Magyarország legeredetibb tradicionális cigányzenét játszó zenekara, a Parno Graszt idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját, ez alkalomból a Budapest Park színpadán adnak nagykoncertet július 21-én olyan vendégekkel, mint Tóth Gabi, Mező Misi, Járai Márk, Punnany Massif, a Bohemian Betyars és Szirota Jennifer. Interjúnkban Oláh Józseffel, a zenekar vezetőjével többek között arról beszélgettünk, lehet-e helye az autentikus cigányzenének a nagyszínpadokon, hogy milyen veszélye van a mulatós zene térhódításának, és arról, hogyan viszonyul a zenekar ahhoz, ha feldolgozzák a dalaikat.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

Idén harmincéves a zenekar. Vagy több? Mikor is alakult a Parno Graszt?
Ez nehéz kérdés. Ezelőtt öt-hat évvel már ünnepeltük a harmincadik évet, de nagyon restellem, és tényleg mindig bajban vagyunk, ha azt kérdezik, hány évesek vagyunk. Harminc? Negyven? Ötven? A ’80-as évek közepén még édesanyám alapította összeszedve a faluban élő gyerekeket, de hogy pontosan honnan számítsuk a zenekar létrejöttét, onnan, amikor a nevét kapta, vagy onnan, amikor kiadtuk az első lemezt, az jó kérdés. Az első lemez 2000-ben jelent meg, e szerint csak 22 éves a zenekar, de úgy voltunk vele, hogy a hivatalos közlés az lesz, hogy idén harminc éves, így ez lesz a jubileum éve.

A jubileumi nagykoncert július 21-én lesz a Budapest Parkban. Mire számíthatunk?
Ezerrel készülünk rá, meghívtunk egy csomó zenekart és előadót a koncertre,  igaz, húznunk kellett egy határt, mert ha mindenkit elhívtam volna, akikkel az évek alatt együttműködtünk, akkor két napig tartott volna a koncert. Akik biztosan ott lesznek, az a Punnany Massif, ők például játsszák a Halastó című számunkat, mi pedig szoktuk tőlük játszani a Másfél hete című számukat. Meghívtam Tóth Gabit is, aki egy műsorban énekelte a Már nem szédülök című dalunkat. Jön Járai Márk a Halott Pénzből, neki például mi játszottuk a lagziján, de ott vőlegényként más feladatai voltak, ezért úgy gondoltuk, bepótoljuk azt a közös zenélést, ami ott nem jött létre. Mező Misivel már volt koncertünk, a Bohemian Betyarssal pedig van egy teljes közös projektünk, ők is ott lesznek. Szóval elég színes lesz a program. Igyekeztem olyan zenekarokat meghívni, akik valóban megkoronázzák az elmúlt harminc évet. A zene mellett a látványra is nagyon oda fogunk figyelni, mert láttam Majkáék koncertjét, ahol mindenféle tüzeket, vizeket, füstöt, szikrát használtak, és annyira vagány volt, hogy azt mondtam, én is akarok egy olyan koncertet, ahol megy a tűz, és sütjük a szalonnát fenn a színpadon! (nevet) Annyira vagánynak tűnt, de mondták a srácok, hogy a mi zenénkhez ez nem passzol.

Igényli a ti zenétek a show-elemeket?
A zenekar életében ez egy különleges koncert lesz, amilyen lehet, hogy többet soha nem lesz, a látványelemeket pedig ha az ember kitalálja, és a megfelelő helyeken használja, olyan dalokat választ, amelyekhez ezek passzolnak, akkor szerintem jól tudnak működni. Nem mellékesen

a zenekarnak ez egy nagy áttörés lesz, és nemcsak a Parno Grasztnak, hanem a folk zenekaroknak is, hiszen nagyszínpadra kerül ez a műfaj. A szervezőgárdák, akik ezeket a nagykoncerteket szervezik, gyakran jönnek azzal, hogy a Parno Graszt nem ad nagyszínpad hangzást, szerintem meg az a fontos, hogy az ott lévő 5-6 ezer ember jól érezze magát. Nem biztos, hogy szét kell nyomni az agyukat a basszussal…Ha jól érzik magukat, miért ne lehetne ott helye egy ilyen folk zenekarnak?

Úgy érzem, ez a koncert vízválasztó lesz, mert ha oda tudunk hívni ötezer embert, akkor nem kérdés, hogy utat kell engedni ennek a műfajnak a nagyobb színpadokon is.

Sokan vagytok, mindenki zenél és vokálozik a zenekarban, épp, hogy nagyon tömény és erős a Parno Graszt-hangzás.
Igen, de egy basszus, vagy lábdob sokat nyom a hangzáson, sőt szerintem, ha valaki közel meg a színpadhoz, a ruha leszakad róla, olyan mélyet használnak, szerintem nem is biztos, hogy azt a másfél órát kibírja. Szóval a koncertszervezők erre utalnak, hogy nálunk ez nincs meg. Azért hálisten egy-két fesztivált már sikerült meggyőznünk, hogy igenis oda tudunk vinni ötezer embert, vagy akár tizet is, mert az emberek kíváncsiak ránk, és valamilyen szinten hangzásban is tudjuk hozni az elvártat. De azért valljuk be, ötezer ember, az rengeteg. Nagyon-nagyon boldog leszek, ha ezt a számot össze tudjuk hozni.

