Szeptember 16-án és 17-én zarándoknapot szervez a hatvanöt éve elhunyt Esterházy János temetésének ötödik évfordulóján az alsóbodoki Isten Szolgája Esterházy János Zarándokközpont. A péntek vigíliával kezdődik, szombaton Bábindalról Alsóbodokra tartó zarándoklattal folytatódik, és ünnepi szentmisével zárul a második zarándoknap, amelyet a felvidéki magyar mártír politikus emlékére rendeznek. Az öt évvel ezelőtt felszentelt Alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont a felvidéki magyarság egyik fontos lelki központjává vált, melynek köszönhetően egyre többen megismerik Isten szolgája Esterházy János szolgáló, önfeláldozó és ellenségeiért imádkozó szeretetének reánk bízott példáját. Az esemény különlegessége, hogy imaszándékok, adományok, koszorúk mellett a települések földadományokat is hozhatnak.  

LSZF- 061.HU

Molnár Imre történész szerint ez azért fontos momentum, mert Esterházy János azt kérte az élete végén hozzátartozóitól, hogy szülőföldjén, a nyitrai börtönben halhasson meg, de ha ez nem lehetséges, akkor legalább szülőfalujában legyen eltemetve. “Kérését nem teljesítették. Halála után édesanyjának és testvéreinek nem adták ki földi maradványait, hogy méltón eltemethessék. Ők úgy haltak meg, hogy nem tudták teljesíteni Esterházy János végakaratát. A gyermekeinek emigrálniuk kellett. A mártír politikus holttestét a börtönben elégették, hamvait pedig más elítéltek földi maradványaival együtt egy prágai börtönbe szállították. Pléhdobozokban tárolták a hamvakat, és mindegyiken volt egy sorszám.

A cseh állam 2007-ben kezdett történeti kutatásokat a különféle börtönökben, amelyek révén egy lista alapján egy külvárosi prágai temető tömegsírjában azonosítani tudták Esterházy János hamvait.

Akkor nem volt lehetőség arra, hogy a szülőfalujában, Nyitraújlakon temessük őt el, így akkor arra gondoltunk, hogy a magyar haza, a felvidéki magyar településekről, a magyar hazából és az egész Kárpát-medencéből kérünk földadományt, hogy ezzel rakjuk majd körül a sziklasírban Esterházy Jánosnak urnáját, mintegy ezzel utólag teljesítve az akaratát, hogy megszentelt földben, a haza földjében nyugodhasson.”

Kevés politikus akad a huszadik században, aki hozzá hasonlóan a végletekig le tudott mondani saját érdekeiről, s a másodrangú állampolgárokká degradáltak ügyét védve tudott együtt érezni a megalázottakkal és üldözöttekkel, a háborútól, kiszolgáltatottságtól, kisemmizéstől szenvedő embertársaival: lengyelekkel, zsidókkal, szlovákokkal, magyarokkal. A történelem igazságtalansága, hogy a politikust Szlovákiában a mai napig háborús bűnösként tartják számon. A történész portálunknak azonban elmesélte, hogy “nagyon kevés olyan ember akad már a szlovákok között, aki bűnösnek gondolja Esterházyt, sőt egyre nagyobb a meggyőződés, hogy ártatlanul ítélték börtönre, halálra. Ennek ékes bizonyítéka, hogy nem menekült el, önként vállalta a megaláztatást, maradt a szülőföldjén, ahogy ő mondta, azokkal, akikre ugyanilyen szenvedések zúdulta, vagyis a felvidéki magyarsággal. Nekünk egyetlen szándékunk van, hogy Esterházy János mártíriumát egy különleges lelkierővé átalakítva, egy olyan központot hozzunk létre, ahol  a múltnak ezen sebeit gyógyítani lehet, és ahol azokat a közös értékeket keressük a szlovák és lengyel testvéreinkkel, amelyek összekötnek, megerősíthetnek bennünket a jövő kihívásaival szemben.”

2022. szeptember 16-án, pénteken a zarándokmise után Esterházy János portrékiállítás nyílik, majd sor kerül az Eltörölhetetlen történet című lengyel Esterházy-dokumentumfilm bemutatójára, amelyet beszélgetés követ. Másnap elindul a II. Esterházy János gyalogos zarándoklat Bábindalról Alsóbodokra, kora délután pedig dr. Csókay András orvos és Eperjes Károly színművész mondja el, hogy szerintük mit üzen Esterházy János a mának. A programot este az Esterházy oratórium zárja a Szent Efrém Férfikar előadásában.

 

A szombati ünnepi szentmise szándékai között van a közép-európai népek közti megbékélés, valamint a béke az orosz–ukrán fronton. Esterházy a második világháborúban a legnagyobb gyűlölet idején mondta ki, hogy aki gyűlöletből cselekszik, az a maga életére tör, mert építeni csak szeretetből lehetséges. Ezekkel a gondolatokkal megelőzte korát. A szentmise napján dr. Csókay András orvos és Eperjes Károly színművész mondja el, hogy szerintük mit üzen Esterházy János a mának. “Csókay professzor amikor tudomást szerzett arról, hogy

Esterházy János tizenkét esztendős börtönbüntetése alatt minden vasárnapi imáját az ellenségeiért ajánlotta fel,

akkor azt mondta, hogy ez a kereszténység csúcsa, a feltétel nélküli szeretet, a megbocsátás. Sokszor hallottam tőle különböző megszólalásaiban, hogy erre hivatkozott, így egyértelmű volt, hogy meghívjuk őt. Eperjes Károly pedig az utóbbi időben a Magyar Passió című filmen keresztül is rendkívüli módon azonosult a szenvedőkkel, az üldözött keresztényekkel, és azt gondolom, hogy Esterházy János is beletartozik ebbe a körbe, hiszen  Esterházy is keresztényként és magyarként viselte el a szenvedéseket, olyan heroikus, hősies türelemmel, ami igazán példa lehet.”

A zarándokközpont nem titkolt célja, hogy a Felvidék Csíksomlyója legyen. “Azt szeretnék, ha az alsóbodoki zarándokcentrum lenne az a lelki központ, ahová nemcsak a felvidéki magyarok jönnének, hanem ahová az egész Kárpát-medencéből várjuk az érkezőket. Mindezt azért is tartom fontosnak, mert Esterházy János lelki hagyatékát szeretnénk beteljesíteni.  Az egyik az, hogy meg kell erősödnünk keresztény és nemzeti identitásunkban. A másik az, hogy imádkoznunk kell a közép-európai népek összefogásáért, megbékéléséért. Ugyanis ő már akkor ’43-ban, ’44-ben látta azt, hogy ha nem fogunk össze. Ha továbbra is a gyűlölet lesz köztünk a meghatározó indulat, akkor el fognak söpörni minket a ránk jövő nehéz idő. Össze kell kapaszkodnunk ahhoz, hogy meg tudjunk maradni. És a harmadik ilyen hagyaték az ellenség szeretet.. Öt éve minden hónap első szerdáján ezekért a szándékokért imádkozunk és természetesen Esterházy János boldoggá avatásáért.”– zárta magasztos gondolatait Molnár Imre.

AZ ESZTERHÁZY ZARÁNDOKLAT RÉSZLETES PROGRAMJÁÉRT KATTINTS IDE.