A 2018-as év UNICEF-fotóján egy togói kisfiú látható, akinek mindkét lábát protézis pótolja – tette közzé az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF csütörtökön Berlinben.

MTI

Az UNICEF németországi szervezete Az év fotója díjat minden évben olyan képek vagy képsorozatok készítőinek ítéli oda, akik kiemelkedően ábrázolják a világon élő gyerekek személyiségét és életkörülményeit. A győztes képet idén Antonio Aragón Renuncio spanyol szabadúszó fotóriporter készítette. A togói kisfiút családja elkergette otthonról a rokkantsága miatt, ezért árvaházba került. A portrén a gyerek egyedül ül egy lépcsőn, gondolataiba merülve.Idén a gyerekek elhanyagolása, a rossz bánásmód volt a pályázat központi témája, de fontos volt, hogy a képek a kicsik reményeit is közvetítsék. “A gyerekeknek még a legnehezebb helyzetekben is megvan az erejük ahhoz, hogy előre nézzenek, a jövőt lássák és bízzanak az életben” – mondta Elke Büdenbender bíró, az UNICEF Németország védnöke.
 
A győztes kép készítője a bombouakai Saint Louis Orione Központban, rendszeres látogatásainak egyikén örökítette meg az intézet kis lakóját. A központ mintegy 70 sérült gyereknek ad otthont és orvosi ellátást. A nyugat-afrikai országokban gyakran tekintik “démonoknak” vagy az istenek büntetésének a sérült gyereket, akit a családok kivetnek magukból. A második díjat Turdzsoj Csodhuri bangladesi fotós képe kapta, mely egy 18 hónapos kisfiút ábrázol, aki egy menekülttáborban alszik színes sálak között, amelyeket az édesanyja kapott a segélyszervezetektől. A gyerek még nem kapott nevet, amikor lefotózták.

Az anya várandós volt, amikor a szomszédos Mianmarból a rohingjákat sújtó erőszak elől elmenekült, ami azt jelenti, hogy se születési anyakönyvi kivonatot, se állampolgárságot nem fog kapni. Rina Castelnuovo izraeli fotós készítette a harmadik helyezett portrét, amely egy Mohamed nevű kisfiút ábrázol, aki “két állam közé szorult”. A gázai övezetben született 2009-ben egy Hamász-aktivista fiaként. Ritka autoimmun betegsége miatt Izraelbe vitték, ahol alkarját és lábszárát amputálni kellett. Nagyapjával él, anyja csak néhány évente tudja meglátogatni, apja pedig azt szeretné, ha visszatérne “az ellenséges területről”.

Fotó: Antonio Aragón Renuncio