Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Emléktáblát avattak Romhányi József emlékére a 96 éve született író, költő, műfordító egykori lakóházán, a 13. kerületben szerdán.

MTI/061.hu

A Hegedüs Gyula utca 15. számú ház homlokzatán a kerületi önkormányzat és a ház lakói közösen állítottak emléktáblát az érdemes művésznek. Az eseményen Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára emlékezett ma is népszerű pályatársa életútjára, költészetének eredetiségére, máig ható értékeire. Mint mondta, Romhányi József igazi író volt, mert nemcsak versben, dalszövegben alkotott eredetit, minőséget, hanem külön műfajt hozott létre. Személyes öngúnyként valószínűleg magának adta a “Rímhányó” nevet.

Ezt követően a Romhányi József szavalóverseny nyertes diákjai adtak elő egy-egy Romhányi-verset. Az emléktáblát Romhányi Ágnes az író, költő és műfordító lánya, Baranyi Ferenc és Magos Péter kerületi önkormányzati képviselő leplezte le. Az avatást követően a költő tisztelői, emlékének ápolói megkoszorúzták az újonnan avatott emléktáblát. Romhányi József 1921. március 8-án született Nagytétényben. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, s életét végig is kísérte a muzsika, bár maga a “szavak tudományához” is remekül értett.

1951-től a Magyar Rádióban dramaturgként kezdett dolgozni, majd az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1960-1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának szintén művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott. Évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló úgynevezett “sanzonbizottságot”, ezért Romhányi megítélése ellentmondásos. Több magyar opera szövegkönyvének írója, operalibrettó fordítója. Számos operett- és kabaréműsor versei fűződnek nevéhez.

Költeményeit bájos, könnyed, intelligens humor lengte át, egyaránt szórakoztatóan a gyermekek és a felnőttek számára. Bravúros verselési technikával szó- és rímjátékok ezreivel tűzdelte tele műveit. Közkedvelt televíziós animációs filmek, mint például a Mézga Aladár különös kalandjai; Kérem a következőt – Dr. Bubó szövegét írta. Az amerikai William Hanna és Joseph Barbara rajzfilm sorozatainak (Flinstone család, Maci Laci) magyar változatai is az ő nevéhez fűződnek. 1983-ban kapta meg az érdemes művész kitüntetést, majd ugyanaz év május 7-én elhunyt.

Kép: cultura.hu, youtube

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •