Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 36
  •  
    36
    Shares

Budapest egyik reprezentatív középülete a Széchenyi téren álló Magyar Tudományos Akadémia székháza. Az épület a maga korában a neoreneszánsz úttörő alkotása volt. A minden apró elemében lenyűgöző palota 2015. december 11-én volt 150 éves, ennek alkalmából olyan tereket is bejártunk, ahová egy átlagos hétköznapon nem léphetnek be a látogatók. 

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu
FOTÓK: Horváth Péter Gyula- 061.hu

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrejötte összefügg a XIX. század első felében jelentkező magyar nemzeti törekvés, a Habsburg Birodalomba betagolt ország kulturális egyenjogúságának vágyával, része a modern nemzetté válás folyamatának. A “haza és haladás” kettős jelszavával fémjelzett időszak egyik jelentős mozzanata volt a MTA megalapítása. Felsőbüki Nagy Pál a 1825 november 3-án, az országgyűlésen rótta fel a főrendeknek, hogy nem tesznek eleget a magyar kultúráért. Ezután lépet oda hozzá Széchenyi István. Az utókor által a legnagyobb magyarnak tartott gróf felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudóstársaság megalapítására. Az Akadémia megalapítását – ekkor még Magyar Tudós Társaság – az országgyűlés az 1872. évi XI. törvényben rögzítette. Az Akadémia előtti tér ma az alapító nevét viseli. 

MTA 04-HPGY

Mivel hosszú évtizedekig saját épület nélkül volt a társaság, 1858-ban báró Sina Simon nagy összegű, 80.000 forintos adományt ajánlott fel a MTA székházának megépítésére. Az adomány országos mozgalmat indított el. A főváros például ingyen ajánlotta föl a drága, Duna-parti telket az Akadémia számára. A tervezésre kiírt meghívásos tervpályázatot Friedrich August Stüler berlini építész – Karl Friedrich Schinkel tanítványa – nyerte meg. Az építkezést Szkalnitzky Antal (Stüler tanítványa) és Ybl Miklós irányította. A palota építését 1862 tavaszán kezdték el, a falakat 1863 -ban húzták fel, ’64-ben megtörtént a belső tér kialakítása. Az első ülést a beköltözés után, 1865. április 24-én tartották, az ünnepélyes megnyitóra 1865 december 11-én került sor. 

A korabeli Magyarországon újdonságszámba ment a terrakotta anyag használata (a homlokzatok szoborfigurái készültek ebből), de sokan megütköztek az épület különleges kőburkolatán is, ugyanis Pest- Budán a vakolt homlokzat volt szokás. A székház építésének költsége berendezéssel és díszítéssel együtt 800.000 forintba került 

MTA 02-HPGY

A téri főkapun belépve egy impozáns domborművel találkozunk először, amit Holló Barnabás készített. Az alkotás azt a pillanatot örökítette meg, amikor Erzsébet királyné a Magyar Tudományos Akadémia palotájának oszlopcsarnokába felravatalozott Deák Ferenc előtt rótta le tiszteletét. A domborművet az 1950-es években lebontották, és az épület félreeső részében tárolták. Innen 1987-ben Gödöllőre mentették és beépítették a Városi Múzeum falába. 1992-ben került vissza eredeti helyére.

MTA 06-HPGY

Az első emeleten van az Akadémia legnagyobb és legünnepélyesebb terme, a Díszterem. Az 1865-ös átadáskor a hatalmas, kétszintes tér mennyezete meglehetősen csupasz volt. A falképeket Lotz Károly festette 1887 és 1892 között. A Díszterem különböző méretű kazettákra osztott mennyezetén két nagyobb nyolcszög alakú mezőben egy- egy allegórikus festmény látható: az egyik a költészetet, a másik a tudományt jelképezi. A kisebb középső mezőbe Magyarország címere került. A falfestmények közül az egyik csoport Szent István környezetét, míg a vele szemben található Mátyás király udvarát ábrázolja.

A többi teremben tudományos konferenciákat, előadásokat, székfoglalókat, doktori védéseket, tanácskozásokat tartanak. Az elnöki tanácsteremben a korábbi elnökök táblaképeit találjuk.

A harmadik emelet, amely lényegében a palota középtömbjének legfelsőbb szintje, az Akadémia Gyűjteményét rejti magában. Főbb termei nagy felületű felülvilágító ablakkal látták el, ami akkor Magyarországon még újdonságszámba ment. A teremben eredetileg az Esterházy – gyűjtemény illetve az Országos Képtár egy része, utóbb a Történelmi Képcsarnok kapott helyet. Az Akadémia Képtára mai formájában az 1990-es években jött létre és talált itt otthonra. 

A Képtár Félköríves termében találhatók az MTA legbecsesebb festményei. Középen Johann Nepomuk Endre festménye, az Akadémia allegóriája, amelyet a megrendelő Széchenyi István a Tudós Társaságnak ajándékozott 1834-ben. A kép közepén méltóságteljes nőalak áll, amely a nektárt osztó Hébével azonosítható. Hébé volt az ifjúság istennője a görög mitológiában, Zeusz és Héra gyermeke. Eredetileg az ő feladata volt a fiatalságot és örök életet biztosító nektár őrzése és annak felszolgálása az Olümposzon. A festményen a nőalak felemelt jobb kezében a tudás nektárjával telt kelyhét tartja, és a magyar nemzetet szimbolizáló sas éppen inni készül a tudás kelyhéből. Hébé bal kezét egy pajzson nyugtatja, amelynek közepén az ország címere látható. A pajzs peremén körbefutó dísz Attila és I. Leó pápa híres találkozását ábrázolja. A Róma falai előtt megtorpanó hun sereg szintén egy közvetett utalás a kultúra megbecsülésére. A kép múzsája  Seilern-Aspang Crescence osztrák származású grófnő volt, akinek első férje gróf Zichy Károly, második férje pedig a festményt megrendelője, gróf Széchenyi István.

Az MTA allegóriája mellett foglal helyet gróf Széchenyi egész alakos képmása, amely az osztrák Friedrich von Amerling alkotása. Ugyancsak ebben a teremben látható Dessewffy Emil is, aki a palota építésekor hivatalban lévő elnök volt. Jobb kezében az épület homlokzatrajzát tartja. 

A Képtár központját alkotó nagyteremben a magyar tudományosság és kultúra kiemelkedő személyiségeinek portréja található. A leghíresebb talán Kölcsey Ferenc arcképe.

Az Akadémia székház előtt eredetileg a kereskedelem célját szolgáló Kirakodó tér terült el. A tér közepém emelték 1867-ben a királydombot, amelyre a koronázási ceremónia után Ferenc József fellovagolt, hogy megtegye a jelképes kardvágást. Több évi előkészület után 1880-ban állították fel Széchenyi nagyszabású emlékművét, Engel József szobrász és Wéber Antal építész alkotását. 

A panoráma képeket a 061.hu fotósa a Magyar Tudományos Akadémia tetejéről készítette.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 36
  •  
    36
    Shares