Csontváry 170 – “A Napút festőjének” öt rejtélyes történetű képe

„Te leszel a világ legnagyobb Napút-festője. Nagyobb Raffaelnél” – ezt a látomásos üzenetet kapta Kosztka Tivadar patikussegéd 1880. október 13-án Iglón. Csontváry csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni, autodidakta módon. Monumentális festményei nem arattak nagy sikert, zsenialitását csak halála után évtizedekkel kezdték felismerni. Újrafelfedezése ma sem zökkenőmentes, ám a művészetét övező csodálat egyre nagyobb méreteket ölt. Ennek bizonyítéka az is, hogy a 170 éve született festőgéniuszra közös kiállítással emlékezik a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az évfordulós tárlat Budapesten április 13-tól, Pécsen pedig augusztus 1-jétől lesz látható. Cikkünkben most összeszedtük “a Napút festőjének” öt rejtélyes történetű képét.

061.hu-összeállítás

A Csontváry-életmű rendkívül kicsi, mintegy 100 képről tud a magyar művészettörténet. Műveinek jelentős része közgyűjteményben és múzeumi tulajdonban van. Körülbelül húsz darab van magánkézben, és a rendszerváltás óta eltelt harminc évben hét Csontváry-festmény került aukciós piacra.

Teniszező társaság (1900 körül)

Kezdjük a legfrissebbel: Csontváry Kosztka Tivadar Teniszező társaság című festménye a múlt heti Art and Antique művészeti vásáron szerepelt igazi szenzációként.

A festő korai korszakából való művének igen kalandos útja volt. A kisméretű festmény először az 1920-as években bukkant fel a szakirodalomban, Lehel Ferenc, Csontváry egyik első monográfusa írt róla, “kisméretű, bájos festménynek” nevezve Csontváry művét. A kép később Szlovákiába került, majd hét évtizedre eltűnt a szakértők elől. A kép a kétezres évek elején tért vissza Magyarországra, és azóta valamennyi Csontváry munkásságát bemutató kiállításon szerepelt. A Csontváryra nem jellemző vidám és játékos festmény színhasználatában és egyes kompozíciós megoldásaiban már fellelhetők a későbbi monumentális tájképek.

Titokzatos sziget (1903 körül)

A Titokzatos sziget 1903-ban született, Csontváry egyik legrejtélyesebb műve, melynek jelentését a mai napig nem sikerült megfejtenie a művészettörténészeknek, de abban egyetértenek, hogy ezen a képen a művész személyes élményei is tetten érhetők. “1903-ban egy szörnyű tengeri viharba keveredett, ezt megelőzően, 1879-ben pedig a szegedi árvíznél segített önkéntesként – mindkét esemény életreszóló traumát okozott benne, és feltehetően ez is inspirálta ezt a képet” – mutatott rá Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a festmény leleplezésekor 2021 novemberében.

A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi. A festményen a színskála minden egyes színe felfedezhető, ez a színkezelés, illetve a térszerkezet az, ami miatt Csontváry meghaladta saját korát, s amelyek hallatlanul modern és örök érvényű festővé teszik őt. Így ezek a művek több mint 100 éve elteltével is épp olyan frissnek hatnak, mint keletkezésük idején.

A festmény minden eddigi magyar aukciós rekordot túlszárnyalva 460 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria 2021 decemberi aukcióján.

Hídon átvonuló társaság (1901 körül)

Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című dinamikus kompozíciójú festménye mesebeli álmodozó figurák, vadászok, lovasok, köztük egy amazon, bohócok, gyermekét karjában tartó anya, tétova férfiak népesítik be. Ez a mű is azok közé tartozott, amelyeket Csontváry a közönség elől rejtve, a bérelt patikájában őrzött. A közönség először a festő halála után 11 évvel, 1930-ban az Ernst Múzeum Csontváry-kiállításán láthatta.

A festmény 180 millió forintért kelt el 2006-ban a Virág Judit Galéria aukcióján.

Olasz halász (1901 körül)

A csaknem hetven évig eltűntnek hitt Csontváry-festmény felbukkanása jelentős pillanat volt. Az Olasz halászt mindössze egyszer, 1936-ban láthatott a nagyközönség a Fränkel Szalon Csontváry-kiállításán, az utókor mindössze egy fekete-fehér reprodukcióról ismerhette csupán.

Csontváry 1901 körül a Taormina óvárosát keresztül szelő Corso Umbertón végigsétálva négy képet festett, ennek a képciklusnak első stációja az Olasz halász. A hiányzó láncszem felbukkanásával teljessé vált Csontváry képciklusa.

A szakirodalom hosszú ideig úgy vélte, hogy a festmény 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről. Utóbb derült csak ki, hogy a kép, ami egykor feltehetően a rejtélyes körülmények között New Yorkban 1947-ben meghalt Neményi Bertalan gyűjteményébe tartozott, elkerülte a háborús fosztogatást. A festmény csak 2009-ben bukkant fel ismét, azután évekre ismét eltűnt egy magángyűjteményben.

A festmény tulajdonosa 2017-ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy aukcióra bocsássa a művet, amely 160-240 millió forintos becsérték mellett 100 millió forintos kikiáltási árról indult, végül 140 millió forintért kelt el.

Szerelmesek találkozása (1902 körül)

A Szerelmesek találkozása – más néven Randevú – kulcsszerepet játszik Csontváry életművében. Ebben az időben zárult le ugyanis Csontváry stíluskereső korszaka. A festményt elveszettnek hitték, sokáig csak egy arról készült fotó részlete volt az egyetlen kézzelfogható bizonyíték. Majd kiderült, hogy egy család 60 évig titokban magánál tartotta. Ennek ismeretében készültek azok a műelemzések, kérdésfelvetések, melyek a Csontváry-életműben helyezték el ezt a képet.

2006-ban a festményt felfedték, restaurátorok megtisztították és eredetiségének megállapítása után elárverezték. 280 millió forintos eladási ára a valaha eladott legdrágább magyar festménnyé tette akkor, ezt szárnyalta túl a Titokzatos sziget 2021-ben.

---

Közös kiállítás Budapesten és Pécsett

A mintegy 40 művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat a Szépművészetiben három hónapig, azaz július 16-ig látogatható. Az életművet átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban érkezik Pécsre, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A közös tárlatot november 5-ig láthatja a baranyai város közönsége.

A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően együtt lesz látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa, a nagy méretű Taorminai görög színház romjai című alkotása és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, ahogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című művek is.