Nyolc éve ezen a napon hunyt el a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása, Halmos Béla, aki több mint négy évtizedes aktív tevékenysége alatt zenészként, folklórgyűjtőként, oktatóként és szervezőként a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért dolgozott, jelentős életművet hagyva maga után. A Széchenyi-díjas népzenekutatóra emlékezünk.

061.hu

Halmos Béla 1946. június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.

Sebő Ferenc és Halmos Béla (Forrás: Fortepan)

Népzenével – főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével – a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozott. Népzenekutatóként is dolgozott, gyűjtött – a magyar mellett – szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.

Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011. novemberében a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével – nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.

A kezdetektől fogva részt vett a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. Mint népzenei szakértő létrehozta és vezeti a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában.

2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

TÖBB SZÁZ NÉPZENEI FOTÓ HALMOS BÉLA HAGYATÉKÁBÓL

Tavaly augusztusban több száz népzenei fotó vált elérhetővé a többszörösen kitüntetett népzenész hagyatékából a Hagyományok Háza Médiatár weboldalán. Folklórgyűjtéseit, kéziratait, könyvtárának egy részét és mesterhegedűjét magába foglaló hagyatékát a Hagyományok Háza 2014-ben vásárolta meg, majd elkezdte a hatalmas anyag feldolgozását. A Halmos-hagyaték egyik fő egysége a fotógyűjtemény, amelynek a folklorizmus szempontjából jelentős része a gyűjtéseken készült 4100 fénykép, míg a revival mozgalom, színpadi folklór, táncház témakörébe 900 kép tartozik. Az összesen 5000 képből álló fotóanyagból a digitalizálást követően a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Archívuma az interneten már korábban hozzáférhetővé tett egy szűk reprezentatív válogatást, ez bővült mintegy 300 adatolt fényképpel.

Szomjas György és Halmos Béla

2015. február 3-án mutatták be az azóta már sajnos szintén elhunyt Szomjas György Hosszú Búcsú Halmos Bélától című dokumentumfilmjét, melyben a filmrendező személyes emlékei és kötődései is kiérződnek, hiszen a hazai táncház-mozgalomnak emléket állító alkotás nem csak a ’70-es évek kulturális folyamatait, a mozgalom születésének körülményeit bemutató eseményeket ismerteti, de a folyamatok mögötti háttérrel is foglalkozik. Ebből pedig kiviláglik az ember, az az ember, aki nélkül mindez nem, vagy nem így valósult volna meg.

Szomjas György és Halmos Béla (Forrás: tanchaztalalkozo.hu)

A mozi kiváló korrajz, további erőssége, hogy gyors, pergő ritmusban szólaltatja meg azokat az embereket, akik részt vettek a táncház-mozgalomban. A legdrámaibb hatást persze Halmos Béla jelenti, aki archív felvételekről beszél az életéről, gondolatairól, eszméiről, miközben a film nyitó és záró jelenete a búcsúztatóján és a temetésén készült. A filmben levetített és kultúrtörténeti értékűnek is nevezhető interjút Sebő Ferenc adta, aki elmesélte, hogyan született meg a mozgalom. Eszerint együtt tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen Halmos Bélával. Az egyik nyári szünetben az aquincumi római romok feltárására nemzetközi építőtábort szerveztek, amelyen lengyel, bolgár, szerb építészhallgatók vettek részt. A fiatalok esténként a tábortűz mellett zenéltek. Minden nemzet fiatalsága a saját népdalait énekelte, csak éppen a magyarok nem tudtak semmit sem énekelni. „Béla is meg én is gitároztunk. Ekkor döntöttünk úgy, hogy meg szeretnénk ismerni az igazi népzenét” – mondta Sebő, aki baráti tanácsra Halmos Bélával elutazott Kolozsvárra.

„Itt minden a helyére került. Az egész magyar táncház-mozgalom nagy szerencséje, hogy mi még élőben találkoztunk azokkal, akik odaát játszották ezt.”

Halmos Béla Program

A Halmos Béla Program indulását 2015. december végén Balog Zoltán miniszter, az NKA elnöke, illetve Doncsev András, az NKA alelnöke jelentette be. 2016. január 28-án ténylegesen megalakult a Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégium és megkezdte tevékenységét. A program célja a Hangfoglaló [akkoriban Cseh Tamás nevét viselő] Könnyűzene Támogató Program mintájára a népzenei utánpótlás támogatása, színvonalas nép- és világzenei produkciók fellépési lehetőségeinek bel- és külföldi népszerűsítésének elősegítése, táncházak programjainak támogatása.

A Halmos Béla Program egyik kiemelt célkitűzése a magyar népzene jelenlétének erősítése a nemzetközi zenei piacon. Magas szakmai színvonalú, nyitott és nyilvános működésű, átlátható, hatékony, integratív és barátságos támogatója a magyarországi és határon túli népzenének, elkötelezett támogatója a hagyományőrzésnek és az élő kulturális tradíciók továbbvitelének.

Célja megmutatni, hogy Magyarország izgalmas, dinamikusan változó, érdekes és piacképes folk- és világzenei produkciókat felvonultató ország, amelyre érdemes odafigyelni.