Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Megszokhattuk, ha az állatkert honlapját olvassuk, vagy gyakran járunk ki a kertbe, hogy szinte napról-napra újdonságokra, fejlesztésekre bukkanunk. Gyakorlatilag minden héten érkezik egy új állatfaj Budapestre. Természetesen itt nemcsak az elefánt méretűekről van szó, hanem a kevésbé látványos, rejtettebb életet élő kisebb termetű fajokról is. Az állatkert honlapja segít rövid írásaival a kertben való eligazodásban. Többször lehet olvasni olyan kis állatok bemutatásáról, amelyek bár szem elé kerülhetnek a kertben – például a pálmaházban szabadon – mégsem tűnnek fel a látogatók számára. Nagy lehetőség számunkra, hogy a világ legtávolabbi szegletein gyakran még a helyiek által sem, vagy csak ritkán látott akár éjszakai állatokat testközelből megfigyelhessük. Talán fel sem tűnhet (bevallom, nekem pár évvel ezelőtt tűnt csak fel), hogy az állatgyűjtemény mellett, a növénygyűjtemény is rendkívül jelentős és figyelemre méltó. Az elmúlt években ráadásul több lépcsőben megvalósult ennek rekonstrukciója, megújítása, így átláthatóbbak és könnyebben tanulmányozhatóbbak lettek a különféle tájakról Pestre hozott virágok, cserjék, fák.

BALOGH GÁBOR – Nulla6egy 

Példaértékűek a látogatók számára nem látható fejlesztések is. Kétségtelenül legjelentősebb a fűtésrendszer részbeni átállítása termálhőre a földgáz helyett. 26 épületet kötöttek rá a rendszerre, ahonnan a hőt a Széchenyi Fürdőből nyerik. Egy hőcserés rendszerről van itt szó, amellyel a fürdő is jól jár és jelentős összeget spórol meg,  hiszen a feltörő víz olyan meleg, hogy a medencékbe csak kényszerhűtéssel lehet belevezetni. Ennek hűtése nagy többletköltséget jelent. Ezt a feladatot ez a rendszer részben megoldja a fürdő számára.  Érdekesség, hogy a vízilovak a vizet is a fürdőtől kapták és kapják, így gyakorlatilag lehűtött gyógyvízben fürdenek!

allatkert biodom

Ez a fűtésrendszer lehetővé teszi, hogy az eddigi fűtési hőigény 40%-át teljesen megújuló, környezetbarát energiaforrással tudják biztosítani.  Így a fenntartás sokkal olcsóbb, az éves széndioxid kibocsátás 500 tonnával kevesebb (ennyivel lesz tisztább a főváros levegője). Illetve van egy fontos harmadik tényező, ez pedig a „több lábra állás”. Egy esetleges gázellátási problémát (itt természetesen nem fővárosi, hanem országos szintre gondolok), az állatállomány egy része eddig egészen bizonyosan nem élte volna túl. Most lehetővé válna (feltételes mód!), hogy az állatokat összevonva  „kibekkeljék” a földgáz nélküli időszakot. Jó lenne elkészíteni a kert vezetőinek egy ilyen vészforgatókönyvet (lehet, hogy van is ilyen?). Hatalmas szakmai kihívás persze, hiszen az állatkertek nagy feladata a mai napig is, hogy kikísérletezzék, hogy melyik faj melyik fajjal tartható egy légtérben, egy kifutóban, egy ketrecben. Melyik igényel magasabb hőmérsékletet, melyik bírja jobban a hideget.

Ami pedig a jövőt illeti, a tervek már készen állnak. A Vidámpark megszüntetésével visszakapott (nem elrabolt!) területen hatalmas üvegcsarnokot (biodómot) álmodtak meg a tervezők, külső kifutókkal, medencékkel.  Három hatalmas csarnokrészre bomlana. Óriás röpde, pannon ősvadon, pannon őstenger. Ami igazi budapesti különlegességgé teszi az új épületet, hogy az e helyen több millió évvel ezelőtti állapotokat próbálják rekonstruálni, amikor az átlaghőmérséklet sokkal magasabb volt, így trópusi fajok szaladgáltak a körút és az Oktogon helyén…  Értelemszerűen például az orrszarvút nem az egykor itt élő alfajjal, hanem ma is élő afrikai és ázsiai rokonaival mutatnák be.

Talán még szerethetőbb lenne a főváros, ha ennek a területnek a múltja egy kicsit jobban feltárulna, egy kicsit jobban bepillanthatnánk az egykor itt álló trópusi őserdők mélyére, amikor ember még nem járt e tájon…


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •