Október 19-én lesz nyolcvanöt éves John Le Carré angol író, a kémregény-irodalom egyik legjelentősebb alakja. A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának.
MTI
David John Moore Cornwell néven a délnyugat-angliai Poole-ban látta meg a napvilágot. Nehéz gyerekkora volt: ötéves volt, amikor anyja elhagyta a családot (igaz, tizennyolc évvel később visszatért), apja pedig gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is ült börtönben. Apjához nem fűzte bensőséges viszony, 1975-ben bekövetkezett halála után a temetés költségeit állta ugyan, de az eseményre nem ment el, alakját az 1986-ban megjelent Egy tökéletes kém című könyvében mintázta meg. Sokan ezt tartják legjobb alkotásának.
Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a négyhatalmi megszállás alatti Bécsben, a hadsereg hírszolgálatánál teljesítette. 1952-ben hazatért, és az oxfordi Lincoln College-ban folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Apja 1954-ben tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ügynök lett és nyelveket tanított.
1959 és 1964 között az MI6, a hírszerzés embereként diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban. Munkája természetéből fakadóan, még bonni tartózkodása idején, álnéven kezdett el írni. 1961-ben jelent meg első regénye. Az Ébresztő a halottak című könyvben teremtette meg George Smiley alakját, akit állítólag az oxfordi Lincoln College egykori rektoráról mintázott.
Világhírűvé második regénye tette, A kém, aki bejött a hidegről című művet a berlini fal felhúzása (1961), az akkor felgyülemlett megrendítő élmények, feszültségek hívták életre. Az 1963-ban megjelent mű – amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott – számos díjat és elismerést nyert el, többek között 1964-ben a Somerset Maugham-díjat is. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység, és 1964-ben kilépett a hírszerzéstől.
Az író, “aki bejött a hidegről”, ezt követően sorra jelentette meg jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletekben gazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.
A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: A panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az Elszánt diplomata című könyvében, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben, a terrorizmus témája bukkan fel legutóbbi, a Törékeny igazság című regényében. 2016 szeptemberében jelent meg önéletírása, The Pigeon Tunnel: Stories from My Life címmel.
Alkotásai népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman főszereplésével vitték filmre. Legutóbb 2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével. Külön érdekesség, hogy ha csak pár pillanatra is, de több, a nevével fémjelzett filmben is feltűnik. Jó néhány tévésorozat forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik, mint például Az áruló és a The Night Manager.
2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az “50 legnagyobb brit író 1945 óta” című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért. Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is.
A több mint negyven éve a cornwalli St. Buryanben élő író 2011-ben az Oxfordi Egyetem neves Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát, amelyben egyebek közt leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is megtalálhatók.
Fotó: smokingbarrels.blog.hu