Hogyan fogadjátok, amikor egy-egy előadó “hozzányúl” a Parno Graszt dalokhoz?
Nagyon sok dalunkat feldolgozták, DJ-k is. Sokan kérdezik, nem bánom-e, ha nagyon rosszul van megcsinálva. Erre mindig azt mondom, mindenki úgy nyúl hozzá, hogy önmaga is benne van. Ha mi AC/DC-hez, vagy Quimbyhez nyúlunk, az Parno Grasztos lesz, ha a Bohemian Betyars Parno Graszt-dalt dolgoz fel, az Bohamian Betyars-os lesz. Én ezeket a feldolgozásokat soha nem kritizálom, meghallgatom, legfeljebb azt mondom, lehetett volna jobb, de mindenki a maga stíljében és a műfajához mérten csinálja, és ez így van jól.

Inkább arra gondolok, hogy az autentikus cigányzene egy kincs, amihez nem feltétlenül tisztelettel nyúlnak hozzá.
Ez igaz, ugyanakkor képzeld el, amikor egy DJ elektronikusan feldolgoz egy Parno Graszt dalt, azt elviszi egy diszkóba, ahol az általában elektronikus zenét hallgató emberek felfigyelnek a dalra, és azt mondják, bakker, ez tök jó! Rákeres a Youtube-on, megismerkedik a zenénkkel, és mi máris előrébb vagyunk, mert bevonzottunk a zenénkkel valaki olyat, akihez nem feltétlenül jutott volna el a cigányzene. Nagyon sok ilyennel találkoztam, hogy más zenekartól, más előadásban hallották a zenénket, rákerestek, eljöttek koncertünkre, és rajongóinkká váltak. Az AC/DC és a Quimby-feldolgozásoknak is sokat köszönhetek, ezek miatt kezdtek el egyetemisták járni a koncertjeinkre, bővült a közönségünk.

Így lehet előítéletet bontani, így lehet népszerűbbé válni, és így lehet sok embert megismerni. Ha nem hallgatnak cigányzenét, és ne adj isten, még utálják is a cigányokat, de a zenénk megfogja őket, akkor már megtettünk egy lépést.

Fontos, hogy eltávolodva a mulatóstól, felnyitva a szemeket, régi-új utat mutattok a cigányzenében, az autentikus, értéket képviselő cigányzenét hozzátok közelebb az emberekhez.
Hét-nyolc évvel ezelőtt a cigányság nem is járt a koncertjeinkre, most is kevesen vannak, de legalább elmondhatom, hogy ők is kezdenek ráérezni az ízére ennek a zenének. A csapból is a mulatós folyik, de azt látom, hogy az emberek kezdenek eltelni vele. És ha jön egy ilyen szellős, dallamosabb, nem “püfögős”, “agybaverős” dolog, nyitnak felé. Küzdünk ezzel a problémával, és próbáljuk az embereket rávenni, hogy jöjjenek el egy-egy élő koncertre, még akkor is, ha a beálláson várakozni kell.

Nagyon érdekes, amit mondasz. A közösségi zenélés már nem a cigányság mindennapjainak része? Az élőzene kevésbé jut el hozzájuk, mint a mulatós?
Bármilyen magyarországi zenecsatornát, vagy rádiót bekapcsolsz, szembe jön veled a mulatós. Ha cigányzenét akarsz hallgatni, akkor a mulatóst teszik be. Megkeresett a DIKH TV, hogy kellene egy videó, mert kérik a zenénket, és nincs mit bejátszani tőlünk. Mondtam nekik, hogy a Parno Grasztnak egyelőre nincs videóklipje, Isten ments, hogy készítsünk egy olyat, vagy megalkudjunk egy olyannal, ami nekünk nem tetszik, csak azért, hogy játsszák.

A Parno Graszt nem profi zenekar, ösztönös örömzene minden egyes koncert. Származott ebből valaha bajotok, hátrányotok?
Minden koncerten van bajom vele, mert elfelejtem, épp melyik dal következik (nevet). Most akkor mit játszunk? És akkor nézek magam elé harminc másodpercig. Aztán kapcsolok, és megyünk tovább. Ennyi bajunk szokott belőle lenni. A feleségem mondta pont ezt, hogy ha ti profik lennétek – merthogy mi nem tartjuk annak magunkat -, akkor már rég nem itt tartanátok.

Lehet, hogy csak kicsi kellene a profizmushoz, de annyi kell a művészkedéshez is, és igazság szerint a zenekar addig tud ilyen közvetlen lenni, és örömzenekar lenni, amíg nem vagyunk profik.

Mindig azt mondom, hogy mi vagyunk a közönségért, nem a közönség van értünk. Mi a közönségnek zenélünk, nem magunknak. Ha majd profik leszünk, akkor lehet, hogy zenélünk magunknak.

Utolsó lemezeteket 2019-ben adtátok ki. Terveztek új albumot?
Igen, olyannyira, hogy a július 21-ei parkos koncert teljes egészében rögzítve lesz, ezt adjuk majd ki CD, és valószínűleg DVD lemez formájában is.

Fotó: Gyetvai Gergő