Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Hivatalosan április 11-én, a költészet napján nyílik meg a Magvető Café, aminek a neve nem véletlenül egyezik meg a nagy múltú könyvkiadó elnevezésével. A március 15 óta próbaüzemben működő irodalmi meeting pointról  Nyáry Krisztiánnal beszélgettünk. 

PZL- 061.hu

Mi indokolta a kávézó megnyitását, amikor sikeresen működik a kiadóhoz köthető másik hely, a Rózsavölgyi Szalon is…
A Rózsavölgyi nagyon sikeres piaci alapon működő intézmény, ahol minden este teltházas előadások vannak. Bejáratott hely, fix közönséggel, portfólióval. És bár van jócskán átfedés, de azért a mi közönségünk más lesz. Mi szeretnénk a fiatalok felé nyitni, a Rózsavölgyi pedig a polgári szalonok világát idézi meg. Nekem az egyik legfontosabb feladatom az, hogy megtaláljam a fiatal olvasókat, még akkor is, ha nem ők jelentik a legjövedelmezőbb vásárló réteget. Amikor másfél éve leírtam a hely koncepcióját, akkor egy romkocsma és a Rózsavölgyi közé pozicionáltam a Magvető kávézót. A kiadó törzsolvasója főleg negyven pluszos, nagyvárosi diplomás, fontos, hogy ők valamint a középiskolások és egyetemisták egyaránt jól érezzék magukat itt. Az a fiatal, aki most megtalálja a kiadói márkáját, jó eséllyel évtizedekre olvasó marad.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A fiatal olvasókért ádáz küzdelem folyik, a slam poetry vonatra már felszálltak…  
Minden kiadónak megvannak a maga erősségei, legyen az bolthálózat, a terjesztés, de a Magvető legnagyobb erőssége a szerzőgárdája. Nem hiszem, hogy a slam egy-egy kiadó privilégiuma lenne, májusban például lesz nálunk Arany János slam est, most szervezzük éppen. Fontos jelzésnek tartom a slam-et, hiszen mégiscsak kortárs magyar líraszövegekért adnak pénzt fiatalok. A Magvető évente 80 új könyvet ad ki, abból 60 magyar, és abból legalább 20 első, illetve második kötetes szerző műve. Egy for profit kiadó nem teheti meg, hogy ennél nagyobb arányban adjon ki pályakezdőket. Viszont az már a mi felelősségünk, hogy az adott fiatalt elvigyük a második és a harmadik kötetig… Mert ugyebár egyetlen kiadó sem engedheti meg magának, hogy szerzőivel együtt megöregedjenek az olvasói is.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Közismert, hogy megszűntek fontos lapok és folyóiratok, hogy a fiatal íróknál kimaradnak a kanonizáció klasszikus lépcsőfokai, a közmédiumokba nehéz bekerülni, így megnőtt a szerepe a live act-eknek. Lehet, hogy részint ennek is köszönhető a Magvető kávézó létrejötte?
A verseskötetekből ugyanannyi fogy, mint száz éve, inkább a kötetekhez vezető csatornák változtak meg. Ma már bárkinek lehet verseskötete, ezért az olvasó nem tudja hová nyúljon. Eltűntek a kanonizácót segítő médiumok, a rádiós és televíziós műsorok, ha egy író megfordulhat valami tévéműsorban, akkor főleg közéleti kérdésekről faggatják. A megmaradt napilapokban nincsenek versmellékletek, a folyóiratok hatósugara is kisebb. Persze, ott van az internet, és ott vannak a közösségi oldalak is, ezekkel rengeteg olvasót lehet elérni, de igazán semmi nem tudja pótolni a kultúra szétesett szerkezetét. Hasonló dolog történt, mint 10-15 éve a zenebizniszben, amikor bedőlt a CD-ipar, és egyszer csak feléledt a klubkultúra. Most is az a helyzet, hogy a művészek, akár írók, költők is, keresik a találkozási pontokat. Fontos az is, hogy egy író kialakítsa a törzsközönségét, mert kiadói szempontból kevésbé kockázatos az a szerző, aki mögött vásárlói csoport áll. És ahhoz, hogy a szerzők sűrűn találkozhassanak a közönségükkel, szükség van helyekre, olyanra, mint a Magvető Café. Persze, ki kell találni eseményeket, amelyek önmagukban is vonzzák a közönséget, próbálunk társművészeket tenni az irodalomhoz. Ma már nem meglepő, ha Cserna Szabó András főz, Grecsó Krisztián pedig gitározik az olvasóinak. Persze, senkit nem szabad belekényszeríteni olyasmibe, amihez nincs kedve. Dragomán Gyuri otthonosan mozog a Facebook-on, de nem biztos, hogy tömegrendezvényeken jól érezné magát.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Azt látjuk, hogy bizonyos helyeken a programok szervezéséről önálló kreatív team-ek gondosnak…
Mind a nyolc kiadónknak van sajtós és kommunikációs munkatársa. Mindenfélével kísérletezünk, aztán meglátjuk, hogy mi az, ami igazán működik. Lesznek persze hagyományos könyvbemutatók, de olyan estek is, amelyeken a költővel való találkozásokért elkérünk egy jelképes összeget. Mert nem tartható a végtelenségig hogy minden esemény ingyenes. Most szervezünk egy zenés Marno János estet, egy minőségi sör ára lesz a belépődíj, tehát nem sok, mégis fontosnak tartom, hogy járuljon hozzá az olvasó a kultúra fenntartásához. Ami a könyvbemutatókat illeti: ez nem a szerző rokonainak nyújtható bónusz, hanem olyan esemény, ami hírét viszi a könyvnek, tehát a sajtónak, a bloggereknek, a szakmának szóló program. Szóval, ne akkor legyen a bemutató, amikor Stanci néni fel tud jönni Bajáról, hanem akkor, amikor dolgoznak az újságírók.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A hely beidézi a progresszívebb színházak előterének kávézóit, illetve olyan, mint egy stúdiószínpad
Talán igen, de nem ez volt a cél, egyszerűen a hely ezt adta ki. Magyarország első vasbeton szerkezetű lakóházában vagyunk. Ez volt annak idején a Singer-ház, a varrógépgyár alkalmazottai laktak és dolgoztak az épületben, a kávézó helyén varrógépek álltak. A redőnyt azért nem cseréltük ki, mert azon 1956-os belövések vannak. A parketta nyolcvan éves, de hetven éven át gondosan le volt linóleumozva, ezért most a felújítás után úgy néz ki, mintha új lenne.

Azt írták, hogy a kávézóban az összes magvetős könyv kapható lesz. Ez milyen intervallumot fog át?
Azokra a könyvekre vonatkozik, amelyek még forgalomba vannak, szóval, kb. az elmúlt tíz év kiadványairól van szó, nagyjából hétszáz cím. Aki nem talál itt meg egy magvetős könyvet, valószínűleg sehol nem fogja… Középtávon azt is tervezzük, hogy létrehozzunk egy antikvár polcot, ahol egészen régi kiadványaink is kaphatók lesznek.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Kizárólag magvetős estek lesznek itt?
Nem feltétlenül. Azt szeretnénk, hogy ez egy irodalmi találkozóhely lenne, a Szépírók Társaságával megállapodtunk, hogy hoznak ide rendezvényeket. Az előbb említett Marno-esten a beszélgető társ Nemes Z Márió lesz, aki nem magvetős szerző… Áprilisban lesz Jordán Tamás estünk, és más színházi előadásokat is lesznek. 

Lesznek kávés különlegességek, gasztronómiai specialitások?
Alapvetően kézműves termékeket árulunk majd. A süteményekre kértünk ajánlatokat különböző cukrászatoktól, és volt egy kellemes kóstoló napunk a Magvetőben, amikor a vállalkozások behozták a próbasütéseket. A szerzőinket arra kértük, hogy ajánljanak bort, mert azt szeretnénk, ha a kedvenceik lennének az itallapon.

A kávézó mennyire önálló entitás, és mennyire inkább a Magvető kiterjesztése?
A kettő együtt. Nyilván van egy brand-et erősítő szerepe, azért is Magvető kávéház a neve, össze is vagyunk kötve a Fókusz könyvesbolttal, tehát aki akar, át is sétálhat. Ugyanakkor egy otthonos helyet akartunk. A kávézó itt van a bulinegyed a közelében, mégis csöndben le lehet itt ülni olvasni, és egyre kevesebb ilyen hely van a városban. Semmi bajom a részeg angol legénybúcsús fiatalokkal, de nem bánnám, ha nem ez lenne a törzshelyük.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •