Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Dönts címmel ősszel új albumot készített az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Ocho Macho zenekar. A zenekar mára népes rajongótáborral rendelkezik, maguk mögött tudhatnak egy Nagy-Szín-Pad győzelmet, több külföldi fesztivál fellépést és megjárták a Sziget Fesztivál nagyszínpadát is. Ennek ellenére ragaszkodnak szombathelyi székhelyükhöz és közvetlen, afféle „fiúk a szomszédból” imidzsükhöz. Vajon pont ez az Ocho Macho népszerűségének a titka? És vajon létezik ma még vidéki és budapesti zenekarok közötti különbség? A tizenötödik évforduló és az új lemez mellett ezekről is kérdeztük az Ocho Macho frontemberét, Kirchknopf Gergőt.

L.T.061.hu

Másfél évtizeddel ezelőtt, amikor elindult a zenekar, mit jósoltál magatoknak? Mit reméltél, hol tartotok majd 2018-ban?
Álmomban sem reméltem, hogy eljutunk idáig. Gondolni sem mertem rá, hogy eljutunk a Sziget vagy a Volt fesztivál nagyszínpadáig, valójában arról is csak álmodoztam akkor, hogy egyáltalán a parkolóig eljutunk. Nekem mind a mai napig olyan ez, mint valami mese, mintha a képzeletem játszadozna velem.  A legnagyobb álmom ma, hogy ezeket az élményeket még újra és újra átélhessem.

Szerinted minek köszönhető, hogy eljutottatok idáig?
Hiszek abban, hogy szorgalmas és kitartó munkával bármit el lehet érni. Nagyon keményen megdolgoztunk azért, ahol most tartunk. Nem jött gyorsan a siker és nem kaptuk ingyen. De talán éppen ezért értékeljük ilyen nagyra és becsüljük meg ennyire a közönség szeretetét. Mi koncertzenekar vagyunk, az áll nekünk jól igazán, ha a színpadon lehetünk. Nem hiszem, hogy annál nagyobb ajándékot nem kaphat egy zenész, minthogy „koncert hegyek” vannak és rengeteg jönnek a bulikra.

Fotó: Ocho Macho archív

A közönség az őszinteségetek, a jól érthető és önazonos dalok miatt szeret titeket. Fontos volt, hogy megmaradjon a haverkodós, vidéki srác attitűd?
Nem hiszem, hogy valaha gondolkodtunk volna azon, hogy milyen arculatot építsünk a zenekarnak. Csak tettük, amit jónak láttunk. Ahogy a koncerteken a közönséggel is mindig haverkodunk és viccelődünk, ugyanúgy viselkedünk a színfalak mögött is. Ugyanúgy „pacsizunk” a színpadmesterrel és a technikusokkal, mint a legfőbb zenei menedzserekkel. Nem azért tesszük, mert így találtuk ki, hanem mert számunkra ez a természetes. Így érezzük jól magunkat. Ez legalább annyira fontos számunkra, mint hogy zeneileg önazonosak maradjunk.

Soha nem gondoltatok arra, hogy beleálljatok valami éppen aktuális trendbe, hogy ezzel is közelebb jussatok a kívánt célhoz?
Nem állítom, hogy nem fordult meg a fejünkben. Meglett volna a módja, hogy egy elektronikus zenei alap vagy valamilyen trendi hangzás segítségével felgyorsítsuk a folyamatokat, szélesebb körben népszerűvé tegyük a zenekart. De valahogy mindig visszatértünk a kopott kis próbatermünkbe Szombathelyen a hangszereink mellé. Ott a mi helyünk. Azt gondolom, hogy hosszú távon csak abban lehet igazán jó az ember, amiben teljes szívvel hisz.

