Bódy Gábor filmrendező munkásságát bemutató négyalkalmas vetítéssorozatot rendeznek szeptember 30. és december 2. között a fővárosi Toldi moziban.
MTI
Az 1970-80-as évek filmkészítőinek meghatározó alakja egyedi látásmódjával, experimentális szemléletével és kiemelkedő elméleti tudásával, videoművészetével írta be nevét a magyar és európai filmtörténelembe. Még egyetemi tanulmányai alatt kapott szerepet és rendező-asszisztensi Magyari Dezső Agitátorok című, radikálisan új formanyelvéről ismert 1969-es filmjében, amelyet szeptember 30-án láthat a közönség 35 milliméteres kópiáról.
Bódy Gábor már a Balázs Béla Stúdió tagjaként készítette el diplomafilmjét 1975-ben, az Amerikai anzixot. A kész munkát tanárai a főiskolán először nem fogadták el, míg egy évvel később elnyerte vele a 25. mannheimi nemzetközi filmfesztivál legjobb elsőfilmes alkotónak járó nagydíját és a magyar kritikusok legjobb elsőfilmesnek járó díját is. Az alkotást szintén 35 milliméteres kópiáról október 28-án vetítik a Toldiban.
Pályája csúcsát a Weöres Sándor regénye alapján készült, poétikus hangvételű Nárcisz és Psyché jelentette, amelyet 1981-ben mutattak be. Soha azelőtt ilyen nagy költségvetésű film nem készült még Magyarországon. A filmet, amelynek háromrészes, 261 perces változatát november 25-én vetítik a Bódy Gábor-retrospektív részeként, több nemzetközi fesztiválra is meghívták, így Cannes-ba és Locarnóba is.
A sorozat utolsó alkalma december 2-án lesz Bódy Gábor utolsó nagyjátékfilmjével, az 1983-as Kutya éji dalával. A rendező figyelme az 1980-as években egyre inkább videoművészet felé fordult, a film egyes részeit ennek megfelelően is videóra, illetve Super 8-ra rögzítette, és ezeket írta át 35 milliméteres formátumra. A filmben megjelennek a kor legendás underground zenekarai, a Bizottság és a Vágtázó Halottkémek is. A Toldi mozi és a Magyar Nemzeti Filmarchívum által közösen szervezett retrospektív négy alkalma előtt meghívott szakemberek beszélgetnek Bódy Gábor munkásságáról.
fotó:librarius.hu