Az orosz-ukrán háború egyik fő gócpontja Kijev, a főváros bevételére jelentős erőt indítottak útnak kedd éjjel, hatalmas orosz páncélos konvoj ért Ukrajna fővárosának közelébe. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Kelet-Európa egyik legfontosabb kulturális és tudományos központja került veszélybe. Összeállításunkban Kijev kulturális kincseit, műemlékeit szedjük össze, és arra is kitérünk, milyen döntéseket hozhatnak a muzeológusok, intézményvezetők a művészet megmentése érdekében, amikor alkalmazottaik és szeretteik sincsenek biztonságban.

061.hu

Pecserszka Lavra

Ukrajnában összesen hét látnivaló került fel az UNESCO világörökség listájára, ebből kettő Kijevben található: az egyik a kijevi barlangkolostor – a Pecserszka Lavra. Ez egy ortodox barlangkolostor, lavra Kijevben, a Dnyeper partján. A Kijevi Rusz idejében az ortodox egyház egyik fontos központja volt, az ukrán ortodox egyház fejének, Vlagyimir metropolitának a székhelye. 1051-ben, Bölcs Jaroszlav uralkodása idején alapította két szerzetes, Antonyij és Feodoszij. A kolostor létrejöttével az újonnan létrejött keresztény vallás elterjedt az egész Kijevi Ruszban és ez Kijevet vallási központtá emelte az ortodox keresztények számára. A szerzetesek a barlangokban imádkoztak, éltek és temetkeztek. A barlangok hideg és nedves klímája lehetővé tette a testeknek a természetes mumifikációját. Ez a jelenség tovább növelte a kolostor hírnevét. A szerzetesek testei szinte tökéletes állapotban fennmaradtak napjainkig. 1990-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. 2007-ben Ukrajna hét csodájának egyike lett.

Pecserszka lavra

Szent Szófia székesegyház

A Szent Szófia székesegyház szintén a világörökség része – 1011-ben alapította a IX. század végén létrejött Kijevi Rusz feje, a keresztséget felvevő Vlagyimir nagyfejedelem, majd Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem építtette fel. Konstantinápolyból érkezett építészek irányításával kijevi mesterek munkájával 7 év alatt készült el a bizánci stílusú épület, amelynek főfalain a szintén bizánci mozaik képek régi fényükben pompáznak ma is. Háromezer négyzetméternyi felületet borítanak el a freskók, 260 négyzetméternyit a mozaikképek.

A Szófia-székesegyházba 2008-ban visszakerült Oroszországból a Királyi ajtó elnevezésű ikonosztáz, amely 1747-1750 között készült, és kijevi mesterek munkáját dicséri. Felújításához 104 kilogramm ezüstöt használtak fel. A 76 méteres harangtornyot a nemzeti hősnek tekintett Ivan Mazepa hetman építtette, benne a mai napig megtalálható az 1705-ben öntött nagyharang, amelyet az oroszok ellenében svéd szövetségre lépett Mazepa rendelt és fizetett ki.

Érdekesség, hogy az építtető nagyfejedelem csontjait egy 2009-es feltáráskor már nem találták meg a székesegyház oldalhajójában lévő márvány szarkofágban. A mai napig nem tisztázott, hova tűntek a maradványok. Kétéves kutatás során arra derült fény, hogy 1943-ban más relikviák mellett Jaroszláv csontvázát is átadták Pallagyij ukrán ortodox érseknek, aki előbb Lengyelországba, majd Németországba, és végül az Egyesült Államokba menekítette az értékes maradványokat, amelyeknek pontos helye ismeretlen. Ugyancsak titok fedi, hova tűnt Bölcs Jaroszlav híres könyvtára, amely Nyesztor Krónikájának 1037-es bejegyzése szerint a Szófia-székesegyház pincéjében volt, de egyetlen ásatás során sem került elő.

Szent Zsófia székesegyház

Szent András templom

A legenda szerint Szent András apostol a Dnyeper partján megjósolta, hogy a folyó partján keresztény város születik, és a dombon felállított egy keresztet. A templom a XVIII. század közepén épült, a század egyik kiemelkedő építésze – F.-B. udvari építész – tervezete, Rastrelli pedig felügyelte a templom építését. Rastrelli tervének megvalósításához a legjobb szakembereket vonták be: a homlokzatok és a padlólemezek öntöttvas díszeit Tulában öntötték, az ikonosztáz és az ikonok részleteit pedig pétervári mesterek készítették. 1767 augusztusában a szentelték fel a templomot, de Erzsébet cárnő ezt a napot már nem élte meg. 

