Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Az új filmtámogatási rendszer kiállta az idő próbáját – hangsúlyozta az Országgyűlés Kulturális bizottságának keddi ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.

MTI

Karas Monika a filmipar megújításának tapasztalatairól beszámolva emlékeztetett: a Magyar Média Mecenatúra programon keresztül filmes tartalmak előállításának támogatására 2011 óta több mint 8,8 milliárd forint jutott; csak 2016-ban több mint 1,5 milliárd forintra pályázhattak az alkotók, 11 kategóriában. A program 452 rendező 926 alkotását támogatta, és a magyar filmek több mint 800 külföldi és magyar fesztiválról kétszáznál is több díjat hoztak el – számolt be a Médiatanács elnöke.

Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje nemrég Oscar-díjat nyert – idézte fel. Kiemelte Szász Attila Félvilág című tévéfilmjét, Bucsi Réka Love és Tóth Luca Superbia című animációját, valamint a Levél Istenhez, a Tetemre hívás és az Uchebnik című rövidfilmeket is. Mint hangsúlyozta, a díjak látványos fokmérői a sikernek, de fontos, hogy ezek az alkotások a magyar tévénézőkhöz is eljuthassanak. A médiatanács ennek érdekében évente kvótafórumot rendez, amelyen találkozhatnak az alkotók és a televíziók vezetői. Karas Monika felhívta a figyelmet a filmes adókedvezményekre is: az NMHH nyilvántartása szerint tavaly mintegy 300 filmet forgattak Magyarországon 125 milliárd forint értékben. A filmes költések szempontjából Magyarország rendkívül jól áll: 2004 óta hússzorosára növekedtek – tette hozzá.

Novák Emil, a Magyar Filmakadémia Egyesület elnöke elmondta: a három éve megalakult, mára 297 szakembert tömörítő szervezet idén harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Filmhetet az NMHH és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. Szabó Szabolcs független képviselő és Duró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke egyaránt nehezményezte, hogy a magyar költségvetés által évi hatmilliárd forinttal támogatott Filmalap vezérigazgatója a meghívás ellenére nem jelent meg az ülésen. Duró Dóra szerint a tévéfilmek pályázatai esetében feltűnő, hogy bizonyos producerek minden évben nyernek a pályázatokon, és az egykori Magyar Filmszemléhez képest a Magyar Filmhét is kevesebb alkotónak biztosít figyelmet, ami szintén az új alkotók indulását nehezíti.

A bizottság elnöke érdeklődött a magyar történelmi tárgyú filmek támogatásáról, és nehezményezte, hogy a magas nézettséget elért Lovasíjász nem került be a Magyar Filmhét programjába, ami véleménye szerint azt mutatja, hogy a magyar közönség érdeklődése nem találkozik a Filmalap és a médiatanács ízlésével. Hoffmann Rózsa (KDNP) azt tudakolta, hogy szerepel-e a médiatanács tervei között a magyar kultúrtörténet műveinek filmre vitele, Dunai Mónika és Kucsák László fideszes képviselők pedig azt hangsúlyozták, hogy nem érdemes relativizálni az elmúlt időszak magyar filmes sikereit, hiszen minőségi és mennyiségi “robbanás” volt a magyar filmgyártásban.

A Karas Monikához intézett kérdésekre Kollarik Tamás, a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora válaszolt, hangsúlyozva, hogy a médiatanácsnak a támogatások odaítélésénél figyelembe kell vennie a műfaji megkötéseket. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a közvetlen és közvetett támogatási eszközökkel gyakorlatilag százszázalékos támogatást is lehet nyújtani a filmkészítők számára. 

Történelmi témájú filmek támogatást nyerhetnek a Nemeskürty-pályázaton, de a médiatanács több más pályázatára is be lehet nyújtani történelmi témájú filmtervet – számolt be, hozzátéve: a médiatanács nem megrendelő, hanem támogató szervezet. Kollarik Tamás szerint az általuk támogatott filmek sikerét nemcsak a fesztiváldíjak, hanem a televíziónézők visszajelzései is mutatják. Példaként említette a többszázezres nézettséggel sugározott, Félvilág és a Berni követ című tévéfilmeket. A nézők szintén szeretik a magyar dokumentum-, természet- és animációs filmeket is – jegyezte meg.

Nemes Jeles László és Deák Kristóf is elsőfilmesként kaphattak filmkészítési lehetőséget, és nyerhettek mindketten Oscar-díjat – mondta Kollarik Tamás. Novák Emil arra emlékeztetett, hogy korábban az állami támogatással készült alkotásokat kötelező volt bemutatni a Magyar Filmszemléken, ami akadályozhatta a nemzetközi fesztiválszerepléseket. Jelenleg titkos szavazáson dől el, hogy mely alkotások indulhatnak a Magyar Filmhét versenyprogramjában. Budapesten kívül idén tíz másik magyar városban is vetítették a Magyar Filmhét filmjeit, ezzel biztosítva, hogy azok minél szélesebb közönséghez juthassanak el – számolt be Novák Emil.

Fotó: 444.hu


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •