A WHO Európai Régiójának többi országával együtt Magyarország is április 23. és 29. között ünnepli az Európai Immunizációs Hetet, hogy felhívja a figyelmet: minden embernek joga és felelőssége, hogy védve legyen az oltások által megelőzhető betegségekkel szemben.

061.HU

Az elmúlt évtizedekben az Európai Régióban az olyan betegségek előfordulásának jelentős csökkenése, mint a gyermekbénulás, a kanyaró és a torokgyík nem csupán a biztonságos és hatékony védőoltásoknak voltak köszönhetőek, hanem annak a számtalan embernek is, akik elkötelezték magukat amellett, hogy mindezt elérhessük. A védőoltások beadatása révén egyrészt mindenki a saját egészségét védi, másrészt a közösségének a védelméhez, a tömeges védettséghez, valamint a rettegett betegségek felszámolásához is hozzájárul. Azáltal, hogy minden emberhez eljutnak a számára szükséges védőoltások, az immunizációs programok és az oltást nyújtó szolgáltatók segítenek abban, hogy egy egészségesebb jövőt építsünk mindannyiunk számára.  

“Nagy büszkeséggel tölt el az az eredmény, amit a megerősített immunizációs programok révén elértünk, és köszönöm minden egyes embernek az európai régiónkban, aki hozzájárult mindehhez” – mondta Dr. Jakab Zsuzsanna az Európai Immunizációs Hét indítása alkalmából.“ Az Európai Immunizációs Hét nem csupán azt a célt szolgálja, hogy megemlékezzünk az elért sikerekről, hanem arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy milyen további lépésekre van szükség ahhoz, hogy az immunizáció terén meglévő hiányosságokat megszüntessük. Célzott cselekvésre van szükség ahhoz, hogy meghatározhassuk és kezelni tudjuk a Régiónk sebezhetőségét kiváltó okokat, amelyek miatt még mindig léteznek járványok. A 2017-ben regisztrált több mint 20 000 kanyarós megbetegedés egy drámai figyelmeztetés volt arra, hogy még nem tettünk meg mindent, amit lehet.

A figyelem középpontjában a kanyaró és a rubeola

A kanyaró és a rubeola megszüntetése a WHO Európai Régiójának mind az 53 országában prioritás, és a védőoltás a kulcs, hogy mindezt elérjük. Ugyanakkor nem mindenki kaphat védőoltást: vagy azért, mert oltási kor alattiak, vagy olyan állapotban van az immunrendszerük, ami ezt nem teszi lehetővé. Az egyetlen módja, hogy megakadályozzuk ezeknek a betegségeknek a terjedését és a legvédtelenebbek megfertőződését, hogy legalább 95%-os oltottságot érünk el a közösségben élő gyermekek és felnőttek körében.

Ezidáig a kanyaró terjedését az Európai Régió 42 országában sikerült megfékezni. Ezek közül az országok közül 33 országnak több mint 36 hónapon át sikerült fenntartania a kanyarómentességet, s ezért 2017-ben az Európai Regionális Kanyaró és Rubeola Eliminációs Bizottság (European Regional Commission for Measles and Rubella Elimination (RVC)) állásfoglalása szerint ezekben az országokban sikerült felszámolni a betegséget. Szintén 33 országban sikerült eliminálni a rubeolát.

Magyarország aközött a 33 ország között van, amelyek sikeresen felszámolták a kanyarót és a rubeolát. Az RVC ezt a besorolást Magyarország fenntartott, magas oltottsági aránya (99.8% 2016-ban), magas színvonalú felderítési rendszere, hatékony járványügyi intézkedései és megbízható szabályozási környezete révén érte el, amelyek a védőoltásokat kötelezővé és mindenki számára elérhetővé tették.

A fertőzés újbóli megjelenése Európában

Azokon a területeken, ahol a kanyaró már csak ritkán fordul elő, gyakran alábbhagy a betegség elleni védőoltás beadatása iránti hajlandóság. A 2017–ben Magyarországon regisztrált néhány kanyarós eset, valamint a fertőzés 2018-as további terjedése Európában arra hívja fel a figyelmet, hogy mindaddig, amíg a kanyaró a világ bármely pontján fertőz, bármely országba eljuthat, beleértve azokat is, ahol korábban már felszámolták azt. Minden olyan ember, aki nem kapott védőoltást, vagy csak részlegesen lett beoltva, életkorától függetlenül ki van téve a védőoltással megelőzhető fertőző betegségeknek, és az alacsony közösségi átoltottsági számok nagyban növelik a súlyos járványok kockázatát. “Önmagában tragikus a kanyaró miatti 35 halálos áldozat 2017-ben, ezt nem fogadhatjuk el” – mondta  Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Igazgatója.

Az egyetemes egészségügyi hozzáférés alapjai

Az Európai Immunizációs Hét jó alkalom arra, hogy megünnepeljük azt a jelentős előrelépést, amelyet a védőoltásoknak és a beoltott embereknek köszönhetően elértünk, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy messze vagyunk még a megkezdett munka befejezésétől. A 2030 Agenda a Fenntartható Fejlődésről az egyetemes egészségügyi hozzáférést, beleértve a minőségi és mindenki számára megengedhető védőoltásokat globális célul tűzte ki.

“A WHO csatlakozik Magyarország egészségügyi kormányzati hatóságaihoz mindenkit arra ösztönözve, hogy segítsen elérni ezt a célt azáltal, hogy megbizonyosodik róla, saját maga és családja is megkapta a védőoltásokat és a megfelelő tájékoztatást arról, hogy milyen veszélyes fertőző betegségek ellen nyújtanak ezek védelmet”– összegezte Dr. Ledia Lazeri, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője.  

A WHO Magyarországi Irodája a hazánk által a védőoltások terén elért eredményeket egy, a közösségi médiában futó kampánnyal ünnepli, hogy ennek révén is eljuttathassa az Európai Immunizációs Hét üzenetét a lakosság számára. A kampányhoz olyan ismert személyek csatlakoznak, mint  D. Tóth Krisztina, Erdei Zsolt, Farkasházi Réka, dr. Kondorosi Éva (nemzetközi hírű biokémikus kutató, az Európai Tudományos Tanács alelnöke), dr. Nagy Anikó (a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa), Ördög Nóra és Nánási Pál. Ismert közösségi oldalakon népszerűsítik a védőoltásokat, amelyek minden ember számára biztonságot adnak, azaz biztosítják az immunrendszer védelmét számos  súlyos fertőző betegséggel szemben.