Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 81
  •  
    81
    Shares

Júniusban, ünnepélyes keretek között adták át II. Rákóczi Ferenc Felvidéken található borsi várkastélyát a nagyközönségnek, ahol a fejedelem született. A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastély restaurálása a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet irányítása alatt, szlovák és magyar összefogással 2018 szeptemberében kezdődött, és mostanra fejeződött be. Az 1563-1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítás nyílt, de akár megebédelhetük, vagy meg is szállhatunk az ódon falak között. A Nullahategy.hu videójában egy leheséges túraútvonalat ajánlunk, amely a nagyságos fejedelem életének állomásait veszi sorba, születésétől a nemzet egyesítéséért vívott küzdelmén és bujdosásán át egészen haláláig. A Sárospatak-Borsi-Kassa útvonal természetesen szabadon kiegészíthető, hiszen a környék igen gazdag más, jelentős történelmi helyszínekkel is.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – NULLAHATEGY.HU

Idén júniusban Áder János magyar, és Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök részvételével adták át a nagyközönségnek a Rákóczi-család Borsiban található várkastélyát, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem született. A Nullahategy.hu stábjával úgy gondoltuk, a Budapestről mintegy 260 kilométerre, közel három órás autózásra található felvidéki község felkeresése bár önmagában is tartalmas túra, a környék rendkívül gazdag más, II. Rákóczy-vonatkozású emlékekkel is. Kedvcsináló gyanánt útba ejtettük Sárospatakot, a nemzeti összefogás céljából 1708-ban a fejedelem által összehívott országgyűlés helyszínét, valamint Kassát, ahol nemcsak II. Rákóczi Ferenc földi maradványai nyugszanak, de felépítették itt azt a „Rodostói-házat”, ahol bujdosásának éveit töltötte.

Akkor hol is született a nagyságos fejedelem?

A Borsi kastély (az utiterv szerinti második helyszínünk) a határ szlovák oldalán, Sátoraljaújhelytől alig öt kilométerre található, amelyet 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány emelt, azonban pompás reneszánsz várkastéllyá Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György fejedelem építtette át. Az épület történelmi jelentőségét ma is az adja, hogy 1676-ban itt látta meg a napvilágot a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc. Videónkból kiderül, a néphagyománnyal ellentétben Zrínyi Ilona nem az utolsó pillanatban, a szülési fájdalmak beindultával döntött úgy, hogy Borsiban hozza világra II. Rákóczi Ferencet, hanem terhességének korai szakaszában leköltözött a várkastélyba, hogy nyugodt körülmények között adhasson életet gyermekének, ahová csakhamar követte férje, I. Rákóczi Ferenc is. Mivel II. Rákóczi Ferenc születését követően nemsokkal a kastély leégett, a közhiedelem az akkor épen maradt (férfi) szárnyhoz köti a fejedelem születésének pontos helyét, egyes vélekedések szerint azonban valójában a tűz martalékává vált női szárnyban születhetett valójában. Ez a tény pusztán azért érdekes, mert a felújított várkastély női szárnya jelenleg szállóhelyként is funkcionál, így egy vendégéjszakát a kastély falain belül akár a vélelmezett valódi szülőszobában is eltölthetünk. A kastély emellett a fejedelem korát megidéző élményekkel és kiállítással, étteremmel és borkóstolóval is várja vendégeit.

Ahol a labanc is kuruccá lesz

Sárospatakot talán a legkevésbé kell bemutatni a hazai közönségnek, bár az is elmondható, hogy aki a reneszánsz falak közé betéved, nem egy egyszer fölkereshető történelmi emlékként tekint a település várára, hanem olyan helyszínre, ahol időről-időre érdemes megmerítkezni a korai magyar nemzeti törekvések máig érződő lelkületében. Bár hozzáteendő, a napjainkban oly gyakran kétségbevont magyar nemzeti állam és az annak megteremtésére irányuló törekvések II. Rákóczi Ferenctől éppen Mátyás királyig következetesen visszavezethetők. Mátyás korától pedig ugyanilyen joggal haladhatunk vissza akár Szent Istvánig is. Mindenesetre, akik e túra bejárására szánják magukat, első állomásként Sárospatakon a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotását kereshetik fel, amely az 500 forintosról is ismerős lehet. Magáról a várról és a Rákócziakhoz fűződő kapcsolatáról kötetek születtek, ezért inkább arra az érdekességre térnénk ki egy mondat erejéig, amelyre dr. Tamás Edit, a sárospataki vármúzeum igazgatója hívta fel figyelmünket. Mégpedig arra a tényre, hogy a szabadságharcos érzület még azokon a később letelepülő, eredetileg osztrák, császárhű családokon is erőt vett, akiknek felmenői még a magyar függetlenség ellen kirívó szolgálatokat tettek a Habsbug-háznak. Ilyen személy volt Windischgrätz Lajos herceg.

II. Rákóczi Ferenc és Kassa

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban. Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságosan reánk szállott” – írta a fejedelem 1735. április 8-án bekövetkezett haláláról Mikes Kelemen. Az 1711-es szatmári békét követően a Habsburg háznak hűséget nem fogadó fejedelmet és híveit a pozsonyi országgyűlés III. Károly nyomására hazaárulónak nyilvánította. II. Rákóczi Ferenc előbb Franciaországba, majd 1717-től a szultán hívására Törökországban, Rodostón tölti száműzetésének éveit, egészen haláláig. A fejedelmet, kívánsága szerint édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Konstantinápolyban a galatai jezsuita templomban, szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került. Földi maradványai hazahozatalának gondolata azonban már a reformkorban megjelent, a tényleges folyamat mégis csak 1904-ben, Tisza István miniszterelnökségének idején kezdődhetett meg. Az Országgyűlés 1906. október 23-án törölte el a Rákóczit és társait megbélyegző 1715. évi határozatot, I. Ferenc József Magyarország megkoronázott apostoli királya pedig már másnap szentesítette a döntést. A fejedelem földi maradványai számára a kassai Szent Erzsébet-dómban építettek kriptát, a fejedelem mellett 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra édesanyja, Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József hamvait.

A Szent Erzsébet székesegyházban található Rákóczi-kripta mellett egy másik jelentős zarádokhely is található Kassán, az úgynevezett Rodostói-ház, annak a törökországi épületnek a rekonstrukciója, amelyben a fejedelem utolsó éveit töltötte. Túránk utolsó állomása is ide vezetett.

Vezetőkép: nullahategy.hu


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 81
  •  
    81
    Shares