Aki otthonosan mozog a jó budapesti pizzázók témakörében, az biztosan ismeri a Pizza Manufaktúrát. Könnyű, római típusú pizza a város egyik legjobb pizzériájától. A „Manu” életében most elkezdődött a második fejezet: a nápolyi. Már nem a csokikrémes édesség, hanem természetesen az igazi, vékonytésztás, forró kemencében egy perc alatt elkészülő nápolyi pizza.

TIHANYI RITA – 061.hu  

A Pizza Manufaktúra története hét évvel ezelőtt kezdődött egy apró pincehelyiségben, klasszikus római pizzával, majd folytatódott a Lónyai utcában, ahol jelenleg is sütik a város egyik kedvenc pizzáját. Három éve kezdtek el foglalkozni a római testvérével, a nápolyi pizzával: hol máshol, mint Nápolyban, majd megszületett a Digó projekt. Popup stílusban sütötték a nápolyi pizzát, hol itt, hol ott. Azóta Bernáth Adriánék kiszálltak a Digóból (ami amúgy jelenleg az Erzsébet téren állomásozik, immár fix helyen), és létrehozták a saját nápolyi pizzázójukat: a Manu+-t.

Fotó: Horváth Péter Gyula/061.hu

A Manu+ az Astoriánál, a Múzeum körúti könyvudvarban talált otthonra, hosszú keresgélés után. Nehéz volt ugyanis olyan üzlethelyiséget találni, aminek saját kéménye van: ilyen nagy teljesítményű kéményt ugyanis nem lehet rákötni olyanra, amit mások is használnak. A kéménykeresés azonban a megfelelő helyre vezette őket, a kis udvarba belépve olyan érzésünk támad, mintha valóban Olaszországban lennénk. A ház története pedig még izgalmasabbá teszi a dolgot, ugyanis ez Ybl Miklós első épülete.

Fotó: Horváth Péter Gyula/061.hu

Miben különbözik a római és a nápolyi pizza? – kérdezem, amire Adrián azonnal rávágja: „mindenben.” Más a kelesztés, más a víz, más az élesztő, mások a feltétek, és más hőfokon kell sütni. A klasszikus római pizza középvékony tésztájú, amibe olajat és kicsi tejet is kell tenni, friss élesztővel készül, olajjal kikent tepsiben sütik. A nápolyi pizza tésztája csak víz, só, és liszt. A római pizzát 12 órán át kelesztik, a nápolyit 20-24 órán át. Előbbit 350 fokon kell sütni, utóbbit 4-500.

Fotó: Horváth Péter Gyula/061.hu

A nápolyi pizzának továbbá feltétlen szüksége van tűzlángra, ami lehet gáz vagy fa is; a rómait elektromos kemencében sütik. A római pizzán általában sok feltét van, nincs megkötés, bármit rá lehet tenni, a nápolyi pizzánál azonban szigorú szabályok vannak: csak San Marzano paradicsom kerülhet rá, ami a Vezúv oldalában nő, a „vizes” típusú mozeralla, a fior di latte, bazsalikom, olivaolaj, só, és parmezán. A lisztet és a paradicsomot Olaszországból hozzák, a sajt viszont hazai. A kemence szintén a pizza hazájából, Nápolyból érkezett, gázzal működik, és mozaikos felirat díszíti: Manu+.

Fotó: Horváth Péter Gyula/061.hu

Már most sok a visszajáró vendég, a különböző eseményekről és a Digó miatt már ismeri a budapesti közönség a nápolyi pizzát, és a Pizza Manufaktúrának is van már akkora hírneve, hogy a körútról ne is látszódjon az üzlet – aki idetalál, ide talált, aki meg nem, az nem is tudja, mit hagy ki.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/061.hu