Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Január 28-a van, a mai napon lett hetven esztendős Kern András. Csodálkozó szemű fiúként éppúgy imádta őt a közönség, mint szájaló kamaszként vagy később a Ripacsok könnyes szemű bohócaként, a Bujtor filmek csetlő-botló Kardos doktoraként, a Miniszter félrelép nőcsábászaként vagy a rádiókabaré sztárjaként. Színházi szerepeit oldalakon keresztül sorolhatnánk, bizonyos nevével fémjelzett darabok, mint a Kellékes vagy a Játszd újra Sam, melyek évtizedek óta műsoron vannak. Tíz népszerű szerepével ünnepeljük Kern Andrást, a teljesség igénye nélkül.

L.T. – 061.hu

Kaland az állatkertben
Első ránézésre sokan talán fel sem ismerik azt a csodálkozó szemű kisfiút, aki az 1958-ban készült rövidfilmben szerepelt. De ha jobban megnézzük, a későbbi évtizedekből jól ismert szempár tekint ránk a régi filmkockákról, sőt, ha jobban odafigyelünk a jellegzetes hanghordozás is nyilvánvalóvá teszi, ez bizony Kern András, alig tíz évesen. A kisfiú sokat szerepelt rádiójátékokban is, ahol a legnagyobb nevekkel, Latinovics Zoltánnal vagy Sinkovits Imrével játszhatott együtt.  Kern András egy interjúban úgy emlékezett vissza, hogy mindig közvetlenül beszélgetett a színészlegendákkal, hiszen fel sem fogta, milyen csodálatos dolog történik vele.


Két kissrác a Ki mit tud versenyén
Kern Andrást az emberek többsége a mai napig úgy ismeri, mint nagy nevettetőt, aki saját vagy mások szövegeit adja elő a színpadon, a tévében vagy a rádióban, a közönség pedig fetreng a nevetéstől. A későbbi sikersorozat 1962-ben, a Ki mit tud?-on kezdődött, amikor 14 éves volt. A mai napig azt mondjuk rá: zseniális.


NDK Turmixgép és Weiner elvtárs
A korszak ikonikus paródia jelenete a Halló belváros!, amelyet eredetileg 1979-ben, a Rádiókabaréban mutattak be. A jelenet a kor telefonos helyzetét mutatja be, viccesen, élethűen. Egy olyan világot hoz vissza, ahol csak nagyon keveseknek volt telefonja, az sem működött tökéletesen. Így aztán nem csoda, ha összekapcsolódik a Vasedény, Weiner elvtárs, a telefon mesemondó és még ki tudja hányan… mind-mind Kern András százezerszínű hangján. Közben pedig  mindannyian várjuk, hogy a kivehető ajtós NDK turmixgép megérkezett-e már.


A fiúk a bányában dolgoznak
A hazai kabarétörténet egyik legzseniálisabb darabja az a jelenet, amelyben Kern András Sopánkát, a kissé tudálékos rendező asszisztens alakítja. A jelenet afféle furcsa betekintés a kulisszák mögé, egy rádiójáték felvételét mutatja be, ahol nem elég, hogy gonosz mostohát és a királyfit ugyanaz a színész alakítja, de a hét törpe is csak egy hang, hiszen „ a rádióban nem látszik, hány törpe áll a mikrofon előtt.” és egyébként is „ a fiúk a bányában dolgoznak”. A kor legnagyobb színészeit látjuk, akik a legviccesebb formájukat hozzák és láthatólag élvezik a fura helyzetet. A jelenet vicces „reklámszövegei” mára szállóigévé váltak, mint ahogy mindannyian megtanultuk kimondani azt, hogy „kipreparálom” és Kern Andrásnak köszönhetően azt is tudjuk, milyen az igazi „sátáni kacaj”.


Egyedül nem megy
Ismerünk legendás párosok a filmtörténetben, mint Jack Lemmon és Walter Matthau vagy Terence Hill és Bud Spencer. Ebbe a sorba beírhatjuk a Kern András Garas Dezső párost is, akik ugyan nem sokat dolgoztak együtt, de a Ripacsok című 1981-es Sándor Pál film egy életre összekötötte a karakterüket. A történetet legtöbben jól ismerjük a két bohóc együtt szórakoztatja a közönséget a pesti éjszakában, míg az egyikük úgy nem dönt, hogy kiteszi a másikat a produkcióból. De – ahogy a film által híressé vált dal is mondja – egyedül nem megy.


Kardos doktor a Balatonnál
A Pogány Madonna,  az Elvarázsolt dollár vagy a Zsaruvér  és csigavér legalább akkora kultfilmnek számítanak Magyarországon, mint Terence Hill és Bud Spencer filmjei. A Balaton partján játszódó, Ladás üldözésekkel színesített, vitorlásokat felvonultató filmekben Kern Andárs Kardos doktorként szerepelt. A vérbeli zsarut, Ötvös Csöpit alakító Bujtor István mellett ő volt a szerencsétlenkedő és egyúttal hallatlanul magabiztos rendőrtiszt, Kardos doktor, akit mindig gyötört az éhség, aki hűségesen próbálta elérni szeretett feleségét telefonon és aki mindig vágyott egy kis megérdemelt vagy lopott elismerésre. S bár ezek a filmek „Bujtor filmekként” váltak a történelem részéve, azért Kern András nélkül nem lettek volna az igaziak.


Ez történt Lellén
Kern András első saját filmje amiről ezt nyilatkozta: „Számomra a filmezés az 1996-os Sztracsatella idején volt a legideálisabb, hiszen azt én csináltam. Nem mániám, hogy minden feladatot én lássak el, de izgalmas volt írni, rendezni és a főszerepet is eljátszani.” A film egy pszichésen labilis karmester és egy doktornő kapcsolatát vagy soha létre nem jött kapcsolatát írja le. Talán nem vált kultfilmmé, de a mai napig a képernyő elé szögezi a nézőt, ha felbukkan valamelyik csatornán. A maga természetességével hiteles, szerethető és átérezhető.  Az régi slágert, az „Ez történt Lellént” is ebben énekelte Kern András.


Színpadról a filmre – a Miniszter félrelép
A 90-es években kevés közönségfilm készült Magyarországon, ezért szinte robbantott a mozikban 1997-ben a Miniszter félrelép, amely Andy Vajna első magyarországi produkciója volt. A városi legenda szerint a producer a színházban látta Ray Cooney darabját Koltay Róbert és Kern András főszereplésével és azonnal eldöntötte, filmre viszi a sztorit. Az eredmény egy a hazai felhozatalból sok szempontból kilógó, nagyon profi, mértani pontossággal kiszámított, de ezzel együtt is működőképes vígjáték lett. Kern András hódít, aggódik és politizál az Astoriában.


Játszd újra Woody
A klasszikus Woody Allen-filmekben, mint például az Annie Hall, Kern András hangján szólal meg a New York-i színész-rendező. Általa váltak híressé a  “vessetek a mókusok elé” vagy a “ha minden ilyen flottul menne” mondatok. És van még valami. A Woody Allen-filmjéből készült Játszd újra Sam című előadást 1983 novemberében mutatták be a Vígszínházban. A darab azóta is színen van, teltházzal megy, a főszerepben Kern Andrással.  Talán – ahogy az alábbi videóban Kern András is kívánja – tényleg jó lenne, ha egy Woody Allen is ott ülne a nézőtéren.


Lövölde tér, ott mindig hideg van
Bár a színművészetin egy tanára azt tanácsolta, ne énekeljen, hét lemeze jelent meg. A Lövölde tér slágerét mindenki ismeri, de azt talán kevesen tudják, hogy a földrajzi név kiválasztása annak jó hangzása miatt történt, ő valójában a Kosztolányi Dezső térre járt udvarolni, de azt a nevet nem lehet dalba önteni.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •