Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Budapest kétségtelenül pavilon nagyhatalom. Annak ellenére, hogy a bevásárlóközpontok és az üzlethelyiségek bősége miatt a bódés árusítás intézménye rég kiment a divatból, a városban még mindig rengeteg ilyennel találkozunk. Ennek okát a megszokásban, a néplélekben, valamint a vásárlói igényekben kellene elsősorban kutatnunk, de mivel ez teljesen felesleges volna, így inkább úgy döntöttünk, hogy utánajárunk a jelenség eredetének, és megnézzük, hogy mi a helyzet manapság a pavilonok körül. 

DEZSE BALÁZS – 061.hu

A pavilon szó hivatalos megfogalmazásban különálló épületet jelent egy több épületből álló intézmény (például kórház, szanatórium) területén. A jelenség továbbfejlesztett változatával találkozunk kizárólag, amely a város utcáin, közterein található árusító tevékenységet végző üzlet. 

Az épülettípust már a 13. században ismerték Ázsiában, valamint a Közel-keleten, funkcióját tekintve ekkor azonban egészen másról szólt a dolog: a kiszokok ekkor főleg előkelő, vagy tehetős emberek kényelmét szolgálták, a minden oldalról nyitott építmények ugyanis kiváló kilátást engedtek a paloták kertjére. Később “Itália földjén” is feltűntek „casina” néven, és főleg szórakoztatás céljából épültek, egyre változatosabb funkciót kaptak, például nyári főzésre, vagy medencék melletti lazításra használták őket. 

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

A pavilonok Európába az 1700-as években szivárogtak be. Angliába a török nagykövet felesége Lady Wortley Montagu csempészte be, Lengyelországgal pedig a király maga Stanisław Leszczyński ismertette meg miután hazatért a török fogságból. Hozzánk vélhetően a török megszállás éveiben jutottak el, és azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek. 

A nagy áttörés a szocializmus évei alatt történt: bármennyire is meglepő, a könyvárusítás miatt nyílt egy időben rengeteg ilyen üzlet; a hatvanas években a felemelkedő munkásosztály egyik fontos jelképe volt az olvasás, a meglévő boltok viszont nem bírtak a hatalmas kínálattal. Gyors, olcsó és hatékony megoldás kellett. 

Fotó: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 / FORTEPAN

Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN

A pavilonok mai helyzete igen változatos, a városon átsöprő gasztro- és dizájnforradalom őket sem hagyta érintetlenül, sőt, az elmúlt években egy-két igencsak hasznos és kreatív szolgáltatás indult “pavilon formában”. A klasszikus újságos és virágos verziók még tartják a frontot. Az egyik legizgalmasabb példány kétségtelenül az óbudai Fő téren talláható Gázlámpa Kiosk. Az ipari műemlék először múlt télen egy adománygyűjtéssel egybekötött forralt borozás keretében nyitott ki, majd májusban megnyílt a környék első specialty kávézója itt. 

Fotó: Gázlámpa Kiosk

Fotó: Gázlámpa Kiosk

Egy másik fontos egység a Gömbi nevű street food otthona: itt az egyik legkreatívabb kézben is ehető terméket, a túró és sajt alapú golyócskákat vásárolhatjuk meg, amelyet izgalmas szószokkal érkeznek és az áruk is teljesen rendben van. Telitalálat. Jobb sorsot nem is érdemelt volna az épület, amelyek közül sokat már réges-régen elbontottak. 

Fotó: Gömbi

Fotó: Gömbi

Hiánypótló kezdeményezésnek számít az Astoria és a Deák tér között, a utca sarkán található Király Marcipán is, amelynek célja, hogy egy családi vállalkozás keretein belül, a lehető legjobb minőségű alapanyagokból készítsen édességkülönlegességeket azoknak, akiknek munkából jövet sürgősen erre van szükségük. 

12191000_1088195547872395_7833683614256789211_n

Fotó: Király Marcipán

Viszonylag új jelenségnek számít a kürtőskalácsos forradalom is a városban, amelyeket korábban leginkább rendezvények alkalmával kóstolhattunk. A Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 2014 év végén, és azóta is nagy sikernek örvend. A pavilonból kakaós, csokis, fahéjas, diós, vaníliás és kókuszos verziókat vásárolhatunk. A termék azért okoz nagy örömet, mert ezt az ételt nehéz otthoni körülmények között elkészíteni. Később egyre több helyen bukkantak fel az erre szakosodott pavilonok a városban. 

Budapest valószínűleg az egyetlen olyan város Közép-Európában, ahol van bonsai pavilon. A Szent István körút 6. alatt található egység egy érdi cég kirendeltsége.

Fotó: bonsaihungary.hu

Fotó: bonsaihungary.hu

A virág egyébként még mindig domináns üzletág: közülük kettőt emelnénk ki, a Kálvin térit, illetve a Jászai Mari térit, hiszen ezek éjjel-nappal nyitva tartó egységek. 

A pavilonok ideje úgy tűnik tehát, hogy nem járt le, a közeljövőben megvalósuló városfejlesztési projektek közül többnek is részét képezi a bódék elhelyezése – ezek persze a kornak megfelelő funkciót kapnak, természetesen a megfelelő dizájnnal.

P8 Műhely

P8 Műhely

A P8 Műhely például a Facebook-oldalán számolt be nemrég arról, hogy elkészültek a Margitszigeten található vendéglátó épületek tervezésével. A feladatra a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. kérte fel őket még júniusban, a végeredmény pedig egy minimalista, “doboz a dobozban” elvet követve készült el.

ligetprojekt.hu

ligetprojekt.hu

Liget-projektben is fontos szerepet kapnak a pavilonok: a régi lelakott kereskedelmi egységek helyett új, de Feszl Frigyes eredeti, 1860-ban készült tervei alapján épült kioszkok épülnek. Ezeknek a munkálatai már megkezdődtek, az új építményeket várhatóan novemberben birtokba veheti a közönség.

Kiemelt kép: Fotó: Budapest Főváros Levéltára


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •