Először állították színpadra Elfriede Jelinek vitákat szító darabját Magyarországon: a művet Rohonc, avagy az öldöklő angyal – Tragikomédia a nemzeti lelkiismeretről címmel tűzik műsorra a Rátkai Márton Színházi Műhely produkciójában, Szalay Kriszta, Cserna Antal és Juhász György főszereplésével a Tesla Budapest Kulturális Központ Teátrumában április 29-én. A darab Halasi Zoltán költő, író fordításában és Vas-Zoltán Iván, a Tesla Teátrum művészeti vezetője rendezésében látható.

MTI

A darabban Szalay Kriszta, Cserna Antal és Juhász György mellett Angyal Anita, Farkas Petra, Lakatos Gabriella, Kozma Andrea, Bakó Krisztián, Boronyák Gergely és Ponty Tamás szerepel. Az előadás díszlete és jelmeze Húros Annamária, a zene Kákonyi Árpád munkája, a produkció koreográfusa Bokor Attila.

Az előadás ismertetője szerint a darab a magyar határhoz közeli burgenlandi Rechnitz, akkori nevén, Rohonc kastélyában 1945 márciusának végén játszódik. Húsvét előtt, virágvasárnap előestéjén nagy bált rendeztek Batthyány-Thyssen-Bornemisza Margit grófnő vendégszeretetét élvezve a körzet náci előkelőségeinek tiszteletére. Éjjel, az estély “fénypontjaként” elővezették a közeli pajtából és lemészárolták azt a 180 csontsovány, összefagyott, éhező, munkaszolgálatost, akiket a Hitler által kigondolt védvonal építésére hurcoltak oda Magyarországról. A kastély pincéjéből kivezényeltek 20 másik munkaszolgálatost, velük elföldeltették az áldozatokat, majd őket is legyilkolták, aztán felgyújtották a kastélyt és külföldre menekültek – olvasható a darabról az ismertetőben.

Mint írják, ezek után Batthyány Margit senkitől sem háborgatva, soha felelősségre nem vonva jó módban élt Svájcban, és közben hosszabb-rövidebb időt töltött Rohoncon is. A Batthyányiak a történtek miatt nemigen akartak tudni róla, 1989-ben bekövetkezett halálakor a családi kriptába se engedték eltemetni.

A szerzőt az emlékezet, a szembenézés hiánya vezette a darab megírására, a szörnyű tömeggyilkosságnak ugyanis máig nincs következménye, mindenki hallgat róla. “Jelinek azonban nem hajlandó hallgatni. Egy bravúros idő- és emlékezet-utazásban boncolja fel a történetet, de leginkább azt mutatja fel, milyen elváltozásokat, reflexiókat okozhat egy ilyen esemény résztvevőben, áldozatban, tanúban és utókorban egyaránt. Elemzése szellemes, játékos, megdöbbentő és nagyon mély” – áll az ismertetőben.

A darabot Európa számos országában bemutatták már, köztük Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban. Az előadások nagy érdeklődést, szenvedélyes vitákat váltottak ki, komoly művészi elismerést aratva – olvasható a közleményben.

Mint írják, a magyarországi bemutatón új megvilágításba kerülhet a mű, mert az áldozatok kivétel nélkül magyar állampolgárok voltak.

Fotó: Regős-Simon Betti