Ti szombathelyiek vagytok, ott éltek mind a mai napig. Létezik ma még „vidéki” vagy „fővárosi” zenész kategória?
Ma, amikor már minden és mindenki elérhető az interneten, tulajdonképpen semmi sem indokolná, hogy ez a különbség megmaradjon, de valamiért mégsem tudunk túllépni rajta. Azt gondolom, hogy aki aktívabban részese a budapesti zenei életnek, annak könnyebb a dolga. Könnyebb elérni, amit szeretnél, ha a menedzserek arcot is tudnak kötni a zenédhez. Mi vidéki zenekar maradtunk, a mai napig több koncertünk van vidéki városokban, mint Budapesten. Volt, amikor ez zavart, de ma már inkább boldoggá tesz, hogy a dalainkat ugyanolyan jól értik és izgalommal fogadják Mátészalkán, Erdélyben vagy Budapesten, mint Szombathelyen. Rögösebb úton, de vidékről is célba lehet érni.

Fotó: Ocho Macho archív

Ősszel jelent meg negyedik albumutok, a Dönts. Mikor és hol készült a lemez anyaga?
Az album dalait az amúgy is zsúfolt nyári fesztiválszezon idején rögzítettük. Nem volt egyszerű, de óriási lökést adott, hogy még a stúdiómunkák idején is bennünk volt a koncertek lendülete és lelkesedése. A logisztika okozott némi fejtörést, ráadásul jól megnehezítettük a dolgunkat azzal, hogy az albumot a Szombathelyhez „legközelebb eső” városban, Debrecenben rögzítettük. Egyébként azért választottuk a nyarat, mert úgy éreztük, hogy eddig a téli felvételek kissé rányomták a bélyegüket a számokra is: borongós időben nem olyan jó az ember hangulata, mindenki fázik, krákog, a nyár egészen más hangulatot hoz. Debrecenre azért esett a választás, mert Moszit, Cifra Sándor producert választottuk ki a feladatra hogy a lemezt elkészítse, ő pedig itt dolgozik.

Hogyhogy ezúttal rábíztátok magatokat egy zenei producerre? Eddig ez nem volt jellemző a zenekarra.
Úgy tűnik, a „lemez B-oldalát pörgetve” felnőttünk ehhez a feladathoz is. Rájöttünk, hogy mi sem érthetünk mindenhez, a producerkedés egy komoly szakma. Egy jó producer előre hallja, hogy fog szólni a dal rádióban, autóban vagy buliban és ehhez képest alakítja a hangzást. Mi garázszenekar voltunk, próbateremben játszunk, nem ismerjük olyan jól a modern stúdiótechnika kínálta lehetőségeket, amelyek egyébként nagyon sokat dobhatnak egy zenekaron. Be kellett látnunk, hogy erre szükség van, úgyhogy rábíztuk magunkat Moszira, aki korábban már bizonyított többek között a Tankcsapdával és a Kowalsky meg a Vegával.

A lemez címadó dala nagyon ütős szám lett, de ott nemrég megjelent klipes dal, a Flow, ami egy sokkal lazább vonalat képvisel. Melyik jellemzi inkább a Dönts című lemezt?
Amikor a Dönts című dal kikeült a stúdióból, nagyon örültem, hogy  ilyen erőteljesre sikerült, egyébként élőben még dögösebben szól. A lemez többi száma viszont hozza az Ocho Machotól megszokott és elvárt eklektikát. Megmaradt a ska vonal, vannak líraibb dalok és hallható még a Dönts mellett egy-két keményebb szám is. Azt gondolom, hogy nagyon izgalmas és érdekes album lett.

Olvastam a facebook oldalatokon, a 15. jubileumi koncert lesz 2018-ban „a koncert”, amelyhez várjátok a rajongóktól a javaslatokat, hogy milyen dalokat kellene eljátszani. Érkeznek már az ötletek?
Igen, folyamatosan érkeznek az ötletek. A legnagyobb slágerek természetesen ott vannak a javaslatok között, de egészen váratlan tippekkel is előállnak a rajongók. Mi mindenkinek dalválasztását respektáljuk és igyekszünk minél többet beszerkeszteni a koncertprogramba. Azt gondolom, hogy ez a tizenöt év nem csak a mi érdemünk, hanem a rajongók és a zenekar közös munkájának az eredménye. Szeretnénk, ha a rajongók is kivehetnék a részüket az ünneplésből, ha úgy érezhetnék ez egy kicsit az ő jubileumuk is, nemcsak a miénk. Szeretnénk, ha május 12-én tényleg az év egyik legjobb bulijával ünnepelhetnénk meg az Ocho Macho 15. születésnapját.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •