Budapest és Krakkó még ebben az évben testvérvárosi kapcsolatra lép, hangzott el a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) a Közös úton – Budapest és Krakkó a középkorban című kiállítás pénteki megnyitóján.
MTI
Krakkóból több mint 200 műtárgy érkezett a két város középkori és kora újkori párhuzamos fejlődését több mint 450 műtárgyon keresztül bemutató kiállításra, amelynek megnyitója a Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából meghirdetett, március 18-19-i ünnepségsorozat része. Krakkó és Budapest a középkor óta meghatározó szerepet tölt be Közép-Európában. A két város ugyanazon kereskedelmi út mellett fekszik, így kapcsolataik kialakulását kezdetben a kereskedelem ösztönözte, majd a krakkói egyetem is komoly vonzerőt jelentett a magyar diákoknak. Krakkó és Budapest ma az EU két gyorsan és egészségesen fejlődő, egyúttal a múltból is építkező városa.
Már egy évtized telt el azóta, hogy felavatták Győrben a lengyel-magyar barátság emlékművét, azóta Európában elsőként épült Óbudán köztéri katyni emlékmű. De soha nem feledkezhetünk meg Bemről, Dembinskiről, az 1848-49-es és az 1956-os összefogásról, valamint a közös EU-csatlakozásról sem – emelte ki a főpolgármester, hozzátéve: Krakkó és Budapest kapcsolata biztató és szép jövő elé néz, amelyből a két város lakói profitálhatnak. Krakkó polgármestere szerint az elmúlt ezer év európai történelme tele van háborúkkal, kivéve a lengyel és a magyar nemzet kapcsolatát. A kiállítást megtekintve könnyen érthetővé válik ez a mély barátság, amely különböző korokban – például a második világháborúban vagy 1956-ban – egyaránt megmutatkozott – fogalmazott Jacek Majchrowski. A tárlat a BTM és a Krakkói Városi Múzeum több mint három évvel ezelőtt kezdődött együttműködésének eredménye, de a szervezésében számos más intézmény is részt vett.
A lengyel-magyar kapcsolatok mindig kiemelt figyelmet élveztek a két országban. A kapcsolatok kezdete a múlt homályába vész, a 11. században jelentek meg az első magyar “politikai menekültek” – a majdani Béla, Géza és Szent László királyok – Lengyelországban, majd a későbbi századokban is gyakran leltek menedéket egymásnál a két nemzet fiai. A kiállítás másik nagy erénye, hogy nem általánosságban mutatja be a lengyel-magyar kapcsolatok történetét, hanem két városra fókuszál – hívta fel a figyelmet Zsoldos Attila, hozzátéve: a tárlat méltó módon vezeti be a 2016-2017-es lengyelországi magyar kulturális évad eseményeit. A kiállítás július 24-ig látható Budapesten, majd jövőre Krakkóban is bemutatkozik.