A katyni mészárlás áldozataira emlékeztek vasárnap este Szegeden Király László zeneszerző és Polner Zoltán költő Katyn requiem című művének ősbemutatójával.
MTI
A hangverseny előtti beszédében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, talán nincs a világon másik nép, amely úgy meg tudná érteni a lengyelek történelmét, sorsát, mint a magyar. A két népet történelmi sorsuk mellett összeköti az erős hit is, mint nemzet megtartó erő.
Hozzátette: mint minden totális diktatúra, a szovjet diktatúra sem akart mást, mint megtörni a nemzet gerincét, megsemmisíteni azokat az embereket, akik a független, szabad Lengyelország alapját képezhették volna. Ezeknek az embereknek nem lehetett sírhelyük, a végtisztességet sem kaphatták meg, és nem lehetett beszélni róluk, ahogy a magyar hősökről sem, 59 évvel ezelőtt, 1956. november 4-e után, a forradalmat követő napokban – mondta az államtitkár.
A magyarság és a lengyelség összetartozása minden történelmi sorsforduló idején fontos. Méltán gondolhatjuk azt, most is egy hasonló kezdetén vagyunk, hiszen a történelem során egy időszak végét vagy kezdetét soha nem technikai vívmányok jelölték ki, hanem nagy embertömegek – hangsúlyozta Rétvári Bence. Most, hogy valami láthatóan változik a világban, Európában a két nemzet ismét egymásra talál. Elmondhatjuk, hogy az Európai Unión belül ennek az új korszaknak a kezdetén olyan mértékű integráció valósult meg, mint semmilyen más tagország esetében. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország együtt védik a közösség határait – fejtette ki a politikus.
A hangverseny előtt az emlékezők – köztük több a magyar-szerb határon szolgálatot teljesítő lengyel határőr – megkoszorúzták a szegedi dóm kertjében álló katyni emlékkeresztet. Király László zeneszerző és Polner Zoltán költő Katyn requiem című művét a Szegedi Szimfonikus Zenekart és a Vaszy Viktor Kórus, valamint két szólista, a szoprán Somogyvári Tímea Zita és a bariton Andrejcsik István adta elő Gyüdi Sándor vezényletével.
A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.
A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak. A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely