Korabeli plakátokon, jelvényeken, iratokon és fotókon keresztül mutatja be az I. világháború fővárosi vonatkozásait a “Megjegyzés: Háborús”- A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában című időszaki kiállítás, amely csütörtökön nyílik a Kiscelli Múzeumban Budapesten. A tárlat rendhagyó módon közelíti meg az I. világháború témáját.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu

A kiállítás a Kiscelli Múzeum jogelődjének, a Fővárosi Múzeum múltjára reflektálva ad képet a világháborúról, ugyanis Budapest Székesfőváros Tanácsa 1915-ben határozatot hozott a háborúra vonatkozó emlékanyagok gyűjtéséről. Elrendelték minden olyan tárgy, képi anyag, dokumentum összegyűjtését, amely a háborúhoz köthető. Ez volt a múzeum történetének első komoly kortárs tárgygyűjtési és vásárlási akciója. A múzeum gyarapodási naplójának megjegyzés rovatában e tárgyak mellé a “háborús” bejegyzés került- erre utal a kiállítás címe, a “Megjegyzés: Háborús”. A naplóba bejegyzett háborús emléktárgyak egy része végül nem került a beleltározott műtárgyak közé, nagy részük a második világháború során megsemmisült. Utóbbiak közé tartozik az az 1915-ben feljegyzett kukoricalisztből készült zsemle, amelynél a leltári megjegyzés rovatba az “1945 évi ostromban elpusztul” bejegyzés olvasható. (Lehetnek elképzeléseink az elpusztulás okát illetően.)

"Megjegyzés: Háborús" kiállítás A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában című új időszaki kiállítás Fotó: Horváth Péter Gyula

FOTÓK: HORVÁTH PÉTER GYULA

Az oratórium előtti térben az 1915 és 1918 között gyűjtött dokumentumokból, plakátokból, érmekből, festményekből és szobrokból álló válogatást nézhetnek meg a látogatók. 

Az oratóriumba lépve egy nem mindennapi képanyag tárul az érdeklődők elé. A kiállított fotókat Müllner János készítette, aki a fotóriporterek első nemzedékéhez tartozott, és aktív megteremtője volt a hazai képes újságírásnak, a sajtófotónak. A képek a Fővárosi Múzeum és Müllner együttműködéséből születtek, ugyanis az intézmény külön kérvényezte, hogy a fotóriporter egy Budapestre szóló általános fényképezési engedélyt kapjon, így a fotós civilek elől elzárt helyekre is bejutva közel ezer, a háborús főváros minden napjairól és a háborúhoz kapcsolódó eseményről készített felvételt. A Kiscelli Múzeum fényképgyűjteményének egyik legnagyobb összefüggő tárgycsoportját alkotják ezek a fotók. 

"Megjegyzés: Háborús" kiállítás A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában című új időszaki kiállítás Fotó: Horváth Péter Gyula

A tárlat a múzeum Templomterében is helyett kapott. A kiállítótérben a világháborús plakátok és felnagyított Müllner fotók mellett a Nemzeti Áldozatkészség szobrának egyetlen épen megmaradt eredeti darabja, a lovas szobor középkori lovagot ábrázoló alakjának feje, valamint a szobor monumentális rekonstrukciója látható. 

De mi is volt ez az óriási méretekkel rendelkező Nemzeti Áldozatkészség szobra? 1915 év elején a magyar kormány úgy döntött, emléket állít a hátország világháborúban tanúsított hazafiassága előtt. A feladattal megbízott Hadsegélyező Hivatal és Auguszta Gyorssegély Alap egy páncélos lovagot ábrázoló, fából készült szobrot tervezett felállítani a főváros egyik közterén. A Mátyás-korabeli lovast mintázó szobor elkészítésével Sidló Ferencet bízták meg, amelyet végül Tisza István miniszterelnök jelenlétében, 1915 szeptember 12-én avattak fel a Deák téren, az Anker- palota előtt. Ezzel a szertartással azonban a szobor még nem töltötte be a szerepét, ami nem volt más, mint hogy a háború alatt is fenntartsák  a polgárok háborús lelkesedését. E célból az adományozók a szoborba bronzlapocskát verethettek, s mindenki, aki legalább két koronát adományozott a Hadsegélyező és az Auguszta Alap javára, a szobrot ábrázoló emlékjelvényt  és emléklapot vehetett át, amelyen jelezték a szobor melyik részén található a jótékonykodó által megvásárolt bronzlap. A Nemzeti Áldozatkészség Szobrának tiszta bevétele 1917 augusztus 20-ig 458. 379 korona és 95 fillér volt. 

A budapesti szögelőszobor az első világháború után még egy ideig az eredeti helyén maradt. Ám sokak tiltakozása miatt 1924- ben a felújított szobrot a Ludovika Akadémia udvarára vitték át. Itt 30 évig állt, ám 1950-re annyira megrongálódott, hogy véglegesen elbontották. Az alkotás megmaradt darabja, a lovas feje 1968-ban került a Fővárosi Képtár Szoborgyűjteményébe, a ló részben bádoggal borított törmelékeit pedig a Hadtörténeti Múzeumban őrzik ma is. 

Vezető kép: Horváth Péter Gyula- 061.hu