A Madách Színház mély megrendüléssel tudatja, hogy elhunyt Psota Irén, a Madách Színház művésze, a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Psota Irén 86 éves korában, 2016. február 25-én, hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el. Psota Irént a Madách Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés.
Psota Irén gyermekkorától színésznek készült, 1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és rögtön a Madách Színházba szerződött. Játszótársai olyan legendás művészek voltak, mint Tolnay Klári, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Márkus László, Mensáros László és Gábor Miklós, később Almási Éva, Huszti Péter és Szerednyey Béla. 1980-90-ig a Népszínház, majd a Nemzeti Színház művésze volt, 1990-ben visszatért a Madách Színházba, amelynek visszavonulásáig tagja maradt.
Egyedi orgánummal és megjelenéssel klasszikus és kortárs drámák, vígjátékok és musicalek főszerepeinek tucatjait játszotta el hosszú és tartalmas pályafutása során. A Színházi Adattár szerint 127 színházi bemutató fűződik a nevéhez, hatvannál több filmben és számtalan tévéjátékban játszott, három nagylemeze jelent meg.
Utolsó színházi munkája a Psota, Psota, Psota! című önálló estje volt a Madách Színházban. A 80. születésnapja után, 2009. április 11-én, szombaton este játszott utoljára, aznap vonult vissza a színpadtól. Psota Irénnel a Madách Színház és a Magyar Színháztörténet legendás színésznője távozott. Három könyvet is írt, az utolsó, 2008-ban megjelent művének címe: Csak a halálom előtt olvasható el, de siess!