Bárcsak itt lennél, avagy a Keep Floyding koncertje Óbuda ókori romok között – Goldschmidt Gáborral beszélgettünk

A Keep Floyding zenekar  20 éve dédelgetett álma válik valóra 2019 május 10-én. Az 1972-es olaszországi Pompeii romok között előadott Pink Floyd koncert rekonstrukciójával, a lemenő nap fényével megvilágított óbudai Aquincum amphiteátrumban. Így próbálja a csapat rekonstruálni az eredeti felvétel körülményeit, azzal a különbséggel, hogy az óbudai koncerten a kapuk nyitva állnak a közönség előtt. Magyarország és a régió legsikeresebb Pink Floyd tribute zenekarának  gitárosával, Goldschmidt Gáborral beszélgettünk. 

PZL – 061.hu

A Pink Floyd rajongói között vannak, akik inkább a Dark Side előtti világra esküsznek, míg  vannak, akik a soundban nagyot ugró Dark Side-tól szeretik a zenekart… A Keep Floyding tagjainak vannak részlehajlásai?
Részrehajlásnak nem neveznénk, kellő alázattal állunk minden korszak, minden dalához. A zenei feldolgozás, hosszas hangszín keresés és gyakorlás folyamatában a végére megszereti az ember bármelyik dalt. Meglátásom szerint pont ez az elmélyülés veszett el, vagy inkább alakult át a mai zenékben. Azért vagyunk szerencsések, mert a koncertrejáró közönségünk és a Floyderek úgy általában odafigyelnek a zenére, keresik a mondanivaló és a zene összefüggéseit. A Pink Floyd a kezdetektől fogva nem hagyta, hogy a kiadók nyomást gyakoroljanak rájuk, koncerteken érlelte ki az album későbbi végleges anyagát, ez az egyik záloga annak, hogy időtálló darabok születtek és emiatt van egy állandó minőség, függetlenül a kérdésben felsorolt korszakoktól.

Érezhető, hogy más közönség megy el egy Piper-műsorra, mint egy The Wallra?
Nagyon változatos a közönségünk, nem vezetünk róluk statisztikát, de végtelenül hálásak vagyunk, hogy van közönsége a korai pszichedéliának is, mert mi nagyon szeretjük ezt a korszakot. Jó érzés belecsempészni egy poulárisabb műsorba belőlük – és utána válaszolni a kérdésekre, hogy ez melyik dal volt… Azt biztosan állíthatjuk, hogy van egy kemény mag, aki minden koncertünkre eljön és ők igénylik  a ritkaságokat.

Vannak olyan Floyd-dalok, amelyek nem voltak igazán kereskedelmi sikerek. Ezeket afféle küldetéstudatból direkt játsszátok, vagy inkább a közönségkedvenc setlistre mentek rá?
Igyekszünk a zenekar kommunikációs csatornáin jól tájékoztatni a közönséget, hogy milyen koncert tematika várható, senkit ne érjen meglepetés. Sokszor a helyek és azok közönsége definiálja, hogy milyen setlisttel érkezünk és ennek a listának az összeállítása korántsem egyszerű feladat. A dalok hangulatának, ritmusának és technikai követelményének vannak kötöttségei – és mindenhol igyekszünk az elérhető maximális koncertélményre. Nem áll mögöttünk kiadó, nem profitorientált a zenekar, a Floyd zenéjének szeretete miatt tesz bele 11 ember rengeteg energiát a produkcióba.

Waters és Gilmour is tökéletes hangminőségben szólal meg. Cél az, hogy ezt a sound-béli tökélyt reprodukáljátok?
Abszolút mértékben, azt hiszem ez az egyik nagy erőssége a zenekarnak. Képesek vagyunk akár egy effekt, egy gitár vagy basszus sound miatt egyedi pedált építeni, vagy próbákon át szöszölni a tökéletes ének delay-hez. A jegybevétel pedig teljes egészében ezekre a fejlesztésekre megy el.

Konzultáltok muzeológusokkal, hogyan szervezzétek a leültetést, hogy a tömeg ne ártsanak a romoknak?
Minden tájékoztatás megfelelően lesz kezelve és a közönség irányítását is profikra bízzuk, a múzeummal természetesen egyeztettünk, fő az emberek biztonsága.

Le lesz zárva a környék?  Nem fog zavarni bennetek a forgalom, ha nem lesz lezárva a környék?
Nem lesz lezárva a környék, az aréna nyitva áll a látogatók előtt – érdekes tapasztalat, hogy amint belép az ember, szinte megszűnnek a környező zajok, a hangerőfelelős Prohászka Feri pedig mindent megtesz, hogy a zenekart ne nyomja el semmi. 

Vannak-e különleges relikviáid, amelyek a zenekarhoz kötődnek?
Mi már egy digitálisabb kor gyermekei vagyunk, így hanghordozókat annyira nem, hangszereket és pedálokat viszont annál inkább gyűjtöttünk az évek alatt, melyek a hű hangzáshoz szükségesek.

A Pink Floyd szeretete sokak számára afféle vallás, de vannak mindent tudó kekec, okostojás Floyd-rajongók is. Velük milyen a viszonyotok? Beszólnak, ha más verzióban nyomtok el egy számot, stb…Mi mindenkit szeretettel várunk koncertjeinken, aki Floydot hallgat rossz ember nem lehet, az észrevételekből pedig akár pozitív vagy negatív, mindig van amit hasznosítani lehet. Előfordul, hogy valami nem úgy sikerült ahogy terveztük, de igyekszünk album, vagy koncerthű megoldásokat hozni – és emellé tenni egy picit magunkból. A visszajelzések alapján elég jól állunk – legutóbb Angliából érkeztek vendégek a hajóra, csak a mi koncertünk miatt – és meglehetősen le voltak nyűgözve a produkció által.

Voltak-e személyes találkozások a Pink Floyd egykori tagjaival?
Nick Masonnal, a könyvének bemutatóján, Roger Waterssel a Beckett’s söröző előtt – de ez a zenekar szerencsére sosem a főhősökről szólt, nekünk nagyon szimpatikus az a háttérbe húzódás, a fekete póló és farmer – ami jellemezte a zenekart idejének nagy részében. Mert persze a flower power korszak idején végtelenül divatosak és menők voltak – de Syd Barrett zenekari távozásával, és talán pont emiatt a többi tag már máshol kereste az érvényesülést, inkább a mondanivalóra mint a frontemberi allűrökre koncentrálva.

Előfordul olyan, hogy a zenekar tagjainak szólólemezeiről is játszotok, vagy elég a klasszikus repertoár?
Minden szólólemezen vagy egy-egy dal, ami akár Pink Floyd színekben is indulhatna, nagy élmény ezeket megtalálni, megszeretni, és eljátszani a közönségnek. 

Egy az egyben játsszátok el a Pompeji koncertet, vagy lesznek sajátos megoldások is?
A Keep Floyding egyfajta biztosíték arra, hogy nagyon albumhű, ebben az esetben pedig koncerthű előadás várható, de lesznek különbségek. Például, lesz közönség (nevet) és a koncert végén nagy korszakos slágerekből is elhangzik pár darab.

 

2019-05-01T07:48:51+02:00 2019. április 30.|