Három évvel a szerkesztőségét megtizedelő merénylet után a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap az évforduló alkalmából kiadott lapszámban számol be az állandó veszélyről, amely miatt drákói biztonsági körülmények közepette kénytelen dolgozni.

MTI

Állandó rendőri kíséret, fenyegetések özöne a közösségi hálón, hatalmas kiadások az állandó biztonsági intézkedésekre – számol be a 2015. január 7-i merénylet következményeiről az újság a szerdán megjelenő kiadásban, amelyből egy példányt már előzetesen az AFP francia hírügynökség rendelkezésére bocsátottak. Riss karikaturista, szerkesztőségi igazgató egyebek között a párizsi helyiségek védelmének horribilis költségeit panaszolja: “évi 1 és 1,5 millió euró közötti összeg, amely teljes egészében az újságot terheli”. Ez évente közel 800 ezer példány árának felel meg.

“Normális dolog egy demokratikus országban, hogy az újságosbódéban eladott két példány árából több mint egynek az árát az irodák és az ott dolgozó újságírók biztonságára kell fordítani?” – írta szerkesztőségi cikkében Riss, aki úgy vélte, hogy a szólásszabadság “kezd luxuscikké válni”. Az újság forgalma 19,4 millió euróra esett vissza 2016-ban, a 2015-i évi rekord (több mint 60 millió euró) után a BFM Business gazdasági rádió adatai szerint. Minden akkor változott meg, amikor két fegyveres férfi, Said és Chérif Kouachi 11 embert lemészárolt a lap szerkesztőségében. Ezzel kezdődtek a Franciaország elleni dzsihadista merényletek, amelyeknek azóta 241 halottjuk volt.

Az áldozatok között olyan emblematikus személyek voltak, mint Cabu, Wolinski, Honoré, Tignous karikaturisták, Charb szerkesztőségi igazgató és Bernard Maris közgazdász. “2015. január 7. új világba repített bennünket, amelyben fegyveres rendőrök, zsilipek és páncélozott ajtók, frász és halál van. Mindez Párizs közepén, olyan körülmények közepette, amelyek nem válnak a Francia Köztársaság díszére. És mégis röhögünk? Igen” – írta Facrice Nicolino Amit ez a három év valójában megváltoztatott című, hosszú elbeszélésében. Más írások azokról a rendszeres fenyegetésekről számolnak be, amelyek – főként az internetes közösségi oldalakon – a lap elleni fizikai támadásokra szólító üzeneteket váltják fel.

A Charlie Hebdo külföldön is jelképpé vált címlapjai gyakran váltanak ki fogcsikorgatást. Legutóbb a lap amiatt kapott fenyegetést, ahogyan a nemrégiben elhunyt francia rocksztár, Johnny Hallyday betegségéről beszámolt. A terrorellenes ügyekkel foglalkozó vizsgálóbírók reményeik szerint tavasszal fejezik be a januári merényletek ügyében folyó nyomozást. Három évvel a merényletek után a nyomozóknak még nem sikerült megállapítaniuk, hogyan egyeztettek a Kouachi-fivérek és a két nappal később egy kóser üzletben öt embert meggyilkoló dzsihadista, Amédy Coulibaly, sem azt, honnan szerezték fegyvereiket a Kouachi fivérek.

Az ügyben legalább tizenhárom ember ellen folyik eljárás, akiket azzal gyanúsítanak, hogy valamilyen szinten logisztikai támogatást nyújtottak Amédy Coulibalynak. Szombaton Mindig Charlie címen tartanak megemlékező vitát, kerekasztal-beszélgetést és koncertet a párizsi Folies Bergeres-ben a szerkesztőség tagjai és Manuel Valls volt miniszterelnök részvételével. Vasárnap várhatóan Gérard Collomb belügyminiszter vesz részt egy Párizsban tartott megemlékezésen és a République (Köztársaság) téren a Mozgalom a Békéért és a Terrorizmus ellen által szervezett nagygyűlésen. A franciaországi zsidó intézmények képviseleti tanácsa keddre hívott össze nagygyűlést a Porte de Vincennes-nél, a Hyper Casher üzlet áldozatainak emlékére. 

Kép: Charlie Hebdo