Amikor a filmes eszköztár kimeríthetetlen és egy-egy káprázatos effekt, bravúros kameramozgás, vagy egy egész CGI-világ köszön le ránk a filmvászonról, nehéz transzba hozni az ingersokkokon edződött nézőt egy egyhelyszínes színdarab filmre adaptálásával. Az egész csak akkor működik, ha van egy bitang jó, gördülékeny forgatókönyv és persze, egy jó rendező. A Játékszínben 2016 óta futó Kölcsönlakás című darab filmes újragondolására Búss Gábor Olivér forgatókönyve alapján Dobó Kata vállalkozott, aki könnyed, helyzetkomikumokra építő vígjátékot álmodott meg. Ő valószínűleg elégedett az eredménnyel, nekünk viszont az az érzésünk, hogy a sztorit vissza kellene küldeni az otthonába. A félreértések mozgatta bohózat ugyanis színpadért sikít, a poénok vagy egyáltalán nem, vagy nem úgy működnek a vásznon, ahogy kellene nekik.

MM – 061.hu

Dobó Kata nagy fába vágta a fejszéjét, amikor rendezésre adta a fejét, nem csak azért, mert a kamera túloldaláról érkezettek hatványozottabban vannak kitéve mind a szakma, mind a közönség marcangolásának, de azért is, mert egy ötven évvel ezelőtt írt bohózat megfilmesítésére vállalkozott. A Kölcsönlakást az a Ray Cooney írta, ki A miniszter félrelép alapjául szolgáló művet is, innen nézve pedig nagyjából meg is van, mire számíthatunk: flört, titkolózás, abszurd helyzetek, félreértések sorozata. És ezzel nincs is gond addig, amíg bárgyú vigyor nem ül az arcunkra, az a fajta, amit egy mélyről indított sóhajtással megtoldott ‘jaj, ne már’ kísér. Amikor a poén nem felkacagást eredményez, hanem kipeckelt Joker-szájat vasal az arcra. Ez pedig már nem őszinte, hanem egy kényszeredett reakció. Persze, vannak a filmben működő poénok, kedves jelenetek is, ám ezek inkább a bohózat nyers műfaji jegyeit mellőző szerethető emberi megnyilvánulásokhoz köthetők. Például, amikor Anikó (Balla Eszter) idegességében feltépi a hűtőt és tejszínhabot fúj a szájába.

A Kölcsönlakás történetének szálai a gyermekkönyvek kiadásával foglalkozó Balázs (Haumann Máté) és tanár felesége, Anikó belvárosi otthonában futnak össze, amelyet a házaspár éppen felújíttat Márióval, a felkapott dizájnerrel (Szabó Simon). Mivel Balázsék azt tervezik, hogy elutaznak egy hétvégére, Henrik (Klem Viktor), Balázs nőfaló üzlettársa, aki Anikó nővérének, Lindának a férje, nyomban lecsap a lehetőségre, hogy kölcsönkérje a lakást egy légyottra. De Linda (Martinovics Dorina) is éppen ezt az alkalmat akarja kihasználni arra, hogy csélcsap férjén bosszút álljon az érte epekedő jógaoktatóval (Fehér Tibor). Mi több, a dizájner is erre az estére szervez randit az utána koslató Szilvivel, Anikó húgával (Kopek Janka) az üresnek vélt lakásba, majd egy titokzatos, kutyabolond gyermekkönyvíró (Oroszlán Szonja) is becsönget.

Dobó Kata szeretett volna olyan színésznőket találni a szerepekre, akikről tényleg elhisszük, hogy testvérek: Balla Eszter, Kopek Janka és Martinovics Dorina között jó a kémia, Klem Viktor lubickol a macsó szerepében, Szabó Simonról viszont 90 perc után is nehezen hittük el, hogy egy feminin lakberendező. Oroszlán Szonja hálás a rendezőnek, hogy felszabadította a butuska szőke szerepbéklyóból, helyette lehet kleopátra hajú, kattant gyermekkönyvíró, amit szuperül hoz a színésznő.

A színmű egyetlen helyszíne a lakás, ezt a filmben külső helyszínekkel tágították, bár nem feltétlenül volt indokolt, sokat nem tett hozzá a produkcióhoz. Ha másért nem is, a színészi játékokért ki lehetne osztani az ötösöket, minden más tekintetben csúnyán elvérzik a Kölcsönlakás.

“A műfajnak olyan pontosnak kell lennie, mint egy matematikai egyenletnek, mert ha nem az, akkor nem jön ki a poén, és a néző nem fog nevetni” – fogalmazott egy interjúban Dobó Kata, és épp ezt éreztük a film gyengeségének. A mértani pontossággal elosztott poénok ugyanis épp azt a varázst, ha úgy tetszik, koszt szedik ki a filmből, ami egyáltalán fenntartaná a néző érdeklődését. 

Kölcsönlakás
magyar romantikus vígjáték
szereplők: Balla Eszter, Haumann Máté, Klem Viktor, Martinovics Dorina, Oroszlán Szonja
rendező: Dobó Kata
bemutató: 2019. február 13.