Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 2
  •  
    2
    Shares

A hetvenes években kizárólag a tévétorna után, 19.15-kor sugározták az Esti meséket, mégsem tűnt lehetetlennek, hogy Frakkal együtt elkapjuk a macskákat. Abban az időben pedig még videó sem volt. Volt helyette könyv és dia. Három Esti mese diát vetítünk a falfehéren vibráló monitorra, az első a Böbe Baba a játékboltban, a második a Frakk és a lusta macskák, míg a harmadik a Pom Pom egyik epizódja, a Radírpók.

PZL – nullahategy

Böbe Baba a játék-boltban című helyes kis kedvességet Bálint Ágnes írta, a diát Lévai Sándor tervezte és Ruzicska Józsefné szerkesztette, az idő pedig a magyar nyelvű beat születésének éve, 1965. Még egy kis rock and rollt is belemagyarázhatunk a mesébe, hiszen Böbe Baba  áramvonalas  kapucnis pulcsiban nézegeti Mókus Bácsi játékboltjának kirakatát.

026_

Mit ad Isten? Éppen egy „Kisegítőt keresünk” – tábla lóg le a kilincsről, még szerencse, hogy éppen arra járt Cicamica, aki betűzte Böbe Babának az álláshirdetést. Böbének szerencsére nem kellett állásinterjún részt vennie, így nem derült ki, hogy olvasni sem tudott. Mókus bá’ azonnal köpenyt adott rá, és beküldte a raktárba. Persze, Böbe azonnal játszani kezdett, nem összpontosított az árukiadásra, így Mókus Bácsi azonnali hatállyal kirúgta… Elég szomorú a történet felütése, szerencsére a szexi Cicamica azonnal Böbe segítségére sietett, és Morzsa, a garbós tacskó gyufásdobozból vonatot készített a kislánynak, aki hisztisen a földhöz vágta. Igazi játékvonatra fájt a foga. És máris szembesülhetünk a hatvanas évek gender problémájával: itt egy kislány, aki vonatozni akar, nem babázni. Persze, ő maga is baba, talán éppen a babák untatták a legjobban. És a gender tematika után a karácsony is gellert kapott, hiszen Cicamica és Morzsa teszik a fa alá az ajándékot, nem pedig a Jézuska. Szóval, azoknál a családoknál, ahol a Jézuska hozza a meglepetést, találjanak ki valami magyarázatot. Mondjuk azt, hogy ez egy mese.

Frakk és a lusta macskák szintén Bálint Ágnes meséje, a rajzokat Nagy Pál készítette, Ruzicska Józsefné pedig mindezeket jól megszerkesztette. Míg a Böbebaba történetnél az alkotók úgy gondolták, hogy nem „rakják fel” a mese hátterét, azaz feltételezték, hogy ismerjük kis rongybabát és a hozzátartozóit, addig a Frakk meséjében visszamegyünk a kezdetekhez, a szereplők szépen bemutatkoznak. Megismerjük magát a házat is, ahol Károly bácsi, Irma néni és a két lusta macskanő, Szerénke és Lukrécia élik meghitten unalmas életüket.

007

A mese valójában a Frakk eredettörténete, itt kapta meg Károly bácsi a derék vizslát, mert a vadásznak tűnő barátja a városba költözött, nem vihette magával kajla kutyáját. És ez az a pillnatat, amikor véget ért a selyempamlagos macskajólét.
Frakk egyébként nem minden rajzon hasonlít rajzfilmes önmagára, kb. akkorák a különbségek, mint a korai Miki egér és az érett Miki közötti differenciák. A macskák lusták, nem egerésznek, macskabálba mentek, sőt még a kolbászt is lenyúlták. Szerencsére, Frakk hazahozta a cicusokat, és edzésre fogta őket. Izgalmasak a kimerevítések, megmutatják a történet más dimenzióit is megmutatják, amik a „pörgős” rajzfilmben nem ényesülnek.

Mivel a néhány diakockára épülő mesék nem képesek egy rajzfilm minden motívumát befogni, így a Csukás-Sajdik páros klasszikus Radírpók című Pom Pom meséje is tömörít. Elmarad a hosszú felvezetés, a Pom Pom szokásos bemutatkozása, egyből a tárgyra térünk.

003

Talán épp ennél a mesénél „működik” legjobban a dia, mint formátum. Érdemes elidőznünk az idén 85 éves Sajdik Ferenc városi tájakat beutazó világában. Aki járt már Sajdik-kiállításon, tudja, hogy a derüs művész remek karaktereket fest, de kiválóan rajzolja meg az épített környezetet is. Minden kockája egy-egy művészi grafika. Míg a gyermek azon gondolkodik hogy került Gombóc Artúr a kisállat kereskedés  kalitkájába, addig a szülők belefeledkezhetnek a lírai táj részleteibe.

Hőseink segítségül hívják a mindent eltűntető Radírpókot, aki még a zebráról is leradírozta a csíkokat, így aztán egy lakat már meg sem kottyan neki. A városka vezetői is remekül tudták használni különleges képességeit, ő szedi majd le a falfirkákat – mindezt egy olyan korban (az 1980-as évek legeleje), amikor gyakorlatilag nem létezett Magyarországon a mai értelemben vett grafitti. Csukás István tehát nemcsak remek meseíró, hanem vátesz is. A gyerekek fantáziája is beindulhat, mert talán még a rossz jegyeket is kitörölheti, de ezt biztos, hogy nem hagyná Picúr és Gombóc Artúr…

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 2
  •  
    2
    Shares