Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 210
  •  
    210
    Shares

 „A kuka soha nem éhes – de van sok ember, aki igen” – olvasható a Budapest Bike Maffia (BBM) új projektjének szlogenje az etelmentes.hu weboldalon, ahová a civil szervezet nagyobb élelmiszeradag-felajánlásokat vár, hogy önkéntesei elszállítsák az ételt a hajléktalan embereknek. Az új és feltehetően példátlan kezdeményezésről az alapító „maffiafőnök” Havasi Zoltánt  faggattuk, akit szerteágazó tevékenységük más részletei mellett megkérdeztünk arról is, miképpen befolyásolhatja a BBM tevékenységét, ha a nemrég belengetett változtatás nyomán egyszer csak betiltják a hajléktalan létformát.

MAPET – nullahategy.hu

Az ételt és egyéb hasznos adományokat biciklivel és autóval szétterítő csapat kétségtelenül a legkreatívabb és a legsikeresebb a hajléktalan emberek megsegítésére életre hívott hazai civil szervezetek közül. Önkéntességre épülő tevékenységük híre hamar szétterjedt az országban, ma már Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron is működnek sejtjeik – sőt, külföldi városokban is épül a „franchise” – egy kolumbiai srác például Pereira városába vitte magával a Bike Maffia-koncepciót. Nem véletlen hát, hogy a hónap elején közönségszavazatok alapján a BBM elnyerte a Jószolgálat-díjat önkéntesen és közösségben végzett szociális munka kategóriában.

Új programjuk, az ételmentő futárszolgálat lényege, hogy az önkéntes futárok begyűjtik a nap végére megmaradt, emberi fogyasztásra alkalmas ételadagokat a felajánlóktól és elszállítják a rászorulókat ellátó szervezeteknek, intézményeknek. Csak az adott napon készített friss és becsomagolt – pékségekben, éttermekben, rendezvények után megmaradt – ételek és lejárat közeli tartós élelmiszerek jöhetnek szóba, a fokozottan romlandó (nyers tojásos, majonézes, gombás) ételeket nem szállíthatják el.

Az ételmentés máris óriási siker: csupán az elmúlt egy hétben 85 adományozó – éttermek, pékségeket, egyéb ételszolgáltató helyek és rendezvényszervező cégek – csatlakozott a programhoz az Emarsys nevű lelkes fejlesztőcsapat jóvoltából létrehozott netes felületen.

Havasi Zoltán szerint itthon évente közel kétmillió tonna élelmiszert vágunk a kukába. A pocsékolás rengeteg embert zavar, legtöbbször mégsem tehetünk ellene, a kajamentés/felajánlás elősegítésére ugyanis nemigen dolgoztak ki még logisztikát. A Bike Maffia valójában évek óta foglalkozik ételmentéssel, ám eddig csak kisebb volumenben, kapacitás hiányában ugyanis többször kellett elutasítaniuk felajánlásokat. Az egész a téli fagy idején, a “vörös kód” kiadásakor beindított Krízis – Segíts az utcán élőknek! nevű akcióval indult amikor frissen csatlakozó segíteni vágyók lelkesedése révén több mint 10.000 szendvicset és az életben maradáshoz elengedhetetlen holmit (takarókat, meleg ruhát, hálózsákot) tudtak eljuttatni az utcán éjszakázóknak, miközben megpróbálták őket rábeszélni arra, hogy hajléktalanszállóra menjenek – meséli.

