Újra divat a diafilm – írtuk le valamikor a kilencvenes évek második felében. Az azóta eltelt időt is több korszakra oszthatjuk, hiszen megjelentek például a kortárs magyar meseírók filmjei, sőt 3D-s diával is kísérletezett a Diafilmgyártó Kft. Lendvai Gabriella ügyvezetővel beszélgettünk.
POÓS ZOLTÁN – Nullahategy
A diafilm ősei, a különböző árnyjátékok már évezredek óta ismertek voltak. Most vannak olyan kézműves vállalkozások, amelyek laterna magica és már játékokat újítanak fel a biedermeier korából. Önök is próbálkoznak majd profilbővítéssel?
A technika adja a formát. A diafilm filmcsík, sok nem kezdhető vele, fényforrás és a lencsék kellenek hozzá, és a falra vetítjük… Vetítő ügyében sem egyszerű a helyzet, mert az ún. kispúpos 1989 óta nincs gyártásban… Örülünk, ha van egyféle vetítő gép, ami szerencsére már kifogástalan. A Régió vetítő már leddel működik, nem melegszik fel, nem ég el a szalag, jó a fényereje is. Amikor először behozták ezt a vetítőt, egy ötwattos izzóval került forgalomba, és rossz híre kelt, amit még mindig nem tudott levetkőzni, pedig már négy éve hogy orvosolták a hibát, és kifogástalan készülék van a piacon. Egyébként a dia-kultúra az egész világon csak Magyarországra jellemző, igazi hungarikum. Évről évre négy új filmet jelentetünk meg, tehát élő hagyományról beszélhetünk. Nyugaton magát a műfajt (szalagos filmen állókép vetítése) se nagyon ismerték… Leica méretű keretezett diák mentek, de nem történeteket meséltek el, hanem csak képeket nézegettek… A nürbergi játékvásáron is próbálkoztunk a diával, de Európa idegenkedik ettől a formától. Most viszont úgy tűnik, Norvégiából érdeklődik egy egészen komolynak mutatkozó partner, majd meglátjuk, mi lesz a dologból…
Ha a tévében gyerekcsatornára kapcsolunk, nem lehet nem észrevenni, hogy mennyire megváltozott a rajzfilmek vizuális világa mondjuk a hetvenes évek formai elemeihez képest… Vannak a diafilmeknek a mai korra adott kortárs válaszai?
Sok mesekönyvet nézek-olvasok, komoly együttműködésünk van különböző könyvkiadókkal. Diafilmen is próbáljuk megjeleníteni a mai vizuális trendeket, de azt be kell látnunk, hogy a diafilm konzervatív műfaj. A mai napig a legnépszerűbb két diánk a Győrffy Anna rajzaival készült Hófehérke és Hamupipőke. Klasszikus vonalvezetés, részletgazdag rajzok, főleg ezeket szeretik a rajongók, de Bartos Erika meséi is felkerültek a toplistákra…
A sztori viszi sikerre a rajzot, vagy fordítva?
Ha nem elég izgalmas egy történet, de jó a grafikája, akkor az lehet sikeres diafilm. Sokat számít a cím is. Műanyag dobozban van, az egyetlen információ a cím. Újabban egyre többet kerül elő a szerző neve… Vannak vevőink, akik Berg Judit, Finy Petra, Lackfi János nevére is keresnek. Előfordult, hogy egy mesének több változata is volt, mert az első grafikával nem volt sikeres egy klasszikus történet. A Sün Balázs meséjéhez először bábos illusztráció készült, ami nem volt sikeres, ezért kivették a gyártásból. Olyan nagy volt az igény rá, hogy újrarajzoltattam. Azóta az egyik legnépszerűbb filmünk.
Már kb. 15 éve mondják, hogy divat a dia. Ebben a 15 évben is voltak korszakok? Most éppen mi a helyzet?
Nincsenek nagy kiugrások. A kétezres évek elejétől elindult fölfelé a műfaj. Addig is volt kb. 70.000 eladott diánk évente. Ez tavaly felment 95.000-re. Ez 250 címre értendő összesen. Nálunk a 2008-as válság nem gyűrűzött be, nem esett vissza a forgalmunk, de 2008-hoz képest sincs olyan nagy fejlődés. Tavaly volt 60 éves a diafilm, nagy hírverést csaptunk az évfordulónak, a 70.000-hez képest a plusz 25.000 plusz eladást talán ennek is köszönhető. Próbáljuk ezt a lendületet megtartani.
A dia gyártási költségei vélhetően alacsonyabbak egy könyv előállításánál, mégis 1200 Ft. a bolti ára. Ha olcsóbbak lennének, talán sokkal több film is értékesíthető lenne…
A könyvhöz képest annyiban előnyösebb diafilmet készíteni, hogy nem kell egyszerre nagy példánnyal előállni, az után gyártásra kis példányok is küldhetők, tehát könnyebb folyamatosan piacon tartani egy-egy címet… De nem olcsó az előállítása, hiszen minimum 20 kockás egy film, egy komolyabb történet 40 kockából áll, de van 100 képből álló mesénk is. A dia esetén a 20-40 kép megrajzolásának nagyon magas a grafikai díja… Próbáljuk a diafilm árát a lehető legolcsóbban tartani. Az 1200 Ft szerintünk kimondottan olcsó, ha azt vesszük, hogy egy könyv ára a diafilm háromszorosa, akkor tényleg azt kell mondanunk, hogy nem sok, lassan ennyibe kerül egy doboz cigaretta is.
Az 1954-ben kifejlesztett „kis púpos” diagépet nem fejlesztették, az maradt a rendszerváltásig. Miért? Mit tudnak a mostani gépek a korábbiakhoz képest?
