Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 10
  •  
    10
    Shares

Ha Tom Waits hangja olyan, mintha Bourbon-whiskys tartályban áztatták volna, majd a füstölőben lógatták volna néhány hónapig, és végül a füstölőből kihozván áthajtottak volna rajta autóval – egy kritikusa szerint legalábbis, akkor Ian Siegalét tuti, a füstölőben felejtették, azóta is ott szikkad, szárad, öregszik. A szerda esti Braindogs-koncerten örömmel nyugtáztuk, hogy napjaink egyik legjobb blues-soul énekese az elmúlt években tovább edzette whiskyn és cigin “érlelt” hangját, így az eddig is karcos hangszín még érettebb, fésületlenebb lett. A Tom Waits előtt tisztelgő, a dalokat nem imitáló, sokkal inkább újragondoló Braindogs ritkán ad koncertet, amikor viszont ez megtörténik, az allstar-zenekar garantáltan nagyon szakít, és ilyenkor még az sem zavar senkit, ha nem csak tömény blues, hanem nagy adag eső is zúdul a nyakukba.

MM-061.hu

Majdnem tíz éve, hogy budapesti koncertje előtt válthattam pár szót a kortárs blues egyik legtehetségesebb előadójával, Ian Siegallal. A brit blues fenegyereke a Dürerkert sötét öltözőjének kanapéján üldögélt hátranyalt, vaxban áztatott hajjal, bőrmellényben, western csizmában, ahogy kell. Egyik kezében cigi, a másikban egy üveg vörösbor. Zavarbaejtően laza volt, két másodperc után elvesztem térben és időben, fogalmam nem volt, hol vagyok, de az biztos, hogy nem Budapesten, hanem valahol a Mississippi-deltájában egy csavargótanyán.

Ott, ahol nem számít ki vagy és honnan jöttél, ahol két pöfékelés között a kalap széles karimája alól felpillantva, rekedten valaki a füledbe dúdolja: “My babe/ I know she love me/ My babe”. Valami ilyesmi környezetbe képzeltem Siegalt, az, hogy ő Dél-Angliába született, nyilván valami félreértés lehet, gondoltam magamban. Nem felvett szerep ez, hiteles és lehengerlő a fickó, az a típus, akinek egy cigislukkal indított mondata után azt is elhiszed, ő Tom Waits. Vagy Mickey Rourke énekes-gitáros kiadása. Aztán a koncerten folytatta a barangolást a Muddy Waters-Bo Diddley-tengelyen, profin, izzadságszag nélkül.

Ian Siegal

Másfél évtizede szerettek volna egy 55. születésnapi Tom Waits-bulit szervezni Budapesten, Waits azonban sajnos nem jött el, így alakult meg a Braindogs a zenészért rajongó profi muzsikusokból. A koncertnek aztán olyan elsöprő sikere volt a közönség és a zenészek körében, hogy azóta is évente legalább egyszer fellépnek. Nem Tom Waits-imitátorok, saját szemüvegükön keresztül értelmezik a dalokat, jóllehet, ezek a szemüvegek nagyon hasonlók. Ezt támasztja alá az is, hogy nem nagyon szoktak próbálni, “aznap végigmegyünk egy-két számon, de ennyi. Ezek a srácok mind nagyon tehetséges zenészek, szívből tudják a dalokat” – mondta egyszer Ian Siegal – akiről egyébként maga Tom Waits is elismerően nyilatkozott -, hozzátéve: ez igazi örömzene, olyan, mintha ők maguk is közönség lennének.

Bár az idő nem volt kegyes – a koncert második felében csurommá ázott a közönség -, a Kobuciban rengetegen összegyűltek, hogy együtt ringatózzanak a Waits-univerzum állócsillaggá merevedett klasszikusaira. Elhangzott többek között az Ice Cream Man, a Chocolate Jesus, a Dirt in the Ground, a Down, Down, Down, a Blind Love, a Way down in the Hole és a Big In Japan is.

Ripoff Raskolnikov

Siegal több kritikus szerint is az egyik legtehetségesebb fehér soul-blues énekes, szerda este is remekelt, nem lehet belekötni, a kelet-európai kortárs blues emblematikus alakja, Ripoff Raskolnikov is bebizonyította, a-tól z-ig ismeri a Waits-ábécét, a Quimbyből és A Kutya Vacsorájából ismert Varga Líviusz hozta a tőle megszokott lendületet, Frenk pedig újfent bebizonyította, nem csak a dobok, de a zongora mögött is megállja a helyét. Varga Laca basszusgitáron, Nagy Szabolcs pedig a billentyűk mögül tolta a blues-szekeret. A Quimby frontembere, Kiss Tibi ezúttal nem volt jelen, de méltó „helyettese” volt a holland T-99 frontembere, Mischa den Haring.

A Braindogs profi tolmácsolója a waits-i mámoros-melankolikus életérzésnek, az ironikus dalszövegeken, az olykor monoton, de csontig hatoló folk-blueson keresztül igazán közel érezhettük magunkhoz ezt a sajátos világot.

Mischa den Haring és Varga Líviusz

Aki lemaradt, jövő héten csillapíthatja blues-éhségét, július 25-én Ian Siegal és Mischa den Haring is színpadra lép az Óbudai Blues Fesztiválon.

Fotók: kobuci.hu


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 10
  •  
    10
    Shares