Jórészt az eredeti helyszíneken, a martfűi Tisza Cipőgyárban, Tiszaföldváron és Vezsenyen forgatja A martfűi rém című lélektani thrillerét, amely az ötvenes-hatvanas évek hírhedt sorozatgyilkosságát idézi fel – mondta el Sopsits Árpád rendező.

MTI

A napokban kezdődött forgatás novemberben fejeződik be, 48 napig zajlanak a felvételek nagyrészt az egykori gyilkosságok eredeti helyszínein, Martfűn, Tiszaföldváron és Vezsenyen, valamint a Tisza Cipő mezőtúri gyárában, de akad olyan jelenet, amelyet Pesten és Szolnokon vesznek fel – mesélte a rendező.

Mint mondta, bár a Tisza Cipőgyárban és környező vidéki településeken az emberek még emlékeznek az esetre, de egy ponton túl szándékosan nem kereste a helyi forrásokat, mert mindenki óhatatlanul a saját verzióját tálalta volna a tragédiáról. “Elég sok bírósági jegyzőkönyvet és a peranyagot is meg tudtam szerezni. Elsősorban azokból dolgoztam, hiszen megbízható tanú már nem nagyon él, a hallomásoknál pedig hitelesebbek és pontosabbak a bírósági és nyomozati jegyzőkönyvek. Ezeket, a fantáziámat és a munkatársaim fantáziáját használtam” – emlékezett a film előkészítésére.

Leszögezte, hogy bár filmje dokumentumokon alapul, nem dokumentarista munka, hanem fikciós produkció. “Úgy kell elképzelni, hogy a filmben van egy thrillervonal, egy politikai-társadalmi vonal, valamint egy pszichológiavonal, és ez a három fonott kalács-szerűen fonódik össze.” Az 1957 és 1967 között játszódó film elég pontosan leképezi a kor igazságszolgáltatását, a forradalom utáni helyzetet, ugyanakkor a bűnügy révén sokat mond el az ember belső lélektanáról is – fűzte hozzá a rendező, aki korábban Céllövölde és Torzók című alkotásaival nemzetközi filmfesztiválokon is díjazott lett.

A martfűi rém egy évtizedig gyilkolt háborítatlanul Szolnok megyében, mivel az ötvenes évek végén egy ártatlan férfit ítéltek el helyette, a kéjgyilkos végül csak egy újabb áldozat halála után került képbe, akkor fogták el a rendőrök.  “Volt egyfajta türelmetlenség, az új rendszer nem engedhette meg magának, hogy egy sorozatgyilkosság egyáltalán felmerüljön. Másrészt voltak nyomozati, ügyészségi hibák. Nem véletlen, hogy másodfokon már nem halálra ítélték a ‘tettest’, hanem életfogytiglanra. A legfelső bíróság sem volt elégedett száz százalékban” – magyarázta Sopsits, hogy miért tölthetett tíz évet a szegedi Csillagbörtönben az ártatlan férfi.

A rendező elmondta, hogy a téma már tíz éve foglalkoztatja, a forgatókönyvvel másfél év alatt készült el. A történet alapvetően lineáris szerkesztésű, de visszatekintések (flashbackek) is lesznek benne. A nyolc főszereplőt hatvan színész meghallgatása nyomán választották ki. Az ártatlanul elítélt férfit Jászberényi Gábor alakítja, a rémet Hajduk Károly, a további szereposztásban Trill Zsolt, Balsai Móni, Anger Zsolt, Bárnai Péter, valamint Szamosi Zsófia is látható majd. A filmben fontos mellékszálakat is kibont a rendező, mivel ezek lehetővé teszik, hogy jobban megértsük a szereplők motivációját. Az ötvenes-hatvanas évek jellegzetes “politikai klímája” viszont indirekt módon jelenik majd meg, inkább a történet szereplőinek viselkedése, egymáshoz való viszonya árulkodik a korszakról.

A film 510 millió forintos támogatást kapott a Magyar Nemzeti Filmalaptól, a költségvetést teljesen fedezi az összeg, ezért nem kerestek partnert a produkcióhoz – számolt be róla a rendező, aki szerint az utómunkák után, nagyjából egy év múlva kerülhet moziba a pszichothriller. Sopsits kifejtette, hogy olyan sokkoló, izgalmas, fordulatos, nem szokványos thrillert akar készíteni, amely “odaragasztja a nézőt a székhez, mert a mindnyájunkban megbúvó félelemre apellál”.