Barokk gyöngyszem a Belvárosban – Bemutatjuk a 250 éves Egyetemi templomot

Felújítják az V. kerületi Egyetem téren álló Kisboldogasszony templomot, ismertebb nevén az Egyetemi templomot, a jelenlegi munkálatok várhatóan 2020 szeptemberében fejeződnek be. A város egyik legszebb – ha nem a legszebb – barokk stílusú római katolikus temploma 1786 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, előtte a pálosok központi temploma volt.

061.hu

A Buda visszafoglalását követő években, 1686 és 1688 között a pálosok ismét le akartak telepedni az ország központjában. 1686 és 1687 között három beadvánnyal fordultak I. Lipót királyhoz, melyben említik nyolc régi budakörnyéki kolostorukat. Romjaikról vázlatos térképet nyújtanak be és kérik e birtokokban való megerősítésüket. 1687-ben a pálosok Szentlőrincet (a volt főkolostort) egy török mecsetté alakított templomban ismerték fel, és az ún. Pál-völgyében, valamint a pesti oldalon további romokat nyilvánítottak pálos kolostor maradványoknak. Michalszki Rafael generális perjel beadványokkal, az esztergomi érseknél és az udvarban tett személyes látogatások és ajándékok révén végül is kieszközölte, hogy hogy a császár a rendnek a pesti török mecsetnél való letelepedését engedélyezte és ezzel kapcsolatban 1688. július 13-án utasítást adott ki.

Az Egyetemi templom – még az oldalába épült egyetem nélkül – 1894 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Végül 1693-ban nyerték el az ingatlan tulajdonát a pálosok, 1693. december 15-én a kamara budai adminisztrátora kijelölte az építendő pálos templom és kolostor helyét. A pálosok története és lelkisége ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715 és 1742 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi feloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett. Érdekesség, hogy 1849-ben a Debrecenből visszatérő magyar kormány foglalta le a templomot országgyűlés céljaira.

A templom az oldalába emelt egyetemi épülettel a múlt század első évtizedében (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között bal oldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Hohann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében – Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Lipót Antaltól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.

A Kisboldogasszony templom belső tere a főoltárral 2013-ban, öt évvel a felújítási munkák megkezdése előtt (Forrás: MTI)

A templomnak négy harangja van, mindegyik a nyugati (jobb oldali) toronyban van elhelyezve, itt még egy kisebb harang lakott, amelyet a második világháborúban hadi célokra elvittek. A másik torony üres, ebben pedig a templom legnagyobb harangja volt elhelyezve, mely szintén a világháború martalékává vált. Pótlása azóta sem történt meg. A templom mellett álló pálos rendház a szerzetesrend feloszlatása után – a templomhoz hasonlóan – az egyetem Hittudományi Karának tulajdonába került, és a teológiát tanuló papnövendékek lakhelyévé vált. Benne ma is a papok képzésével foglalkozó Központi Szemináriumot találhatjuk. Az épületet az idők során természetesen korszerűsítették, de klasszikus katolikus rendházat idéző hangulata megmaradt. Az épületnek van egy minden oldalról körülhatárolt, átriumos belső udvara, illetve egy hátsó kertje, amely Budapest egyik legnagyobb magánkertje, amely a belváros zajában elcsendesedni kívánó teológusoknak nagyértékű kincs.

Az Egyetem tér látképe napjainkban: balra az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, jobbra a barokk templom (Fotó: MTI)

A belső udvaron láthatunk egy szobrot, mely már akkor is az udvaron állt, amikor az épület a pálosok rendháza volt. A szobor két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, büntetésük, hogy szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.

Az Egyetemi templom felújítására vonatkozó felhívást a Közbeszerzési Hatóság 2018. augusztus 3-án tette közzé. Ez tartalmazta az Egyetem tér felőli homlokzat és a templom két tornyának felújítását, az épület korszerűsítéséhez kapcsolódó munkálatokat, illetve a belső tér bútorzatának és egyéb elemeinek restaurálását.

Kiemelt fotó: Egyetem tér a Kisboldogasszony templommal – a szeminárium épületének bontása az 1880-as évek második felében (Forrás:Fortepan)

2019-12-05T07:18:14+01:00 2019. december 4.|