Lezsák Sándor Atilla fia, Csaba királyfi című, 12 jelenésből álló romantikus népszínművéről beszélget az íróval Dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató november 22-én szerdán. A Polgárok Házában 18 órakor kezdődő esemény a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre rendezvénysorozatának része.
061.hu/MTI
A rendezvényen bevezetőt mond Dr. Horváth Béla, aki a 061.hu-nak előzetesen elmondta, hogy „az én olvasatom szerint ez a mű valójában Lezsák Sándor politikai arc poeticája: Csaba királyfi mondja el a nevében nemzetpolitikai elképzelését, hitről, hazáról, családról vallott felfogását.” A Kölcsey Kör vezetője szerint mindenkineki, „aki népben, nemzetben, kárpátaljai magyarságban gondolkodik”, annak ott a helye a beszélgetésen.
Dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató mutatja majd be a könyvet, és beszélget Lezsák Sándorral. Horváth Béla elmondta, hogy lesz szó Csaba királyfi személyéről, a magyar-hun kapcsolatrendszerről, és a magyar őstörténet-kutatás problematikájáról is. Véleménye szerint ez a színpadi mű beleilleszkedik Berzsenyi Dániel, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula korábbi műveinek sorába.
A darab a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2017 nyarán. Lezsák Sándor több mint két évtizede készült arra, hogy Csaba királyfit közel négyezer kis rövid jegyzete, könyvekből, tanulmányokból kimásolt idézetek alapján „megpróbálja életre kelteni”. „Az elmúlt év decemberében a jegyzetek többségét azonban elégettem és január végéig kézzel megírtam a bennem élő történetet: Csaba királyfi a római birodalom bukása után két esztendővel, 478-ban visszatér a Kárpát-medencébe” – idézte fel az író.
A történet szerint Csaba királyfi udvartartásával az Aral-tótól délkeletre, Korezmiában, a mocsárvilág szélén él. Apja halála után 25 évvel, Róma bukását követően a birodalmi, hatalmi átrendeződések miatt fel akarja mérni szétszórattatásban élő népének erejét, állapotát. Így jut el a Verecke vad rengetegébe, a Tápió mentére, a Pilisbe, a Tisza-Maros szegletébe, Erdővidékre, Réka királyné sírjához, végül visszatér Korezmiába. Útja során embereket, sorsokat ismer meg az olvasó, miközben cselvetések, kalandok, történések és „az a hit bontakozik ki, ami megtartott bennünket a Kárpát-medencében” – fejtette ki Lezsák Sándor. Hangsúlyozta, hogy Csaba királyfi ott él minden székely faluban, de találkozhatunk vele a Kárpát-medence minden szegletében, magyar közösségében. „Olyan ember ő, aki nem adja fel, újra és újra nekifeszül, hogy a lehetetlen történelmi helyzetben elérje a lehetségest”. A mű úgy fejeződik be, hogy a szerző felteszi a kérdést: „hol a haza?” Lezsák Sándor szerint a Kárpát-medencén túl, ahol a magyar nyelvet értik és válaszolnak rá, ott a haza.
„A drámaköltő bravúros meseszövéssel – jórészt a föllelhető történelmi adatokra hivatkozva, de fantáziájának megannyi körével – olyan terrénumot teremtett, amelyen a család, a szeretet, az igazság, a hagyománytisztelet az alapkő. A rá épülő templom, mert összefutnak a szálak, Csaba királyfit szolgálja. Azt a magyari urat, aki erkölccsel kövezte a puszta homokját. Aki bátor következetességében is, megannyi megbocsátó gesztussal, gyöngédebb s talán megértőbb is apjánál, ám tisztánlátása ma is ránk sugárzó felelősség. A versekkel is tűzdelt színmű egyszerű szépsége, “romantikája” nem más, mint emberség-mértan. Talán nem túlzó itt a szó – egyfajta boldogságforrás.” – írja Szakolczay Lajos a könyv fülszövegében.
Lezsák Sándor eddig négy verseskötetet írt: 1983-ban a Békebeli Éjszaka, 1988-ban a Fekete felhő, teafű, 2015-ben a Társai elmentek Megváltót nézni, majd az elmúlt évben Színitanoda címmel jelent meg gyermekeknek szóló versgyűjteménye. A Nyolcvan vödör levegőt című drámáját 1988-ban adták ki. Politikai írásait gyűjti össze a 2007-ben megjelent Iskola a politikában című kötet. Szörényi Leventével közösen készítette az Atilla, Isten kardja című rockoperát 1993-ban, a Spangel Péter beszélgetéseiből készült Himnusz kívülről, belülről címet viselő interjúkötetet pedig 2012-ben adták ki.
A rendezvény ingyenes, a résztvevőknek lehetőségük lesz megvásárolni a könyvet is. Az esemény meghívóját itt lehet megnézni.