A templom központi kupoláját 4 torony veszi körül, tetején kisebb kupolákkal. Kezdetben a kupolák égszínkék színűek voltak, de a 70-es években végzett helyreállítási munkák során színüket malachittá változtatták. A templom falait gazdagon díszítik kidolgozott aranyozott stukkó és bronz részletek, széles öntöttvas lépcső vezet a bejárathoz, amely a 19. századig fa volt. 

A Szent András templom épületét többször is megrongálták a földcsuszamlások, áradások, villámcsapások, széllökések. Csak Rastrelli rajzainak megtalálása után, 1974-1979-ben nyerte vissza eredeti külsejét-belsejét.

Szent András templom

Szent Mihály székesegyház

A Szent Mihály székesegyház a Dnyeper jobb partján, a Szent Szófia székesegyháztól északkeletre található, a város történelmi belvárosában. Eredetileg II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem építtette a középkorban, a kolostor része maga a székesegyház, az 1713-ban épült János evangélista-refektórium, az 1760-ban épült gazdasági kapu és a harangtorony, melyet 1716 és 1719 közt építettek. Az épület külsejét a 18. században építették át ukrán barokk stílusban, a belső megőrizte bizánci jellegét. Az eredeti székesegyházat az 1930-as években a Szovjetunió hatóságai lerombolták, de Ukrajna 1991-es függetlenedése után újjáépítették, 1999 óta ismét látogatható.

Miután Ukrajna 1991-ben függetlenné vált, a kolostor lebontását bűnnek látták, felerősödtek a teljes rekonstrukciót hirdető hangok, akik az ukrán nép kulturális öröksége fontos részének tartották az épületet. A terveket 1997 és 1998 között fogadták el és hajtották végre, a székesegyház és a harangtorony később az ukrán ortodox egyház kijevi patriarchátushoz került át. Jurij Ivakin vezető régész elmondása szerint több mint 260 értékes műkincset találtak az építkezést megelőző ásatások során. A régi katedrális egy része is állt még, amely a mai székesegyház kriptájaként szolgál. 

Az újjáépített Szent Mihály aranykupolás székesegyházat 1999. május 30-án nyitották meg. A belső dekorációk és freskók azonban csak 2000. május 28-ára készültek el. Az oldalkápolnákat 2001-ben Szent Borbála és Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. A következő négy évben a 29 mozaikból 18-at, és más műalkotásokat is visszahoztak ide Moszkvából, az ukrán és orosz hatóságok közötti hosszas vita után. 2006 végére az összes freskót sikerült a szentpétervári Ermitázsból ide szállítani. 

Az Euromajdan idején, 2013. november 30-án a Berkut egységei elől menekülő tüntetők a kolostorban találtak menedéket. 2013. december 11-én éjszaka a tatárjárás óta először verték félre a harangokat. 2014. január 26-án a katedrálisban tartották a meggyilkolt Euromajdan-aktivista, Mihajlo Mihajlovics Zsiznevszkij megemlékezését.

Szent Mihály székesegyház

Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum

Az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum az ország egyik vezető múzeumi intézménye. 1899 augusztusában Régészeti és Művészeti Múzeum néven régészeti kiállítással kezdte meg tevékenységét. Gyűjteményében mintegy 800.000 tárgyat őriz. A múzeumban világhírű régészeti, numizmatikai, néprajzi és fegyvergyűjtemények, díszítő- és iparművészeti alkotások, kéziratok, nyomatok, festmények és grafikák, a XX. századi ukrán nemzeti felszabadító mozgalom emlékei találhatók.

A múzeumban elsőként a régészeti osztályt alakították ki, vezetője az ismert ukrán régész, Vikentij Khvoyka volt. Mikola Biliasivszkij volt az első múzeumigazgató 1902-től. Biljasivszkij rendkívül fontos szerepet játszott a múzeum gyűjteményének kialakításában. A múzeumot mecénások támogatták, köztük a Terescsenko és Khanenko család. Régészeti expedíciókat finanszíroztak, és segítettek történelmi és néprajzi műtárgyakat tartalmazó gyűjtemények létrehozásában. A múzeum évente újabb iparművészeti tárgyakat és érmegyűjteményt kapott adományként. A múzeumi gyűjteményt Danylo Shcherbakivsky jelentősen gyarapította, a történeti és néprajzi osztályok vezetője volt. Az első világháború kezdete új szakaszt jelentett a múzeum számára. A háború alatt nyitva maradt, látogatókat vonzott és gyarapította gyűjteményét.

Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum

Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum

Kijev egyik legrégebbi múzeuma az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum, amelyet 1899-ben nyitottak meg, a legnagyobb ukrán művészeti gyűjtemény őrzője a 12. századtól napjainkig. A múzeum kiállításain ukrán festészeti, szobrászati és grafikai remekművek láthatóak. Gyűjteménye közel 40 ezer kiállítási tárgyat számlál. A múzeum folyamatosan bővíti gyűjteményét. Nemrég került az intézményhez egy egyedülálló Szent György ikondombormű, valamint az absztrakt művészet kijevi születésű úttörője, Kazimir Malevics munkái is.

Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum


Hogyan védheti meg kincseit Ukrajna? 

Milyen döntéseket hozhatnak a muzeológusok, intézményvezetők a művészet megmentése érdekében, amikor alkalmazottaik és szeretteik sincsenek biztonságban?

“Múzeumunkban a 11. éves Könyvarzenál Fesztiválra kellene készülnünk, amelyet idén májusban tartunk. De ehelyett csapatunknak arra kell összpontosítania, hogy biztosítsa munkatársaink és családjaink biztonságát, valamint őrizze gyűjteményünket és múzeumi tárgyainkat: festményeket, grafikákat és képzőművészetet”

– írta pénteken a kijevi Mystetskyi Arsenal/Művészeti Arzenál Nemzeti Művészeti és Kulturális Múzeumkomplexum főigazgatója az artnet.com portálra.

Olesia Ostrovska-Liuta azt írta, rettenetesen aggódik amiatt, hogy kollégái a földalatti pályaudvarokon töltik az éjszakát, de fontos, hogy foglalkozzon a hazája örökségének részét képező festmények megőrzésének kérdésével is. “Kazimir Malevics, Vaszil Jermilov, Alekszandr Bogomazov, Anatol Petritsky és Viktor Zaretsky műveiről van szó, csak néhányat említsünk” – írta.

Patty Gerstenblith, a DePaul Egyetem jogász professzora, a Kulturális Örökségvédelmi Ügyvédi Bizottság alapító elnöke is aggodalmát fejezte ki, mint azt az NPR-nek elmondta, a háború felbecsülhetetlen károkat okozott Irakban, Afganisztánban és Szíriában is, ez sajnos Ukrajnára is állhat, különösen “válogatás nélküli bombázás” esetén. “Oroszország polgári területeket is bombáz, amit a nemzetközi jog egyértelműen tilt.

“A múzeumok és más kulturális intézmények egyértelműen veszélyben vannak, akár célpontok, akár nem

-fogalmaz a professzor.

Gerstenblith szerint fontos gyűjtemények kerültek veszélybe. „Különösen néhány ősi gyűjteményre gondolok, mint például a szkíta aranykincsekre, amelyek estében fennáll a veszélye, hogy Ukrajnából Oroszországba kerülnek. Ez szintén a nemzetközi jog megsértését jelentené” – mondja.

“Ukrajnának meglehetősen jól ismert történelmi hagyománya van a folklórban” – teszi hozzá Brian Daniels, a  Penn Kulturális Örökség Központ kutatási és programigazgatója. “Az ukrán folklór múzeumok és intézmények is veszélyben vannak, különösen azért, mert ezek is az ideológiai konfliktus színterei.”

A New York-i Ukrán Múzeum igazgatója, Maria Shust így fogalmaz:

“A múzeumigazgatók igyekeztek megőrizni gyűjteményeiket, biztonságosabb helyekre vinni azokat, de nem volt idejük erre felkészülni. Putyin megpróbálja elpusztítani Ukrajnát, nem fogja érdekelni, hogy tönkreteszi-e Ukrajna történelmét.”

Patty Gerstenblith szerint a nyugati művészeti piacnak fel kell készülnie az ukrán műalkotások vagy a kifosztott régészeti műtárgyak illegális kereskedelme elleni védekezésre. Gerstenblith és Daniels is egyetértenek abban, hogy bár a különösen veszélyeztetett ukrán alkotásokat evakuálni kell, a szomorú igazság az, hogy valószínűleg ez már nem megoldható. A legtöbbjüket nem fogják tudni az ország biztonságosabb részeire vagy külföldre szállítani.

A vezető képen a Pecserszka Lavra