Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A Turandot-történetből készült első színpadi művet, Carlo Gozzi darabját mutatja be vasárnap a Radnóti Színház. A Puccini-opera alapját is adó művet most először láthatja a magyar közönség, korábban még magyar fordítása sem volt. Gozzi 1762-ben írta Turandot című színművét a Ezeregynap meséi című perzsa elbeszélés-gyűjtemény egyik története alapján. Mint Juronics Tamás, az előadás rendezője az kiemelte, a Turandot magyarországi bemutató, az eredeti Gozzi-művet itthon még nem játszották. A Schiller- és a Brecht-féle átiratot már bemutatták, de a magyar fordítás – Térey János munkája – is a mostani produkcióhoz készült el.

MTI

Izgalmas kihívást jelentett egy régi művet először színpadra állítani Magyarországon – jegyezte meg Juronics Tamás, hozzátéve, hogy a 13 szereplős mű ideális a Radnóti Színház társulata számára, emellett kifejezetten olyan darabot keresett, amely a címszerepet alakító Petrik Andrea alkatához, személyiségéhez illeszkedik. A férfiakat szenvedélyesen gyűlölő Turandot és a jóképű Kalaf herceg szerelmének történetét a Puccini-operából ismeri leginkább a közönség. A rendezőt az érdekelte, hogyan tud megszólalni egészen más formában a darab. A történetben is jelentős különbségek vannak az operai átirathoz képest – mondta, hozzáfűzve, hogy sokkal több lélektani finomságot, mélységet enged megmutatni a szöveges anyag.
 

Térey János az eredeti Gozzi-műhöz a legközelebb álló, 20. század elején készült, dramaturgiailag feszesebb átiratból dolgozott. A szöveget a próbák alatt az adott szituációkhoz alakították. “Azért van egyfajta feszültség a szöveg stílusa és a játék között, amit nagyon szeretek” – árulta el a rendező. A commedia dell’arte-elemeket is tartalmazó, Kínában játszódó felnőttmese szürreális világa egy huszadik századi fiktív diktatúrában születik újjá a Radnóti színpadán.

Az előadás zenei háttereként Bartók Béla A csodálatos mandarin című műve hangzik el az elejétől a végéig. “Önmagában csoda, hogy a zene így alkalmazkodik a darabhoz. Sikerült a zenei kiállásokat kihasználva összeilleszteni a szöveggel, a dramaturgiai fordulatok mentén alkalmazni” – mondta a rendező, aki szerint a Bartók-mű a színpadon mint filmzene kezd el működni. “Csodálatos atmoszférateremtő ereje van. Meghatározza a darabot, a komolyságát, szikárságát, ugyanakkor a líráját is ez a zene adja meg” – fogalmazott Juronics Tamás. Mint kiemelte, a filmes hatást erősíti a díszlet és a jelmez is. Cziegler Balázs díszlete kihasználja a Radnóti színpadának minden sarkát, egy hatalmas színház illúzióját keltve. Föld alatti bunker jellegével, kidolgozottságával egy filmszerű teret teremt. Bianca Imelda Jeremias jelmeztervezővel az 1950-es évek világát célozták meg, de ott sem egy konkrét országot vettek alapul – fűzte hozzá Juronics Tamás.

A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjeként elsősorban a tánc világában dolgozó művész megjegyezte, hogy régen rendezett prózát és nem is sokszor, inkább zenés műveket, a táncdarabok mellett operát, musicalt állított színpadra. “Színészekkel dolgozni másfajta kihívás nekem, más nyelvet használok, mint amihez hozzászokhattak” – mondta, hozzátéve, hogy miközben nem koreografál egy lépést sem, a színházban is sokszor a forma felől közelít. A darabban Petrik Andrea mellett Szatory Dávid, Bálint András, Schneider Zoltán, Martinovics Dorina, Pál András, Gazsó György, Csankó Zoltán, Rétfalvi Tamás, Martin Márta, Kurta Niké, Áron László és Bodoky Márk játszik.

Fotó: Dömölky Dániel

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •