Bogozzuk ki! – Öt klassz film, amelyben a főhős időhurok csapdájába kerül

Mozikban a Boldog halálnapot! című film folytatása, amely továbbgondolja és újabb rétegekkel gazdagítja az első rész felütését, miszerint a főhős újra meg újra átéli a halála napját, esélyt kapva így az életben maradásra. Ismerős? Nem véletlenül, hiszen egy rakás film épül az időhurok jelenségére. Ezek közül válogattunk.

MP – 061.hu

Idétlen időkig (1993)

Az időhurkos filmek alapvetése nem éppen sci-fis megközelítéssel alkalmazza az ismétlődésre építő dramaturgiát. Harold Ramis (RIP) klasszikusában az egykori „szellemirtó kolléga” Bill Murray egy cinikus, bumburnyák és mizantróp tévémeteorológust alakít, aki az unalmas Punxsutawney kisváros mormotaünnepének napját kénytelen újra és újra átélni – egészen addig, míg jobb ember nem válik belőle. A kilencvenes évek egyik legjobb vígjátékában minden a helyén van, Murray a legikonikusabb szerepét köszönheti a forgatókönyvnek és a rendezésnek, Andie McDowellel működik a kémia, a tökéletes szinkronhangok és a fordítás leleményei pedig bónuszként örvendeztetik meg a magyar nézőket. Ki hinné, hogy a rendező és a főszereplő a forgatáson annyira kiakasztották egymást, hogy húsz évig szóba sem álltak egymással: Ramis komédiát akart forgatni, Murray viszont a Nietzche Vidám tudomány című könyve ihlette forgatókönyv filozofikus mélységeiben akart megmártózni. Murray végül csak akkor kereste fel Ramis-t, amikor kiderült, hogy a kiváló vígjátékrendező halálos beteg.

Forráskód (2011)

David Bowie fia, Duncan Jones, a zseniális Hold című sci-fi (és a Warcraft) rendezőjének filmjében Jake Gyllenhaal nem egy egész napot, csupán nyolc percet él át újra meg újra: ennyi ideje van megakadályozni a merényletet a vonat ellen, amin utazik. Fogalma sincs, hogyan kerül oda, és hogy a tükörből miért egy ismeretlen arc tekint vissza rá. Hamarosan robbanás rázza meg a szerelvényt, majd hősünk egy „kapszulában” találja magát. Kiderül, hogy egy programba került, a feladata pedig az, hogy újra és újra visszatérjen a vonatra, megtalálja a bombát és azonosítsa az elkövetőt. A Christopher Nolan Mementójához hasonlóan széttöredezett történet picit olyan, mint az Idétlen időkig és a Gyilkosság az Orient expresszen keveréke, ám az észjátékát méltatlan volna összevetni azokéval. Persze a forgatókönyv átgondolt, és nem kívánja hülyének nézni a közönséget, precíz tudományos gondolatmenetet mégsem tud nyújtani a multiverzum-elmélet vagy az elméleti fizikában létező fogalmak bevetésével, de talán nem kapunk a szívünkhöz, ha egy szórakoztatónak szánt mozifilmben elpukkan néhány logikai buborék.

Időhurok (2014)

Mint oly sok remekművet, a Robert A. Heinlein 1959-es All you zombies című novellájából készült filmet sem merték bevállalni a stand-by agyműködésre hangszerelt hazai mozik, pedig a remek címválasztással már sikerült is kulcsot adni a megfejtéshez. Ethan Hawke egy fura időügynököt alakít, aki egy robbantót igyekszik elkapni, és ebben még az idő sem korlátozza, hiszen egy időutazással kombinált problémamegoldásra specializálódott ügynökségnek dolgozik. Vagyis az a feladata, hogy még azelőtt megakadályozza a terrorcselekményeket, hogy megtörténnének. Mivel alapvetően paradoxonra építkeznek, az időutazós filmekben a logikai felépítmény általában igencsak recseg-ropog, a rendező Spierig fivérek azonban nagyon ügyeltek, hogy az elődök szinte mindegyikében tetten érhető logikátlanságokat, a kontinuitási problémákat kiküszöböljék, és nagyjából sikerrel is jártak – némi összpontosítással és szőrszálhasogató rosszindulattal köthetünk csak bele a munkájukba.

A holnap határa (2014)

A film, ami az időhurkos agymenések, sci-fi akciófilmek és FPS-videójátékok na meg Tom Cruise rajongóinak, valamint a filmsztár bájvigyorától hevenyen tikkelőknek egyaránt kötelező. Utóbbiaknak különösen nagy élmény nyújthat Doug Limen (A Bourne-rejtély) ultralátványos és csavaros blockbustere, mivel Cruise többször nyiffan ki benne, mint Kenny a Southpark-sorozatban. Az Időtlen időkig véres sci-fi verziójában jövőbeli háborúban járunk, amelyben a mimikeknek nevezett invazív idegen faj elfoglalja Európa nagy részét, a még érintetlen Angliában gyülekező egyesült földi hadsereg pedig épp az újabb D-day-re készül. Bill Cage, az arroganciája miatt ágyútöltelékké lefokozott íróasztali katonatiszt egy nappal a nagy esemény előtt érkezik a bázisra totál kiképzetlenül, hogy másnap gyors halált haljon a normandiai partszakaszon – aztán újra felébredjen ott, ahol a film elkezdődött. Újra meg újra át kell élnie a harcokat, mindig csak egy kicsit előrébb jutva, majd az időhurkot szintén megtapasztalt, időközben szuperkatonanővé edződött társsal (Emily Blunt) próbálnak eljutni az űrgenyók generalisszimuszához.

Hurok (2016)

Első mozifilmjével Madarász Isti lerakta az asztalra az első – ahogy ő fogalmazott – időkavarós thrillert, és ezzel egy csapásra megszületett az első magyar időhurkos film, valamint az első igazán hollywoodi ízesítésű magyar thriller. A történet szerint Ádám (Száraz Dénes) illegális gyógyszerkészítményt csempész külföldre, és az utolsó szállítmányával le akar lépni külföldre az illegalitásban is partner barátnőjével (Martinovics Dorina), aki viszont bejelenti, hogy terhes, és nem megy vele. Közben megjelenik a gengszter Dezső, Ádám vadállat munkaadója (Anger Zsolt), az események pedig felpörögnek. A lány kisvártatva egy közlekedési baleset áldozata lesz, Ádám karjai közt hal meg, de a fiú sem menekül, kinyírják szegényt. És igen, csak itt kezdődik a film. Főhősünk ugyanis újraéled, mint kiderül, egy időcsapdában vergődik, amelyben egyfolytában ismétlődnek ugyanannak a fél napnak az eseményei, csak másként. A Hurok időkezelési rendszere szakít a megszokott időutazós elméletekkel: a Möbius-szalag elvére építi az időbuherálós thriller cselekményét. Nem lehet tudni, hogy hol történik az időugrás, a vágások elkerülésével a folytonosság érzetét akarják növelni a nézőben, hogy ne veszítsék el a valós időérzetüket.

2019-02-22T07:01:07+02:00 2019. február 20.|