Közel negyven éve, 1979. augusztus 15-én jelent meg a Led Zeppelin utolsó stúdióalbuma, az In Through the Out Door. Ez volt a zenekar utolsó olyan munkája, amely John Bonham halála előtt jelent meg. A Billboard lista első helyét is megjárt lemezel a Led Zeppelin az abszolút csúcson volt, ekkor búcsúztatják el Knebworth-ban a hetvenes éveket (a filmen forgatott videó az egyik leghangulatosabb rockzenei filmfelvétel), ekkor választja meg a Melody Maker a Zeppelint a világ legjobb zenekarának, Plantet pedig a legjobb énekesnek. 

PZL – 061.hu

Épp ezért volt meglepő, hogy Bonzo egy év múlva, 1980. szeptember 25-én, a zenekar kanadai turnéja előtt életét vesztette, és ezzel tragikus hirtelenséggel véget ér a rockzene történetének egyik legtündöklőbb karriere is. De mi most a jövőbe vetetett bizalom csúcsán, az In Through the Out Door idején járunk, illetve ezt a 40 évvel ezelőtti albumot ünnepeljük, amely ugyanolyan különös kísérlet volt, mint az a bizonyos 1970-ben publikált III-as sorszámú album. Valami, ami nagyon nem olyan, mint amit addig megszokhattunk Jimmy Page zenekarától. Már az album tasakja, mint képzőművészeti alkotás is különleges… Ahogy négy évvel korábban a Pink Floyd a Wish You Were Here című albumát is becsomagolta a Hipgnosis csapat, úgy az In Through the Out Door is kapott egy barna színű egyen tasakot, amiről gondolhatjuk azt is, hogy pont ilyen színű zacskóba teszik a piát azok, akiknek a járdaszegély a bárpult. És ugyebár az album valódi borítóján kocsmai életképet látunk. 


Sőt, ha lehet azt mondani – bár ezek a dolgok nyilván nem összehasonlíthatóak – különlegesebb mint a Floyd csodalemeze, hiszen a belső tasakon látható egy fekete-fehér rajz, amit ha nedves kefével átdörzsöltek, színessé vált. Hat különböző borítóképet készítettek (a coveren és hátoldalon is volt fotó), viszont a csomagolópapír miatt a vásárló nem tudta, hogy melyiket veszi meg. Mind a hat borítón ugyanaz a jelenet látható (egy férfi eléget egy névjegykártyát) – a többi borítón szereplő emberek valamelyikének szemszögéből. Ha valóban névjegyet éget el (és nem csak egy papírra írt üzenetet),  akkor a gesztus arról is szólhat, hogy nem érvényesek a címkék, például az, hogy Led Zeppelin egy hard-rock zenekar lenne. Már csak azért sem, mert az albumot az ABBA svédországi stúdiójában vették fel 1978 végén, de nem ezért lett ez a zenekar talán leginkább populáris albuma.

Vagy ha jóslatot akarunk keresni, akkor a zenekari névjegy (már ha tényleg az lenne) elégetése, finoman szólva is megjövendöli a Led Zeppelin megszűnését. Itt is hasonló csalival indul az album, mint a III-as lemeznél, azaz egy kemény tétel, az In The Everiting a felütés, utána viszont nagyon kellemes, jó húzású, izgalmas basszusokkal, sok esetben diszkós szintikkel (vö. pl. All My Love) teli albumot kapunk, amely meglepte a rajongókat, akik mindig abban reménykedtek, hogy Page jól megkínozza majd a Les Paulját…. Aki felületesen hallgatja meg a lemezt, azt hiheti, hogy a zenekar – ahogy a Rolling Stones is ebben az időben, bedőlt a diszkós new wave-nek – egy afféle trendlemezt készített. De ha leszedjük a díszítéseket, hamar kiderül: ezek a dalok nagyon is feszes felvételek. Ott van például a Carouselambra, amelyről ha lehúzzuk Jones kissé tényleg túltolt szintijét, egy klasszikus, energikus hard-rock tételt kapunk.

Szóval, a Led Zeppelin nemcsak a hangszeres virtuozitás, az előadói kvalitások, és a dalszerzői képességek okán is nevezhető a világ egyik legjobb és legfontosabb zenekarának, hanem azért is, mert számtalanszor léptek olyat, amellyel meglepték azokat, akik mondjuk a védjegyértékű első két lemez groove-os riffjeit szerették volna viszont hallani. A Fool In The Rain spanyolos lüktetése, vagy a Hot Dog countrys kocsmadala elvár némi nyitottságot a rajongóktól, ugyanakkor kevés album tudja olyan jól megidézni 1979-et, mint a kimondottan kellemes érzéseket keltő In Through the Out Door. Arról már írtunk, hogy mi mindent lehet belemagyarázni az elégetett névjegykártyába, csomagolópapír viszont adja magát: neked, kedves hallgató, ki kell csomagolnod a zenét és egyben magadat is ahhoz, hogy igazán közel tudj kerülni hozzá.

Led Zeppelin
In Through the Out Door
Universal
42 perc 7 szám