilatkoztak. Martin Scorsese, amikor a 89. születésnapján méltatta Jancsót, többek közt ezt mondta:

“A Szegénylegények vége a valaha készült legnagyszerűbb filmbefejezések egyike, azt hiszem. Olyan film ez, amit végig kell ülnöd, át kell engedned magad a hatásának, hogy magával ragadjon ez a háló, mert valójában a kamera mozgása a pókhálóban való mozgáshoz hasonlítható, és aztán teljesen sokkolni fog a film vége. De csak akkor, ha végignézted az egész filmet, és ráéreztél a hangulatára és a nyelvére”.

Emellett még annyi, hogy Bernardo Bertolucci is azt nyilatkozta, hogy a hosszú snittek készítésének csínját-bínját Jancsó nyomán tanulta meg.

Alkotótársak

Állandó alkotótársa volt hűséges barátja, a forgatókönyvíró Hernády Gyula. Kedvenc színészeit nehéz lenne felsorolni, de feltétlen kiemelhetjük Törőcsik Marit, Drahota Andreát, Sáfár Anikót, illetve Cserhalmi Györgyöt, Latinovits Zoltánt, Bálint Andrást, és Balázsovits Lajost. Majd a ’90-es évektől a Kapa-Pepe párosra hangszerelte műveit, azaz Mucsi Zoltán és Scherer Péter váltak stabil alkotópartnerekké jó pár alkotáson keresztül . És ne feledjük a zenei vonalon pedig a jokulátor szerepében több filmben is szerepeltetett örökifjú énekes-gitárost, Cseh Tamást sem.

Fotó: Esti János/MEK.OSZK

Hosszú snittek

Az újítás  születésének hátteréről is vallottak több ízben az alkotók, akik úgy fogalmaztak, hogy rájöttek, hogy Magyarországon nincs tenger, nincs hegy, így máshoz kell képileg „nyúlni”, de a hatalmas síkság adott, majd az érdekes és egzotikus lehet az új filmekben. Jancsó ezt így foglalta össze:

„Kialakult hát a síkságon játszódó, hosszú snittekkel operáló stílusunk. A kamera leállása nélkül felvett, akár több mint tízperces jeleneteket mellesleg nehéz (de nem lehetetlen) cenzúrázni, megvágni. És még egy előnye volt. Így gyorsabban lehet dolgozni. Egy egész nap készítettünk ugyan elő egy-egy ilyen felvételt, de alkonyat előtt meg tudtuk csinálni.”

Rá jellemző filmtechnikai fogás volt tehát a hosszú snitt, mely esetén egy filmidőben hosszúnak számító, vágás nélküli jelenetet láthat a néző. A filmtörténetbe is idővel Jancsó-snittként bevonult be ez az újítása, amely kifejező ereje által mindenképpen több a sajátos tér-idő élményt nyújtó, egyetlen kamerával felvett hosszú beállításnál. A neves rendező a Szegénylegények óta alkalmazza a hosszú perceken át tartó, olykor színházi vagy táncelőadásra hasonlító jeleneteket, melyeket nemcsak rendez, hanem úgymond megkoreografál. Állandó operatőr társaival, Somló Tamással és Kende Jánossal csiszolták tökéletesre a módszert. Ezáltal akár 13 perces snitteket – ez volt a leghosszabb jelenetsor, amelyet az akkori technikával egyben rögzíteni tudtak – vettek fel, miközben 360 fokos fordulatokat tettek a kamerával, avagy akár 20-30 méteres távokat is megtettek a fahrtsínen mozgó felvevőgéppel. Később Tarr Béla is ilyen snittekkel adózott szellemi mestere emlékének.

J.M. feleségei (és egy élettársa)

A rendező hírhedt nőfaló hírében állt, ezt cáfolni látszanak hosszú és kiegyensúlyozott párkapcsolatai. Persze, hogy a pletykákból mi igaz, most már maradjon a jótékony feledés homályában. Első frigye 1949. december 21-én köttetett Wowesznyi Katalinnal. E házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Katalin). Wowesznyi Katalintól később elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Mártát, a mára már szintén Kossuth-díjas filmrendezőnőt, és nevére vette annak előző házasságából született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de végül közös gyerekük nem született. 1968 hozta az újabb fordulatot, mely kapcsán újból elvált, ugyanis jött egy fellángolás, Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvíróval, akivel Rómába költözött közel tíz esztendőre, kisebb-nagyobb budapesti megszakításokkal élt vele. Azután 1980-ban szakított Gagliardóval, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa filmvágónőt, aki jóval fiatalabb volt a korosodó mesternél, de akivel haláláig már együtt is maradtak. A kapcsolatuk gyümölcse lett fiuk, Jancsó Dávid, aki 1982-ben született, s aki neves magyar filmek vágójaként tette le a névjegyét az asztalra.

Fotó: MTI/Kallos Bea

Elődök és utódok

De vajon kit tekintett mesterének Jancsó és kit tartott Magyarországon utódjának? Harmadik felesége az özvegye világított rá egy interjúban, mennyire fontos példakép volt a férje számára Michelangelo Antonioni. Felelevenítette, hogy amikor Jancsó anno Olaszországba érkezett, minden követ megmozgatott, hogy találkozhasson kollégájával-példaképével, Michelangelo Antonionival. A nagy olasz rendező élettársa, Monica Vitti olasz színésznő is közreműködött abban, hogy létrejöjjön a találkozó. Ami az utódokat illeti, a direktor erről nem nagyon gondolkodott, viszont természetesen vannak rendezők, akik kimondottan Jancsó követőinek vallják magukat. A magyar követők között elsősorban Tarr Bélát és a „középkorosztályból” Mundruczó Kornélt említhetjük, az olasz rendezők közül pedig Bernardo Bertolucci nyilatkozta azt, hogy a hosszú beállításainak egyértelműen Jancsó Miklós volt az ihletője.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 3
  •  
    3
    Shares