Az ételmentő program „pilotjának, tesztidőszakának” tekintett éjszakai akciózás, a Nightwatch nevű program lezárult, vagyis szintet lépett azzal, hogy önkénteseinek rohamos gyarapodásával a BBM egyre inkább multicégszerű struktúrában működik. Az elmúlt egy évben több mint 150-en jelentkeztek önkéntesnek a bringamaffiához, így országszerte jelenleg már 200 emberrel büszkélkedhetnek, csak Budapesten 110-el, számuk pedig folyamatosan és intenzíven emelkedik. Az ideiglenesen csatlakozókkal az önkéntesek száma ezres nagyságrendű, ami Havasi Zoltán szerint világviszonylatban is roppant figyelemreméltónak számít. Az állandó „munkatársak” beosztása kompetencia szerint zajlik, sokan háttérmunkát (webkommunikáció/adminisztráció/kapcsolattartás stb.) végeznek, mások a terepen dolgoznak: ételt, ruhát, takarókat fuvaroznak, közös főzésekben, ételosztások lebonyolításában vesznek részt.

Hosszan lehetne sorolni a kreatív és karitatív programokat a bringamaffia kínálatából, Havasi a régi akciók közül a két éve középiskolák bevonásával indult +1szendvics programot emeli ki (a BBM korábbi kezdeményezéseiről bővebben a BBM-alapítóval készített korábbi interjúnkban olvashatnak), az újak közül pedig a Seeds For Hope elnevezésű akciót. A programmal azokat az agglomerációban levő hajléktalanszállókat és átmeneti otthonokat célozzák meg, ahol van lehetőség kert használatára. A nekik eljuttatott, magról nevelt palántákat a szállók lakói nevelik tovább, hogy nyáron friss zöldség kerülhessen az asztalaikra. A projektnek fontos szerep jut a célok megteremtésében a példamutatásnak, inspirációnak a társadalom peremén élők számára, hogy megtapasztalják: a ráfordított munka kifizetődő.

Megkérdeztük a BBM alapítóját, mit gondol arról, hogy a kormány a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban megteremtheti a jogi feltételeit az életvitelszerű közterületen tartózkodás (vagyis a hajléktalanság) betiltásának, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a közterületekről a rendőröknek be kell vinnie a hajléktalanokat a hajléktalanszállásokra. Havasi szerint nem áll meg az indoklás, miszerint a rendelkezés a hajléktalan emberek méltóságát segítené azzal, hogy mindnyájuk számára szálláshelyet, megfelelő körülményeket és hozzáférhető ellátórendszert biztosítanak.

„A hajléktalanság problémája kezelendő, de ha tiltják, az nem megoldás. Megtelnek a fogdák, jönnek a büntetések, de ugyanúgy tele lesz velük az aluljáró meg a közpark. Ráadásul kész őrület, ami ma a szociális intézményekben megy. Sok a konfrontáció, ebből fakadóan kevésbé érzik biztonságban magukat, mint az utcán. Azoknak az embereknek, akik mentálisan szintekkel lejjebb vannak az élethelyzetükből adódóan, és akiknek egy jó része a reintegrációra csak akkor lenne képes, ha mentorcsapatok, pszichológusok, addiktológiai szakemberek, szociális munkások tömkelege foglalkozna velük az ehhez méltó intézményekben, tilthatnak bármit, nem fognak engedelmeskedni. Ugyanis nincs mit veszteniük, legkevésbé pedig a jövőjükben bíznak”

– hangsúlyozta az alapító. Havasi elárulta, mélyen egyetért Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökének a hajléktalanokat érintő előző, 2012-ben szintén nagy visszhangot kiváltott szabályozás kérdésében elhangzott álláspontjával, azaz hogy a hajléktalanok eltüntetése nem szünteti meg a problémát, csak elrejti a jelenséget. A vezető úgy látja, egy ilyen rendelkezéssel megnövekedne a rejtőzködő hajléktalanok száma, akiket akkor is el kell majd valahogyan érniük, ám ez nem lesz egyszerű.

“A hajléktalan ellátásban dolgozók és természetesen mi is együttműködésben gondolkodunk, de a törvényhozók ebből mintha egyáltalán nem kérnének, ami több mint szomorú” – mondta.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula
Fotók: Annaházy Dénes 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 210
  •  
    210
    Shares