Külső adapterrel vagy elemről is működik, biztonságos, a led miatt takarékos, egyenletes a fénye, nem ég ki, nem melegszik fel, könnyű, könnyen kezelhető. Sokan vetítenek úgy, hogy a mennyezetre vetítenek ágyban fekve…
Miben mások a magyar filmek, mint a világ más országaiban? Melyek a sajátosságai? Egyáltalán: hungarikumról beszélünk?
Minden rajzoló más, minden mese más… Gyulai Líviusztól Sajdikon át Dargay Attiláig hosszú a sor, minden grafikus és illusztrátor a saját világát hozta, nincs „sajátos diás formanyelv”. Hogy mi a közös bennük? Hál’ Istennek magyarok. Az összes művészünk magyar.
Egy-egy diafilm valóságos műalkotás. Nem volt példa arra, hogy a diafilm hatására újrarajzoltak egy-egy mesét könyv alakban?
Néhány éve volt egy kezdeményezésünk, kiadtunk „lapozható diákat”, azaz könyvben jelentek meg a diamesék. A didergő királyt, a Diótörőt, és a Kis Mukk történetét adtuk ki. Gondoltuk, hogy a grafikusok is örülnek, ha nyomtatásban megjelennek az illusztrációik. Nem lettek sikeresek, le is álltunk vele. Ahogy nem jött be a Farkastanya című 3D-s filmünk sem, amit speciális szemüveggel nézhetnek a gyerekek, mert a nézők a hagyományos formákat szeretik.
Volt arra példa, hogy a Disney-től vásároltak meséket?
Nem. A magam részéről büszke vagyok arra, hogy hazai alkotókkal dolgoztunk. Nem zárkózunk eleve el a Disneytől, de maga a Disney valószínűleg nem is ismeri ezt a diás formátumot…
Vannak diák a diafilmmuzeum.hu-n. Egyáltalan: vannak-e hamisítások, illetve sok kerül fel webes torrent oldalakra?
Sajnos, tele van a youtube diafilmekkel. Alig győzzük letiltani azokat…
Vannak sajátos filmnézési szokások? Például zenei aláfestéssel vetít az apuka, stb…
Volt az Erkel Színházban és a Budapest Jazz klubban is voltak olyan rendezvények, ahol zenei aláfestéssel mentek a diák. Az Örökmozgó moziban is volt, hogy a diavetítés alatt zongoráztak, miközben a színész mesélt.
A diafilm sokaknak az „elveszett gyerekkor” egy-egy árnyalatát idézi meg. Voltak hálás reakciók egy-egy megkerült kincs közzététele után?
Fölkértük tavaly Süveges Gergőt nagykövetünknek. Vele úgy kerültünk kapcsolatba, hogy annak idején elmondta, hogy a Fanyűvő… volt a kedvence és az sehol nincs meg. Tudtam, hogy nekünk van abból egy régi negatívunk, és csináltattunk belőle neki egy filmet, elküldtük… No, azt a hálát és szeretet, amit kaptunk… A Csiszár Jenő pedig egyszer megemlítette, hogy Az öreg néne őzikéje diája elszakadt… Neki is küldtem egy példányt. Legközelebb a vetélkedőben beraktak egy diafilmes kérdést…
Készült kutatás, hogy kb. milyen célcsoportok vásárolnak diát? Óvodák? Értelmiségi szülők?
Inkább a fiatalabb értelmiségi anyukák vásárolnak, de vidéken is nagyon szeretik. A tavalyi nagy országos dianapra több, mint száz vidéki intézmény, könyvtár, iskola csatlakozott.
DVD-t nem vetíthetnek intézmények, csak ha megveszik a jogot. Mi a helyzet az óvodákkal?
Nevelési intézményekben, óvodákban és iskola vetíthetnek, de már egy művelődési házban nem, meg kell velünk állapodni.
Van néhány új mese is, pl. Bartos Erika vagy Lackfi János vagy Finy Petra történetei. A Libri csoportnál van a Kolibri kiadó. Miért nem készül több kortárs diafilm?
Mert magasak a diafilmek előállítási költségei, lassan is térülnek meg. De évente négy új filmet ki tudunk adni, és felújítunk szintén ennyi régit. És folyamatosan piacon van az összes megjelent diánk.
Az én nagy kedvencem a Cili cica a tejúton mellett a Sólyomszem, a bátor indián (korábbi változatban “felsült” indián szerepelt) volt. Számíthatok-e arra, hogy a Sólyomszem valamikor újra megjelenik?
A címe jó, azon nem múlik… Amin múlik: megtaláljuk-e az eredeti képanyagot, mert azt tudjuk jó minőségben befotózni. A régi képeket a Széchényi Könyvtár őrzi, a privatizáció során állam tulajdona maradt. Mi csak felhasználásra kapjuk meg. Ha nincs meg az eredeti képanyag, akkor keresni kell egy jó minőségű diapozitív kópiát, amit photoshoppal lés egyéb technikákkal fel lehet javítani. Ha ezek adottak, akkor meg kell vizsgálni a diákhoz illesztett szöveget, mert sok filmnek nagyon didaktikus a szövege. A mai szövegek szerkesztettek, javítjuk az egykori helyesírási hibákat, stb. A Szurtos Petiben például ki kellett javítanunk a négert színes bőrűre… De a Király macskájában azt a részt, amikor a macska elment a tsz-be, hogy ne unatkozzon, úgy hagytuk, kérdezze csak meg a gyerek szülőt, hogy mi az a termelő szövetkezet…