Noha a friss közvéleménykutatások eredményeiből óriási társadalmi összefogás körvonalazódott a Liget-projekt teljes megvalósítása mellett, egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a szakmai és civil vélemények fontosságát hangoztató fővárosi vezetés lemondana a további beruházások befagyasztásának szándékáról – mondta a 061.hu-nak Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A Magyar Zene Háza építkezésén tartott sajtóbejáráson bejelentették, hogy elkészült a világ egyik leginnovatívabb építészének hírében álló Szou Fudzsimoto tervezte épület Európa-szerte egyedi tetőszerkezete, ezzel a Liget-projekt már biztosan megvalósuló kiemelt beruházásai között ez az épület lett elsőként szerkezetkész.
MP – 061.hu
Bár még nem ragyog teljes pompájában, elkészült Európa egyik leglátványosabb, organikus formavilágú, játékos hullámzással vastagodó és elvékonyodó tetőszerkezete, és ezzel szerkezetkész állapotba került a Liget Budapest Projekt egyik kiemelt beruházása, a Magyar Zene Háza. Baán László a csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a ház már építésének ebben a fázisában is demonstrálja a Liget-projekt célkitűzéseit: A Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyszerre bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg a legkorszerűbb színvonalon a Liget kulturális intézményrendszerét. A zenepalota tetőzete a városligeti lombkorona alatt marad, így az intézmény harmonikusan beleolvad a természeti környezetbe, amely az épületet körülölelő, Európában egyedülálló 12 méter magas és vízszintes osztás nélküli egybefüggő üvegfal segítségével „beköltözik” a belső térbe.
„Amiben a japán kortárs építészet talán ma a legjobb a világon, annak a legjavát mutatja Szou Fudzsimoto terve. Az építészt, akit a Wall Street Journal néhány éve a világ leginnovatívabb építészének nevezett, folyamatosan figyelemmel kíséri a megvalósítást, gyakorlatilag folyamatos tervezői művezetést ad az épület minden részletében és már most, a szerkezetkész állapotban látszik, hogy a Magyar Zene Háza a világ egyik legizgalmasabb intézménye lesz, és az egyik legemblematikusabb kortárs épület Európában”
– mondta Baán, hozzátéve, hogy az épülethez méltó lesz a tartalom is. Eddig sehol nem volt átfogó magyar zenetörténeti kiállítás, most azonban a földalatti szinten állandó és időszaki kiállítóterek is helyet kapnak majd, számos interaktív elemmel. A tervezett első kiállítás a magyar pop- és rockzene történetét fogja bemutatni. A ház földszintjén koncerteket, zenei eseményeket rendeznek majd, a különleges tetőszerkezet rejtette emeleten pedig a zenepedagógiai műhelyeket és a könyvtárat helyezik el.
Baán László hangsúlyozta, hogy a Liget-projekt minden új épülete – így a Magyar Zene Háza is – a Városliget olyan pontjain jön létre, ahol korábban is épület állt.
Emlékeztetett, hogy a területen korábban a Hungexpo lepusztult építményei álltak tízezer négyzetméternyi, a Városliget látogatói elől elzárt területen, ám nem emlékszik arra, hogy a Liget-projekt kritikusai közül bárki is fellépett volna az évtizedek óta fennálló áldatlan állapot ellen.
A kormánybiztos felidézte, hogy a Fővárosi Önkormányzat új vezetése kezdeményezte a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását, hogy politikai célból jogi akadályt gördítsen a Liget-projekt eddig még el nem kezdett kulturális fejlesztései elé, ellehetetlenítve az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza, valamint a gyermek- és ifjúsági színháznak tervezett Városligeti Színház megvalósítását.
Mint mondta, „óriási társadalmi összefogás jött létre” a Liget projekt mellett és a VÉSZ tervezett módosításával szemben, számos civil és szakmai szervezet fejezte ki tiltakozását a VÉSZ módosítása ellen. A Főpolgármesteri Hivatal szervezésében ezzel összefüggésben lefolytatott partnerségi egyeztetések eredménye meglehetősen beszédes: a több mint kétezer, szervezetek és magánszemélyek által megfogalmazott javaslat 90 százaléka egyértelműen a Liget-projekt folytatása mellett szól – hívta fel a figyelmet Baán a nemrég közzétett 220 oldalas dokumentumra. Megjegyezte, bár közölték, gyakorlatilag elrejtették az eredményt a főváros honlapján, pedig máskor jóval jelentéktelenebb témában, jóval szűkebb körben adott civil véleményeknek is széles teret szoktak adni.
Emellett kiemelte, hogy már közel 60 ezer támogatónál jár az a petíció, amelyet Szabó László nagykanizsai nyugdíjas indított a Liget-projekt folytatása érdekében. A mozgalom tavaly óta a legnépszerűbb, és egyben legnagyobb aktivitást generáló közéleti aláírásgyűjtés, amely arra kéri a kormányt, hogy “tegyen meg mindent, használjon fel minden törvényes lehetőséget a Liget Budapest Projekt megmentésére és vigye végbe következetesen eredeti elhatározását”. A petíció szövege szerint
egy olyan lehetőség kapujában állunk, amelynek megvalósulása esetén az utánunk jövő nemzedékek büszkeséggel gondolnának a mai Magyarország polgárainak teljesítményére, távlatos gondolkodására. Óriási felelőtlenség lenne ezt a történelmi lehetőséget a politikai dac és szűklátókörűség miatt eldobni.
Megerősítik mindezt az elmúlt hónapokban készített reprezentatív közvélemény-kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a konkrét tervek ismeretében a budapestiek több mint 70 százaléka egyetért a projekt céljaival és teljes körű megvalósításával, országosan pedig 80 százalékos a Városliget átfogó megújításának támogatottsága.
Baán László szerint semmi nem utal arra, hogy a főváros vezetése bármilyen módon változtatna az álláspontján a Liget-projekttel kapcsolatban, “noha szeretik hangoztatni, mennyire adnak a szakma és a civilek véleményére“. Felidézte, hogy a kormány az önkormányzati választásokat követően a legmagasabb szinten kezdeményezett szakmai tárgyalásokat a főpolgármesterrel, ám Karácsony Gergely pusztán politikai okból kezdettől fogva mereven elzárkózik a szakmai egyeztetésektől. A kormánybiztos úgy látja, agy felelős várospolitikusnak márpedig látnia kéne, hogy a Liget Budapest Projekt “Magyarország elmúlt száz évének és a nyugati világ jelenlegi legnagyobb kulturális fejlesztése”, amelynek során a kifogásokkal szemben nemhogy csökkenne, éppen hogy gyarapodik a zöldfelület a beruházások környezetében.
“Bűn volna félbehagyni a Liget-projektet, de van még időnk, így állhatatosan kivárunk, hiszen bármikor létrejöhet egy olyan politikai szituáció, akárcsak az atlétikai stadion esetében, amelyben létrejöhet a megegyezés és tovább folyhat az ambiciózus elképzelések megvalósítása. Korántsem mondtunk le a Liget-projekt megvalósításáról, és nem adta fel sem a kormány, sem pedig az a sok ezer szakember, aki részt vesz benne”
– mondta Baán László a 061.hu-nak.
Tekintse meg képgalériánkat a szerkezetkész Magyar Zene Házáról:
Fotók: Horváth Péter Gyula