Az egészséges ellenszere című Gore Verbinski-féle látomás után itt egy másik vizes film, egy hidegháborús goth fantázia, Guillermo del Toro új 13 Oscarra jelölt filmje, A víz érintése, amely szintén azt mutatja meg milyen a létezés egy olyan világban, ahol a víz az úr.

 PZL- 061.hu

Guillermo del Toro bestiáriumában a valódi szörny természetesen nem az Amazonas mélyéből kihalászott különleges, hüllőszerű, leginkább A kétéltű ember című szovjet film hősét vette alapul. Nem mellesleg a Vlagyimir Csebotarjov és Gennagyij Kazanszkij rendezte filmet 1962-ben mutatták be, akkor, amikor A víz érintése játszódik. A goth kémfilm fantázia persze tucatnyi más filmet is beidéz, az Amelie-t éppúgy, mint a Pulp Fictiont és Tim Burton meseszerű képi világát, és persze magát a hidegháborús zsánert. Amire viszont leginkább emlékeztet, az A faun labirintusa, de leginkább mégis ez egy Amelie csodálatos élete, Hellboy maszkjában, csak hát nem a titokzatos kertitörpe körül forog a világ, hanem egy gyógyító energiákkal rendelkező, istenként tisztelt kedves, de azért elég félelmetes hüllőszerű lény körül.

A filmben csupa magányos ember keresi a maga gyógyító lényét, azt, aki ha a bőrén lévő sérüléseket nem is, de a szívét mindenképpen meg tudja gyógyítani. A hüllőszerű csodalényünk a némaságot, a kopaszságot éppúgy meggyógyítja, mint a vérző szívet. Sőt, elég jól mehet neki a szex is, legalább is ez olvasható le a néma takarítónő, Elisa (Sally Hawkins) arcáról, amikor a pikkelyes szex után másnap dolgozni megy. Hasonlóan magányos a meleg reklámgrafikus szomszédja, Giles (Richard Jenkins) is, akivel egy mozi felett élik romantikusan eseménytelen életüket. A néma Elisa egy titokzatos laboratórium takarítónője, jórészt a piszoár takarításával telnek a napjai, mígnem egyszer csak behozzák a nevenincs Alanyt (Doug Jones), a hüllőembert, akivel különös kapcsolatba kerül, bámulatosan jól tudnak egymással kommunikálni és csak idő kérdése és szerelmesek lesznek.

Ahogy a mesékben lenni szokott, valaki megpróbálja megakadályozni kapcsolatuk kiteljesedését. Ő a projekt biztonsági főnöke, Strickland (Michael Shannon), aki ugyanolyan boldogtalan és magányos, mint a film többi szereplője, de neki van családja, gyermekei, egy háztartási robotra emlékeztető kirakatfelesége, de mégsem boldog, mert semmi más nem fontos neki, mint a katonai vezetőknek való megfelelés. Nos, ő és az amerikai vezérkar az űrbe szeretné küldeni az Alanyt, ami méltó válasz lenne Lajka kutya csillagközi térben való megsétáltatására. Persze, az oroszok is akarják az Alanyt, de persze nem a mondattan érdekli őket, hanem az amerikaiak kétvállra fektetése.

A film minden beállítása tájköltészet, enteriőrlíra, jelmeztervezői látomás, de ezek csak az atmoszférateremtéshez kellenek, valójában a két lény meghitt, intim kapcsolatának vízi balettjét látjuk, egy sajátos kommunikációt, amikor a szerelem valóban mindent meggyógyít, még a golyó okozta halálos lövéseket is. A filmben aztán mindenki elnyeri a jutalmát, például a meleg, hiú, szeretetre méltó, kopaszodó illusztrátornak visszanő a haja, ugyanakkor Strickland, akinek éppenséggel a gyógyító erővel rendelkező Alany meg tudta volna gyógyítani a kezét, de neki vesznie kellett, mert csak a világ hívságaira vágyott, például egy nagy Cadillacra, egy négy keréken guruló Taj Mahalra, ugyanakkor a történet kellően titokzatos is ahhoz, hogy opálosan olajzöld vízébe mi is alámerüljünk.

A víz érintése
amerikai film
szereplők: Sally Hawkins, Michael Shannon, Richard Jenkins, Doug Jones
rendezte: Guillermo Del Toro
bemutató: 2018.február 19.