Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 4
  •  
    4
    Shares

Épület paparazzi cikksorozatunk nevezetes építmények látogatók elől elzárt részeit mutatja be. Ezúttal Magyarország legemblematikusabb épületét, a Parlamentet jártuk körbe. Félelmetes magasságokban egyensúlyozva kívül- belül megnézhettük a 96 méter magas kupolát, aztán a mélybe ereszkedve átvágtunk az Országház alatt húzódó szellőzőrendszeren. 

SZABÓ FRUZSINA ANNA, HORPÁCZI DÁVID – Nullahategy

Ma már el sem tudjuk képzelni a Duna part látképét az Országház monumentális és lenyűgöző alakja nélkül, pedig “csak” száztíz éve ékesíti teljes pompájában a fővárost. Tornyai méltóságteljesen magasodnak a Belváros fölé. A Nullahategy.hu stábja gondolt egy nagyot, és az országház dolgozóinak segítségével felmászott a kupola csúcsába. A látvány mellett felejthetetlen élmény volt a kupola belseje, az eddig csak távcsővel megfigyelhető szobrok tapintható közelsége. Szembesülhettünk azzal is, hogy vannak, akik 80-90 méter magasan dolgoznak, hiszen a kupolatorony ablakai nem cserélik le önmagukat. Némi történelmi áttekintéssel fűszerezzük a csodálatos fotókat. (Az Országházon bejelölt csillaggal segítünk eligazodni, hogy egy- egy fotót melyik részen állva kattintott el fotósunk)

Pictures2

A Parlament megépítésének ötlete először az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában, ám közel egy évtizedet kellett várni az első lépésekre. Ekkor József nádor Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét kérte fel az épület megtervezésére. Pollack tervét az 1843- ’44. évi országgyűlés a magas költségekre hivatkozva végül elvetette.

prlmnt (13)

Az 1861. évi országgyűlésen egy ideiglenes Képviselőház felépítésére írtak ki pályázatot, amely végül 1866-ban Ybl Miklós tervei alapján készült el a Főherceg Sándor utcában (ma: Olasz Kultúrintézet, Bródy Sándor utca), míg a felsőház a szomszédos Nemzeti Múzeum nagytermét vette birtokba. 1880-ban végre megszületett a döntés az állandó Országház építéséről. A pályázati kiírás az épület helyszínéül a mai Országház helyét, a Tömő teret (ma: Kossuth tér) jelölte meg. Az építkezési munkálatok Steindl Imre tervei alapján kezdődtek meg 1885-ben. Az eredeti terv szerint az új Országház átadása az 1896. év, a millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna.

Pictures3

Tervezésekor és az építkezések alatt kikötésként szerepelt, hogy kizárólag hazai építőanyag használható fel.  Az építkezés összesen tizenkilenc évig tartott,  37 183 943 koronába került. Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. A kritikusok máig felemlegetik, hogy a tér és az Alkotmány utca hibás rendezése folytán nem nyílik kellően távoli, reprezentatív rátekintési perspektíva a homlokzat és a kupola megfelelő városképi érvényesüléséhez.

Pictures4

Az Országház épületének kialakítása tudatos szimbólumválasztások eredménye, fontos történelmi és politikai üzeneteket hordoz. A Duna felől nézve a 96 méter magas kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem.  A kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg, a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált. A kupolacsarnok a házban lévő belső csillagmennyezete természetesen jóval alacsonyabb a külső kupolánál, de a leleményes szerkesztés folytán 27 méteres magasságát a körterem 20 méteres átmérőjéhez képest így is imponálóan magasnak érezzük.

Desktop15-001

Az építkezésen átlagosan ezer ember dolgozott. Az Országház méreteiről fogalmat adhat a becslés: mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében. Hossza 268 m, szélessége 123 m, magassága 96 m. Teljes alapterülete majdnem 18 000 négyzetméter. A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, az épületen további 162 szobor található.  A munkálatok során nem volt helye a spórolásnak, így csak 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére.

Pictures5

Exkluzív fényképes beszámolónk a padlástól a pincétig tart, a kupola és a csodás panoráma után végigsétáltunk az épület fűtő- és szellőző rendszerében, ami a maga idejében a legmodernebb műszaki megoldásnak számított Európa-szerte. Nem is gondolnánk, hogy az üléstermek és a dolgozószobák alatt milyen izgalmas, föld alatti világ húzódik.

prlmnt1

Képtelenségnek tűnik, de a Parlament épületét úgy tervezték meg, hogy lényegében ússzon az alatta mozgó vízrétegen. Száz évvel ezelőtt olyan területre építették ugyanis, ahol korábban a főváros vízellátását biztosító kutak húzódtak. A hajdani Tömő téren kijelölt területen először be kellett tömni a kutakat, aztán olyan vastag alapot kellett készíteni, amely megakadályozza az épület mozgását, és az ebből eredő károsodását.

prlmnt11

A hűtést az épület mellett álló két szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította, de azok elbontása után sem kellett aggódni. Egészen 1994-ig két nagyméretű aknában halmoztak fel több tonna jeget és ezzel hűtötték az épületet. A gravitáció igazi csodákra képes: a levegő, amely a kutakból csodálatos szépségű, ívesen falazott folyosók rendszerén át jut a keverőterekbe, olyan erővel áramlik a föld alatt, hogy lobog tőle a látogató haja.

prlmnt13

A Parlament alatt járva az ember persze elsősorban a szellőzőrendszer folyosóival és kamráival szembesül. A falazott alagutak sejtelmesen kanyarognak a föld alatt, helyenként ventilátorokat látni, másutt a fűtőkamrák ajtajait. A kiírások azonban másról is tanúskodnak: a fölfestett feliratok az egykorvolt óvóhelyek befogadóképességéről, a mentőállomás hollétéről, a mosdók és illemhelyek elhelyezkedéséről tájékoztatna

Az Országház alagsorában a második világháború idején kórházat rendeztek be, ezeket az átalakításokat azonban már az ötvenes években végezték. Akkoriban építették át a föld alatti járatokat óvóhellyé, akkor falazták el a folyosókat annak érdekében, hogy az emberek itt találjanak menedéket egy esetleges háború idején. A födémek vastagításával, az alagutak felszabdalásával együtt járt, hogy erősen romlott a szellőzőrendszer hatékonysága.

Az Országház titkai második részében fény derül arra, hogy az épületre miért is gondolhatunk egy minivároskaként?

Fotók: Horpáczi Dávid- Nullahategy


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 4
  •  
    4
    Shares